Árpád
3 °C
12 °C

Lehet itt még internetadó

2008.05.08. 12:23

A legújabb hírek szerint talán mégsem lesz internetadó, bár a félmondat, mely szerint "2-2,5 milliárd forint pluszforrásra viszont szüksége van a kedvezményezett Nemzeti Kulturális Alapnak", nem sok jót jósol. Tényleg, nekem is szükségem volna 2-2,5 milliárd forint pluszforrásra, nincs valakinek valamilyen ötlete?

Mindenesetre mozgalmas heteket szenvedtünk meg a "minden idők legbetegebb kormányzati ötlete" címre eséllyel pályázó különadó ügyében. Coming outoltak például a támogatók, ők rögtön egy hallatlanul mocskos, ám jól ismert érveléstechnikával nem a vitába szálltak be, hanem az ellenoldalt próbálták elhitelteleníteni azzal, hogy védekezésüket egy jó érdekérvényesítő képességekkel rendelkező lobbi saját kis meccsének tüntették fel, melynek célja: kibújni az adózás alól.

Túl azon, hogy ez a nagyon ügyes lobbi százféle adót fizet már, többet között - figyeljünk csak! - kulturális járulékot az internetes reklámok után; és azon is túl, hogy az internetes iparág és az előfizetők jelenleg is a kulturális élet legfőbb támogatói (és fogyasztói) - igaz, ezt jelenleg nem pártkezelésben működtetett kasszákon keresztül teszik -; ez az övön aluli érvelés pont azt kerüli ki, ami az internetadó-ellenes koalíció fő mondanivalója. A különadót ugyanis azért ellenzi minden épeszű ember (valamint az EU), mert a nem internetezők, a digitális szakadék túloldalán lévők felzárkózási esélyeit rombolják az ily módon megnövelt költségek.

Ez a szakadék pedig az ország egyik legnagyobb problémája: a napokban megjelent egy felmérés, amely egészen elfogadható képet festett a hazai internetellátottságról, nemzetközi összehasonlításban is. Ha viszont belenézünk a részletekbe, igazán ijesztő valóság az, ami visszavicsorog ránk: a jó eredmények annak köszönhetők, hogy a riasztóan alacsony elterjedtségi mutatókat (százalékban még mindig az élboly felét sem érjük el) a bekötött csatlakozások viszonylag jó minősége és elfogadhatóbb ára ellensúlyozza. Ez ám a digitális szakadék, turbófokozatban.

Az ár persze csak nemzetközileg tud alacsonynak látszani, a távolmaradók mintegy felének még mindig drága mulatság az előfizetés - ez pedig már a Népszabadság megrendelésére készült Szonda-felmérés egyik megállapítása. A felmérés és a cikk egyébként alig leplezetten az internet megadóztatása mellett próbál - eléggé átlátszóan - érveket szolgáltatni. A lakosság többsége támogatja az internetadót - fenyegetnek leplezetlenül az írás utolsó mondatában (a közvéleménykutató hivatkozott kérdése egyébként nem is erre vonatkozott), mivel nagyjából ugyanannyian tartják elfogadhatónak a netadó mértékét, mint ahányan internet nélkül élnek az országban.

A korrelációt persze nem vizsgálta a tudós társaság, az is csak véletlen, hogy nekünk sikerült kiszúrnunk. Mindenesetre, népszabadságos logikával bármikor érvelhetünk amellett is, hogy mostantól a közteherviselés úgy valósuljon meg, hogy csak a 45-ösnél nagyobb lábú állampolgárok fizessék a közterheket.

Miközben a szocialista frakciót legalábbis megosztja a legújabb adóötlet, kínos meglepetés, hogy az internet ügyének eddigi bajnoka, az SZDSZ hogyan változtatgatja hozzáállását. A párt tavaly még drámai hangon ígérte meg, hogy a ciklusban többet nem szavaz meg egyetlen adóemelést sem, és az elnök, valamint a gazdasági tárca leköszönő vezetői első nyilatkozataikban még tartották is magukat ehhez, élesen bírálva az új sarcot. Aztán, ki tudja, milyen eszközökkel, a nagyöreg-platform lenyomta őket, és a hivatalos pártálláspont egy rosszízű, paternalista-etatista megoldási javaslat lett: osszák vissza a beszedett pénz egy részét a szakmának. Kommentárra ehhez már nincs is szükség.

Mindezzel együtt az internetadó ügye ma még mindig többesélyes; hívei kellemetlen emberek, nehézsúlyú osztogatók, akiknek kedvét a csúnya beégések sem veszik el. Ha kidobják őket az ajtón, visszajönnek az ablakon és fordítva. A javasolt forma változhat, a pénzéhség nem fog.