Üres Budapest = MENŐ

A nyári Budapesttel kapcsolatos súlyos problémák megszámolásához egyetlen ujj is elég. Elviselhetetlen itt a meleg. Amikor a hőmérséklet tartósan harminc fok felett van, ebben a városban az emlős lét olyan alapelemei, mint a táplálkozás, a szaporodás és a pihenés egyaránt teljesíthetetlen feladatnak tűnnek. Van, aki júliusban és augusztusban egyikre sem képes.

Budapest alkalmatlan a kánikulára. Nincs itt elég se légkondiból, se tengerpartból. Nem csoda, hogy sokan inkább elmenekülnek a legmelegebb hónapokban. A hétvége péntek reggel kezdődik, és valamikor hétfő dél körül ér véget, amikor már az is visszaér, aki hazafelé a dugót az M7-esen úgy kerüli el, hogy nem vasárnap késő délután indul haza, hanem csak a hétfői reggeli és egy utolsó strandolás után.

Mint minden szituációban, amikor a puhányok már feladják a küzdelmet, a kitartóbbakat nem csak a küzdelem szépsége várja, hanem a felszabadultság érzése is. A kánikulában kísértetvárossá váló Budapestnek bája van.

A tömeg hiánya, az üres. olvadozó járdák szépsége hétvégén a leginkább szembetűnő. A posztapokaliptikus scifik metropoliszai, amelyekben már csak egy maroknyi ember küzd a hatalmat átvevő növényzettel és mutáns rovarokkal, cseppet sem lenyűgözőbbek, mint a Kálvin tér egy nyári szombaton, délután háromkor. Értelmes életnek nyoma sincs, csak néha húz el egy autó. Mint a viharkor esernyőjüket egymással megosztók, úgy mosolyognak egymásra az emberek, amikor véletlenül mégis szembetalálkozik két, átzzadt hónaljú szerencsétlen.

A látvány és az érzés akkor sem más, ha az ember légkondis autóval járja a kies utcákat. Vagy amikor összeszedi magát, elindul otthonról, a legnépszerűbb szabadtéri szórakozóhelyeket is félig üresen találja, és függetlenül attól, hogy hány sört iszik, ha egyáltalán iszik, még hajnali háromkor, egy helyben ülve is izzad a szélcsendben.

Az embertelen körülmények közt is a nagyvárosban maradók úgy igyekeznek alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez, mint a hatalmas füleket növesztő sivatagi róka. Pihenni csak árnyékos résekbe bújva, nedves törölközőkbe csavarva. Táplálkozni csak görögdinnyét és barackot, és ez az évnek az a pillanata, amikor érdemes végiginni a sarki közért egyébként rémisztőnek tűnő üdítőit is. Szaporodni pedig csak akkor szabad, ha sikerült a lakás összes ventilátorát maximális fokozaton a párzásra kiszemelt pontra irányítani.

Kemény élet ez, de tele apró szépségekkel, és a teljesített feladat után érzett örömmel. Csak a gyávák és a gyengék szöknek el előle valami víz mellé.