Lokális felmelegedés

Az Év Legordasabb Prosztósága Grand Prix-n új esélyesnek tapsolhat a lelkes közönség: a "Tarlós István óbudai polgármester homofób nyilatkozatai a 2002-es főpolgármester-választás előkampányában" fantázianevű szabadgyakorlat már az első helyre ugrott, és úgy tűnik, nehéz lesz befogni.

Óbuda polgármestere az ország egyik legstabilabb lokálpolitikusa, kerületi támogatottsága valószínűtlenül magas; úgynevezett pragmatikus politikus, aki nagy formátumúnak ugyan a legkevésbé sem nevezhető, nyilatkozatai például erős nyelvi/kulturális deficitet mutatnak, de hát nem kell minden polgármesternek agysebésznek vagy filozófusnak lennie, ugye, elég ha valaki ügyes és céltudatos, márpedig Tarlós az: a hajdani mindent kijáró, mindent kiügyeskedő, félistenként tisztelt és rettegett téeszelnökök méltó politikai örököse, aki a helyi ügyeket nagy hatékonysággal, roppant agresszíven és - ami a legfontosabb - sikeresen intézi. Tarlós tudja, hogy mit akar, és nem szórakozik sokat, nem aggályoskodik: amibe belefog, azt többnyire meg is csinálja.

Az utóbbi öt-hat évben fokozatosan ismerte föl, hogy a Pepsi Sziget (korábban: Diáksziget) nevű rendezvény elképesztő lehetőséghez juttatja: országos nyilvánossághoz. Beláthatatlan távlatok nyílottak. Tarlós nagyszerűen használja ezt a lehetőséget évről évre: botrányt csinál, többnyire műbotrányt, aztán megold, éberen őrködik polgárainak nyugalma felett, folyton nyilatkozik, érdekvéd, ellenőriz, intézkedik. A Sziget rendben lemegy, Tarlós szerepel és arat.

Minden évben többet, minden évben feltűnőbben és ügyesebben. Az eredmény nem maradt el: a Sziget körüli kavarások jelentősen növelték a népszerűségét. 2001-ben azonban Tarlós István lépést váltott. Közelebbi munkatársai és kollégái már régen tudják róla, hogy följebb szeretne lépni, "kerületi polgármesterként már mindent elért", az új kihívás a főváros lenne, a főpolgármester-jelöltség. Ha a főpolgármesteri címre nincsen is esélye (ahhoz maga mögött kellene tudnia vagy a Fidesz az MSZP támogatását, az utóbbiról szó sem lehet, hiszen az 1990-ben még SZDSZ-es támogatással polgármesterré választott Tarlós egyre inkább jobbra tolja magát, és már rég elhaladt a Fidesz és az MDF mellett is; az előbbi, a Fidesz pedig azért nem jöhet számításba, mert a Fiatal Demokraták Tarlósnál mindenképp nagyobb formátumú, országos politikust akarnak indítani), de egy főpolgármester-helyettesi posztot még elcsíphet.

"Majd odakeményít, beszól és megvédi az erkölcsöket jól, gondolhatta. Aztán csinálta is."

A Sziget hangossága körüli évi rendes botrány kevésnek tűnt neki, más téma után nézett. Minthogy a főváros (és szép hazánk, Magyarország) polgárainak többsége nem kifejezetten kedveli a melegeket, e téma alkalmasnak látszott botránykeltésre. Majd odakeményít, beszól és megvédi az erkölcsöket jól, gondolhatta. Aztán csinálta is.

Egy darabig ez is bejött. Róla beszélt az ország, róla beszél ma is, szinte biztos, hogy nemzetközi botrány lesz ebből. (Már a múlt héten is fölfigyelt a külföldi sajtó arra, hogy Magyarországon egyházak, és egy kormánypártinak mondott lap támad egy melegfölvonulást, illetve, hogy egy ilyen rendezvény olyan indulatokat kavar, amelyek a Lajtán túl anakronisztikusnak számítanak.)

Nemzetközi botrány lehet abból is, hogy Tarlós egy olyan helyszín, a Szivárvány sátor programjába kötött bele, amelynek fővédnöke Michael Lake, az Európai Unió budapesti nagykövete. Végül egyébként a sátor egyik programjáról sem mondta ki, hogy ezt vagy azt nem engedélyezi, ehelyett aláíratott a Sziget tulajdonosaival egy nyilatkozatot, miszerint a rendezvényen nem lesznek "homoszexuális fölvilágosító programok". A szigetesek gondolták, hogy ezzel a trükkel, hogy tudnillik aláírnak egy nyilatkozatot, de a progarmon nem változtatnak semmit, el tudják simítani az ügyet. Mindig ezt csinálták: a polgármester agresszivitásával szemben meghátráltak, elhajoltak, eddig mindig bejött. Most nem. Csapdába kerültek. A kialakult botrány nem Tarlós hitelét és erkölcsi tőkéjét teszi tönkre (ilyenje nem volt ugyanis, legalábbis a Sziget-közönségnél biztosan nem), hanem a Szigetét.

