Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Lesz még lágy kenyér

2006.08.24. 08:10

Na elkezdődött a rosszabbul élés istenigazából, összerakták az elvtársak a présgépet, a miniszterelnök meghúzta a nagy piros kart. Már nemcsak beszélnek róla, de szedik is a sarcot; aztán jönnek a téli számlák, hejhó. Beborult biza, sőt viharzik, nincs tűzijáték.

Ez itt, kérem, a ciklus eleje. Az törvényszerűen szar, az egy ilyen útszakasz. Hegymenet.
Vasfüggöny ereszkedik, és még csak nem is a határra, hanem keresztbe, rá az egész országra. A nappalok is egyre rövidebbek, aztán hideg lesz, hónapokig tartó, komor eső, Malackát kiönti az ár. Odavan az ifjúság, hullanak a levelek, Cseh Tamás gitáron kísér.

Együtt sírok és bazmegolok ezzel a szomorúságba süppedő országgal. Senki se szereti a nyirkos, hideg időt. Mégis untalan eszembe jut, hogy végül is választás után vagyunk. Három hónapja állt fel a kormány. Ez itt, kérem, a ciklus eleje. Az törvényszerűen szar, az egy ilyen útszakasz. Hegymenet. Egyetlen kivétel volt eddig: a Medgyessy–Gyurcsány-ciklus, de arról tudjuk viszont, hogy pont ezzel, pont ők okozták a galiba legnagyobb részét. Most a vetésnek van ideje, nem a disznótornak. Ha Medgyessy nem áll neki azonmód, hogy két kézzel szórja az áldást, most nem ekkora az átok. Ha még egy kis megszorításra is hajlandó – ahhoz képest, ahogy Orbán hagyta a kallantyúkat a saját ciklusvégi dínomdánomja után –, akkor talán egy fekvőrendőrnyi döccenéssel megúsznánk.

Három és fél év múlva jobban fogunk élni, mint most.

Apropó kallantyúk. Bár Gyurcsány szemtől szembe letagadja, a politika mégiscsak egy társasjáték, ahol a nagyobb folyamatok modellezhetők. Vannak is ilyen szimulációk, kipróbálhatja magát akárki a kis játékállamában. Namármost a demokráciaszimulátoroknál a legalapvetőbb, amit minden kezdő azonnal megtesz, ahogy leül: ciklus elején adóztatni, ciklus végén osztani. Egyszerű, mint a faék – persze a többi teendő, pláne igaziból, egyáltalán nem egyszerű. De ez az egy biztos. Gyurcsány, ezt tudjuk, követi a játékszabályt, amit ő úgy fogalmaz meg, hogy „nem lesz választási költségvetés”. Majd most is úgy nem lesz, mint idén. Nyilván kiszámíthatóbb és hatékonyabb lenne, ha évtizedeken át ugyanannyi lenne az adó meg a sajtos pogi ára, de ilyesmi csak az emberöltőnyi diktatúrákban fordul elő, annak meg sok a káros mellékhatása.

A nagy piros kar mellett van még egy csomó apró tekerentyű meg billentyű, sajnos. Az is lehet, hogy máris minden el van cseszve visszafordíthatatlanul, és négy év múlva az államcsőd mélyén fogunk fetrengeni, millforintokkal kitömött szalmazsákokon. Vagy csak annyira van elcseszve, hogy nem lesz miből osztogatni, és még mindig be lesz borulva. Vagy hogy a nagy kiigazításban szó szerint földönfutóvá válik fél Magyarország. Ebben az esetben azonban kormányváltás következik, márpedig pont arra való a fenti ökölszabály, hogy ne legyen, és ez a gárda, úgy tűnt eddig, nem szeretné, hogy legyen.

Három és fél év múlva jobban fogunk élni, mint most. Ennyi a terv, nem több, és nem is hosszabb távú. Legfeljebb annyi tudható, hogy négy év múlva megint rosszabbul.

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!