Mária
-7 °C
3 °C

Sajnoskifli

2001.11.06. 23:04
1.

Ferenc mondja nekem, hogy az egyik ismerőse, X (Malcolm) lakhelye közelében található az egyik magyar olajfeldolgozó vállalat egyik roncstelepe. A történelmi jelentőségű polgárjogi harcos így nap mint nap látja a telepen elhelyezkedő retket - leselejtezett olajkutakra, buszokra gondolok.

razX egy nap egy különös fehér kupacra lett figyelmes a telep sarkában. A kupac távolról is egy nagy halom számítógépnek tűnt, ezért X besietett, hogy okvetetlenkedjen. Egészen közelről már kivehető volt, hogy különböző méretű számítógépek és tartozékaik helyezték el a roncstelepen. Láthatók voltak a félévente végrehajtott generálellenőrzés fehér matricái, és azY2K billog. De akkor már nagyon közelről.

X-nek azt mondta a telepen sanyargó idős férfi, hogy ezek le vannak selejtezve, majd improvizált egy árlistát, hogy mondjuk a nyamvadtul törékeny billentyűzet darabja nyolcszáz forint, az asztali gép tizenöt, a laptop pedig (mivel kisebb és több benne a műanyag) tíz rongy.

X ezeket megvette, eladta, meggazdagodott és disszidált.

Ferenc mindezt a Grand Caféban mondta nekem. Ha Szegeden járnak ne hagyják ki: itt lehet a legkényelmesebben megfigyelni, hogyan szoknak rá a gimnazista csajok a nikotinra.

2.

egyikA Móricz Zsigmond körtéren tartózkodom, egy gyorsétteremben. Pár lépésre tőlem három fiatalember ül egy szeméttel bőven megrakott asztal körül és amerikaiul beszélget (egyikük az ifjabb Bush szaloncukorpapírcsörgéshez hasonló akcentusát löki). Azt mondja az egyik a másiknak, hogy olvasta-e a Bibliában ezt vagy azt, a másik szintén ezt kérdezi, társalognak.

A mellettük lévő asztaltól felpattan két kisiskolás. Az egyik fiatalember ugyancsak felugrik, vastag mappákkal kezd zsonglőrködni és tökéletesnek tűnő magyarsággal azt mondja a kisiskolásoknak, hogy tessék túlélőcsomag, van benne jézuskazetta és jézuscédé. Kisiskolások mappákkal el. A fiatalemberek folytatják a beszélgetést. A téma: mekkora baromság az evolúció.

Továbbállok, hadd történjenek velem furcsa dolgok. A Ferenciek terén elfog a helybenvagyunk fíling. Egy fáradt oroszlán csoszog át a buszmegállón. Cipője környékén porszürkén buggyosodik a plüss, feje élettelenül billeg a lépések ritmusára. Amikor utánanézek, látom hogy egy benga nagy táblát visz a hátán, amelyen egy oroszlánközeli biztosítótársaság előnyeit részletező szöveg sorakozik.

Bárcsak baromság lenne az evolúció.

3.

A helyi közlekedési vállalat nem tud mit kezdeni magával, ezért jegyeket, bérleteket reklámoz. Megtehetné ugyan, hogy mondjuk szolgáltatásait hirdeti, hogy ne autózzál, hanem buszozzál inkább, de nem teszi, hiszen a fő probléma nem az, hogy az emberek inkább autóznak, hanem hogy buszoznak megfelelő dokument nélkül, a nemzetáruló leborult szivarvégit neki.

másikNosza reklámozzuk a havibérletet! A célközönség az agyához kap: igen ez az, hát ez volt a baj az életemmel, ez kell nekem! harmincnapos bérlet és én is olyan lobó vigyori leszek mint azok az emberek a poszteren.

(Érthetetlen, hogy például a mozik miért zárkóznak el ennek a forradalmi marketingtechnikának az alkalmazásától. Álljon elől egy család letakart szemekkel, és legyen föléjük írva, hogy mozijegy, legkirályabb.)

A bérletreklám kreatív tartalmát tekintve üres. Nem üres viszont, ha egy ilyen reklám alatt ellenőrökkel fut össze az ember - akkor ugyanis (ha megfigyeljük) a fasizmus lidércfénye táncol a mosolygós poszterarcokon. Ilyen pillanatokban azt sem tartja kizárhatónak az ember, hogy ez az egész egy tompa elméjű ellenőrnek az agyában fogant meg, aki megélhetési okokból kényszerült belépni ebbe az avós/nyilas utódszervezetbe, de mégis úgy érezte, hogy többre hívatott.

Kenyerét eszembe nem jutna elvenni, mégis inkább ezt javasolnám plakátnak, ha jegy és bérletvásárlás ösztönzéséről van szó.