Mária
-6 °C
-2 °C

Ki veszi meg Surján Lászlót?

2002.06.07. 01:33
A mese, kedves barátaim, ma egy emberről szól, aki összebarátkozott a medvével. A medve felettébb igyekezett, hogy méltó legyen a bizalomra, így felajánlotta barátjának, hogy amíg az alszik, hessegeti a legyeket az arcáról. Igen ám, de a medve mögött kudarcos életút állt, sőt már az is inkább csak imbolygott, ami persze ráment az idegeire. Szakadatlanul fortyogott benne a düh, pirulákat szedett minden reggel, hogy nyomorúságos életét elviselhesse.

És te hány felesbe kerülsz, Laci? És anyád?
Mikor aztán a legyek megérkeztek, s abajgatni kezdték a szundikálót, folyton kikerülve a lomha állat mancsát, a medvét menten elfutotta a löttyös indulat, felragadott egy malacnyi követ, s legott bezúzta vele kis barátja arcát. Hogy a legyet eltalálta-e, arról nem szól a mese, de azóta járja a mondás: jobb egy okos ellenség, mint egy buta barát.

A medve szerepében a színpadon Surján László, a lottógéppel sorsolt Antall-garnitúra egyik utolsó túlélője: az ostobaság miatt alkalmatlan politikus megformálására vállalkozott. Társait, Andrásfalvy Bertalant és Zacsek Gyula bácsit azóta tobozzá változtatta a dobogókői szűzanya, az alkalmazkodóbbja pedig megcsípett magának egy kis tanácsadói vagy nagyköveti velőscsontot. Surjánnak egy operettszervezet társelnöksége jutott csupán - nem meglepő hát, hogy néha a betonhoz csapkodja fenekét, mint akitől elvették a kerekes hajót.

Prolizni vagy parasztozni ugyanis nem intelligensebb gesztus, mint teli torokból oázni anyuka után; a manapság elcsendesedett Bayer Zsolt is csak szokásos kábulataiban büfizett egyet e témában. Nem is túl meglepő viszont, hiszen a politikai marketing egyik célpontja a buta ember, neki pedig azzal a legegyszerűbb megmagyarázni a bizonyítványt, hogy a többiek valami en bloc undorító csoportba tartoznak. Jelen esetben prolik, akik fröccsel megvehetők, nagyapjuk pedig mindőjüknek nyilas. - Titeket pedig azzal veszlek meg, hogy erről beszélek - gondolhatta szegény idióta, úgyhogy gyorsan hozzátette: a palóc, az nem, az nem vehető meg. Rómában mint a rómaiak, vagy ha nem megy, legalább hízelegj nekik.

Közjáték: kötélbe kapaszkodó, szemüveges csimpánz lendül át a színen, és rikolt: - És te hány felesbe kerülsz, Laci? És anyád? - Zenekar tust húz, tűzoltó rosszallóan ingatja fejét, kimegy.

városvezethetnéktől hangosak a kispolgári körök
No de hagyjuk a prolizást: nem illendő, de nem is várunk illemet Surjántól. Ki kell röhögni az ilyet, és hát ő van olyan egyszerűcske, hogy erre alapos okot adjon. Ritkán hanyatlik elő ennyi politikai ostobaság egyszerre, mint amit ő elkövetett ezzel a megnyilvánulással, főleg pedig annak időzítésével.

Az egész dzsobboldal a főpolgármesteri kampányon agyal, százfős alpinistacsapat dolgozik a neves sportember függetlenítésén, melléállásoktól és optimista városvezethetnéktől hangosak a kispolgári körök. Más tudósok éppen fogást keresnek Budapesten: hogyan lehetne megszólítani, magunkhoz édesgetni ezt a bűnös, vörös várost? S akkor jön ez a szerencsétlen, és benyögi, hogy fröccs meg lumpenproletár. Mindezek után pedig felszólít a jobboldal összefogására, ezzel hirtelen rásütve a bunkó alakú pecsétet azokra is, akik épp a városlakókkal akarnak üzletet kötni. Egzotikus idiotizmus. Ha sakkozna, azt úgy tenné, hogy csúzlival megpróbálná lelőni az ellenséges királyt. És persze a sajátját találná el. Ki fog vele összefogni most már? Ki hívja meg egy búfelejtő fröccsre? Vagyis: ki veszi meg ezt a szánalmas, Tesco-gazdaságos politikust, akciós áron?

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!