Miklós
-7 °C
2 °C

Milyen lesz a 2003-as év?

2002.12.31. 09:29
John Stuart Smith fényképe ott lóg a Daily Mirror szerkesztőségi folyosóján, a gazdasági rovat és a mellékhelyiség ajtaja között. Alatta zárójelben két évszám: 1903-1939.

Arra a következtetésre jutott, hogy Adolf Hitler háromszázhatvanöt napon belül kirobbantja a második világháborút. Ezt írta gépbe. A szerkesztő átíratta vele a cikket, mondván, ez őrültség...
John Stuart Smith angol publicista azon merengett, hogy milyen lesz az 1939-es év. Egy grafitceruza végét rágcsálta, mert az volt a szokása, hogy vázlatot készít, mielőtt gépbe írna. Arra a következtetésre jutott, hogy Adolf Hitler háromszázhatvanöt napon belül kirobbantja a második világháborút. Ezt írta gépbe. A szerkesztő átíratta vele a cikket, mondván, ez őrültség, miért állna Hitler érdekében kirobbantani a második világháborút, amikor tisztában van vele, hogy azt csak elveszítheti. John Stuart Smith visszaballagott első emeleti irodájába. Elhaladt azon a szakaszon is, ahová nem sokkal később majd saját fényképét akasztják. Nézte egy darabig az utcán elhúzó emeletes buszok tetejét, vázlatot készített, és arra a következtetésre jutott, hogy Adolf Hitler háromszázhatvanöt napon belül nem robbantja ki a második világháborút. Különben is, a Time - futott be telexen a hír - a Führert választotta az év emberévé.

Miért fontos nekünk tudni, hogy milyen lesz a következő év? Újságírói fogás, vagy valós olvasói igény kielégítésére születnek a prognózisok?

A napokban került kezembe egy cikk arról, hogy az Economist szerzői szerint milyen lesz a 2001-es év. Azt írták, hogy amolyan langyos év lesz a 2001-es, a világgazdaság teljesítménye lassan, biztosan növekszik, nem halnak nagyságrendekkel többen vagy kevesebben éhen, mint korábban. Aztán jött szeptember 11-e, az Economist újságírói szerkesztőségi cikkben kértek elnézést olvasóiktól, és megígérték, hogy a következő évben - ha lesz következő év, akkoriban ez is felmerült - a kiadó nem emel árat.

Most, 2002. december 28-án, 21 óra 15 perckor csak annyi tűnik bizonyosnak, hogy idén is lesz következő év. Továbbá. A Pittsburghi Éghajlattan-kutató Tudományos Egyesület évkönyve megkockáztatja, hogy a Föld egy részén jövőre is esik majd a hó. A Tokiói Rendőr-főkapitányság hivatalos sajtóközleményben tudatja: 2003-ban is lesznek koccanásos balesetek a fővárosban. A Ticket Restaurant Kft. ügyvezető igazgatója a távirati irodához eljuttatott nyilatkozata leszögezi, hogy január elsejétől a munkáltató által adómentesen természetben adható étkezési hozzájárulás összege kétezerkétszáz forintról négyezerre emelkedik. És a Ferencváros nyeri a 2002/03-as labdarúgó-bajnokságot, de erről már a nyáron döntés született.

Ennyit tudunk.

Miért jó nekünk, ha tudjuk, hogy mit hoz a következő év?
Miért jó nekünk, ha tudjuk, hogy mit hoz a következő év? Mi történt volna, ha tavaly ilyenkor megjósolja valaki: nem terjed tovább az afganisztáni furcsa háború, a magyar választásokat a szocialista párt nyeri, a futball-világbajnokságot a brazilok, merényletet kísérelnek meg a francia elnök ellen, több százan halnak meg egy moszkvai színházban, bolgár súlyemelő lesz a Balkán legjobb sportolója, Mercedest gyártanak a Zaporozsec-gyárban, satöbbi, satöbbi, satöbbi. Mi történik, ha ezzel előre számolunk? Megmondom: semmi. Felejthető év volt a 2002-es. De mégsem volt az igazi. Az igazi az 1274-es év volt.

Egy franciaországi bencés szerzetes - neve nem maradt fenn, csak a kézírása - szó szerint azt írta egy tengermelléki apátság több száz esztendeje vezetett krónikájába a szépen kalligrafált 1274-es szám alá: "Ebben az évben nem történt semmi."

Kedvezőtlen tapasztalataink alapján kívánhatjuk, hogy legyen ilyen a 2003-as is.

Amúgy John Stuart Smith még az 1939-es évben óvatlanul egy emeletes busz elé lépett. Közepes képességű újságíróként emlékezett rá még néhány évig a szerkesztőség. Olyanra, aki jól visszaadja azt, hogy mi történt, de a nagy összefüggések belátására nincs igazán érzéke.