Rablópandúr

2006.07.05. 10:27
á, dehogy, mi csak úgy összejövünk bulizni, és közben hegesztünk
Úgy néz ki, hogy adót fogunk fizetni; egyesek életükben először, mások csak többet, mint eddig. Megint mások pedig túl sokat, mert eddig is kevés pénz maradt a zsebükben, és most még kevesebb marad. A legrosszabbul azok járnak, akik elveszítik az állásukat, mert a munkáltatójuknak úgy már nem éri meg a buli, ha be is kell jelenteni az alkalmazottat.

Úgy érte meg, hogy csaltak mindketten. Pajkosan összekacsintottak, és ha kérdezte az állam, hogy itt nem valamiféle munkaviszony forog-é fenn, akkor mondták, hogy á, dehogy, mi csak úgy összejövünk bulizni, és közben hegesztünk. Nem az a helyzet, hogy a doktor bácsi a kórház alkalmazottja, hanem alvállalkozója ő a kórháznak. Nem is ő, hanem a Bubó Bt., amit a doktor bácsi alapított a fogorvos feleségével. Aha, persze, bólintott erre az állam megértően, és elsomfordált. A kórház kifizette a Bubó Bt-t plusz áfa, az szépen leköltségelte a bevételt, visszaigényelte az áfát, és huss, a pénznek már nyoma sincs, hacsak a doktor úr kocsiját meg motoros szökőkútját ide nem számoljuk. Nem irigykedni szeretnék, sőt együtt örülök a doktor úrral a szökőkútjának, de hát így volt, valljuk be. Ja és egyébként a doktor úr minimálbéren azért be volt jelentve, hogy biztosítva legyen egészségügyileg.

És látta mindenki, hogy ez így jó, nem fizetünk adót, hihihi, gyereknap van.
És látta mindenki, hogy ez így jó, nem fizetünk adót, hihihi, gyereknap van. Jó, nem volt gyereknap, mert az élet egy szaros szendvics, de azért jobb a több pénz, mint a kevesebb, és ott van még pluszban a magánpraxis, ahol meg zsebből zsebbe, ugyebár, mert az nem szolgáltatás, hanem csak amolyan ismerkedési est.

Ugye nyilvánvaló, hogy ez a rendszer egy fikció, ez nem egy valós egyenlet, ez optikai csalódás. Ez a valóságban nem működik, amennyiben az állam egyáltalán bármilyen szolgáltatást fenn óhajt tartani a miniszterelnöki blogon felül. Ha nem fizetnek adót az állampolgárok - illetve a hárommillió aktívból durván egymillió fizeti be valamennyire megbízhatóan és méltányosan -, és abból tízmilliónak kell szolgáltatni, akkor a kiadásokból kell húzni, ha hitelt már nem kapunk. Például azt mondhatja az állam, hogy jó, de akkor kirúgok egy csomó orvost, meg bezárok egy pár kórházat, mert ennyi adóból ennyi telik. Na és akkor most merre forog a fogaskerék, ha meghúzzuk ezt a kart? Bizony, a megszorítások/reformok ellen tüntető tömegekben ott lesznek a méltatlanul megsarcolt vállalkozók és dolgozók, valamint az ugyanolyan méltatlanul elbocsátott közalkalmazottak. Két teljesen ellenérdekelt fél, a költségvetési hiány két partjáról. Ott lesz a kisvállalkozó, aki nem akar azért fizetni, hogy öreg kommunista katonatiszteket tartsanak el az ő munkájából, meg ott lesz maga az öreg kommunista katonatiszt, aki felháborítónak tartja a felvetést is, hogy tán nem kéne több főtiszt ebbe az operetthadseregbe, mint ahány honvéd. Jól össze fognak verekedni, ha nem vigyáznak. Társadalmi érdekellentét, az a helyes megfejtés. Nem ugyanazt a kart húzogatjuk a gépen, nincs egyetlen, Magyar Akarat jelű vektor.

Gyurcsánynak most azt kell kommunikálnia, hogy ő maga egy anomália
Viszont az is tiszta, hogy minél több adót szedünk be, annál többet gondolkodik az adófizető azon, mire és hogyan is költik el azt a pénzt. Erre az ócskaszar BKV-ra, a semmiért se felelős vezetőivel, akik többet ülnek a baszom terepjárójukban, mint buszon? Meg erre a gyanúsan viselkedő, olykor spontán miniszterelnöki prezentációt közvetítő MTV-re? Vagy erre a hálapénztől bűzlő, zsarolásra és rettegésre kényszerítő, ugyanakkor kétségbeejtően lepusztult, mocskos egészségügyre? Satöbbi. Az állampolgár ilyen irányú gondolkodása márpedig a létező legegészségesebb dolog, az adótudatosság jele; az állampolgár teljes joggal kérdezi meg, amit eddig csak viccből, vigyorogva: erre költik az én adómat?

Vagyis az adóemeléssel, annak érezhetővé válásával egy időben meg kell kezdeni az államilag finanszírozott bulimunkahelyek és egyéb titkos alagutak látványos lebontását. Az olyan lehetőségek megszüntetését, mint amikkel egyesek hülyére keresték magukat, köztük olyanok, akik később akár a miniszterelnökségig emelkedtek. Gyurcsánynak most tulajdonképp azt kell kommunikálnia, hogy az a fajta umbuldázás, mint amiből ő megszedte magamagát, nos az nem mehet tovább, mert az egy anomália. Hogy ő maga egy anomália, egy digi-dagi-daganat, aminek nem szabad létrejönnie sem egy egészséges rendszerben. Nehéz szerep, de izgalmas színészi feladat, régi téma amúgy: a rablóból lett pandúr dala.