Egyelőre csak hazai, a Szigethez úgymond közelálló zenekarok kezdtek tiltakozó akciót. A külföldieknél még durvább lehet a helyzet. A nemzetközi popvilágban sok zenész vállalja nyíltan homoszexualitását és meglehetősen érzékeny a diszkriminációra. (Ha ez a botrány tavaly vagy tavaly előtt robbant volna ki, biztosan lehetett volna számolni azzal, hogy a Chumbawamba vagy a Faith No More lemondja a fellépést.) Még az sem zárható ki, hogy a tiltakozási hullám eléri a külföldi zenekarokat, az pedig a Sziget számára katasztrofális következményekkel járhat.

"A demokratikus rendszer már csak ilyen tökölős."

Tarlósnak valójában nincsen jogi eszköze arra, hogy bármiféle melegrendezvényt betiltson. Nincsen olyan törvény, amely alapján egymaga eldönthetné, hogy egy előadás (program, sátor) aláássa-e "a kerület lakóinak erkölcseit", a demokratikus rendszer már csak ilyen tökölős: egy polgármester, de még egy miniszterelnök sem dönhet arról, hogy mi erkölcsös és mi nem.

Viszont elég eszköz van a kezében, hogy gyakorlatilag lehetetlenné tegye a Sziget fesztivál működését. (Kafkavesztbalkán as usual: mindig található valami, amivel megfogható a polgár - be nem kapcsolt biztonsági öv, izzókészlet, ÁNTSZ, tűzvédelmi előírás.)

A polgármester láthatóan nem számított ilyen erős tiltakozásra, és nem is érti, hogy mondatai miért váltanak ki ilyen indulatokat. Nem érti, hogy miért számít skandallumnak a közepesnél kulturáltabb országokban, ha egy polgármester hivatalos levélben leírja, hogy "Sajnos nem tilthatom meg, hogy homoszexuálisok látogassák a sziget rendezvényét", ha a homoszexualitás genetikai okáról és sajátos logikával "eltanulásának" esélyeiről nyilatkozik.

Tarlós elmérte az ütéstávot. Lehet, hogy a szabadidejüket kisfröccs melletti kisebbségsértegetéssel töltő házmesterek táborában jelentősen növelte népszerűségét, de most úgy tűnik, hogy a többség számára inkább riasztó volt az az értelmesnek vagy szalonképesnek legkevésbé sem nevezhető nyilatkozatsor, amelyet nem egész 48 óra alatt leadott.

A magyar társadalom talán már túljutott a tarlósi tudatállapoton, és ha nem is különösebben türelmes a homoszexuálisokkal, de a politikai inkorrektségnek, vagy inkább: politikai bunkóságnak ezt a fokozatát már nem díjazza. Eltűri ugyan (ami mitőlünk nyugatabbra már elképzelhetetlen volna), de nem eszi meg.

Tarlós megérezte, hogy valami nem stimmel, hogy baj van: szerda délutáni niylatkozataiban már nyoma sincs a korábbi keménykedésnek, próbál hátrálni, próbálja félreértésre, pontatlan tudósításokra kenni a dolgot. Látja, hogy potenciális politikai szövetségei nem állnak mögé.

A melegsátornak is helyet adó "szervezetek utcáját" az Ifjúsági- és Sportminisztérium szponzorálja; az ISM próbál távolmaradni a botránytól, Tarlóst egy pillanatig nem támogatta, mi több, a háttérben állítólag megpróbálta visszavonulásra bírni. És vajon a kerületi önkormányzatban Tarlós első számú politikai támogatójának számító MDF megengedhetné-e, hogy országos vagy akár fővárosi színtéren odaálljon egy ilyen botrányba keveredett figura mögé?

"Egy jó nagy csapat lúzert sikerült generálni megint a Magyar Köztársaság dicsőségére."

Szomorú történet ez, akárhogyan nézzük. Mindenki veszített egy kicsikét. Egy jó nagy csapat lúzert sikerült generálni megint a Magyar Köztársaság dicsőségére.

Illetve tán egyetlen - és nem is olyan apró - haszon mégis mutatkozhat: kiderülhet, hogy a homofób populizmus már minálunk sem működő- és szalonképes politikai eszköz.