Hamburgerre kenni a balhét = NEM MENŐ

2011.03.01. 06:54 Módosítva: 2011.03.01. 11:07

Vajon a sajt a mérgező? A paradicsom? A zöldsaláta? A buci? A fasírt? Az a kis szósz? Mindannyiunk érdeke, hogy nagyon sürgősen megtaláljuk a választ. A miniszterelnök úr világosan megmondta, hogy „aki a saját egészsége ellen játszik, az járuljon hozzá jobban a rendszer fenntartásához‟, beosztottai pedig egyértelműen rámutattak, hogy itt nagyon sokan kólával, sült krumplival és az átkozott hamburgerrel törnek a saját életükre. Mi van, ha pont a paradicsom a halálos összetevő? A végén még a lecsó után is adózni kell.

Azt még a felületes turista is észre szokta venni Magyarországon, hogy az itt élők túlnyomó többsége nem egészségének ápolását tartja a legfontosabbnak. Az átkozott fitneszfasizmus nálunk még nem szedi áldozatait. Ezt ezerféle statisztika igazolja, hiszen Magyarország egészségügyi mutatói még a volt szovjet blokkon belül is siralmasnak számítanak. A magyarok várható élettartama rövidebb, mint a líbiaiaké, nem sportolnak, egészségtelenül táplálkoznak, a halálesetek feléről szív- és érrendszeri betegségek tehetnek.

Ezzel a helyzettel sürgősen kezdeni kell valamit, és mindenki dicséretet érdemel, aki neki is áll a dolognak. Úgy tűnik, talán a halaszthatatlanul fontos médiatörvény és az egész nemzet által követelt sürgős alkotmányozás után a kormánynak erre az ügyre is lehet érkezése. Ez igazán örvendetes. Ezért is érdemes már az út legelején szólni, ha az ember hibát lát, hiszen így még időben lehet javítani, mielőtt az egész nekibuzdulás félrecsúszik, össze-vissza pakoljuk az állam egyik zsebéből a másikba az adómilliárdokat, aztán a végén gyermekeinknek  még mindig moslékot szolgálnak fel az iskolai menzán.

A cigarettázás tiltása alapvetően rendben van. Nyilván a dohányosok egyéni szabadságjogaiba kapaszkodó, engedékeny oldalnak is van igazsága, ám amit ők szeretnének, az egyszerűen megvalósíthatatlan. Azt még csak-csak lehetne mondani, hogy döntsön a piac, van-e igény füstmentes éttermekre és szórakozóhelyekre. Azonban az így megmaradó, dohányzó helyeken ki dolgozna? Aki extra fizetésért vállalja, hogy dohányfüstben pultozik, és így hamarabb hal meg? Legyenek az ÁNTSZ-nek is külön ellenőrei dohányos éttermekre? A kormány által most állítólag tervezett, Európában sokfelé kiválóan működő törvény minden bizonnyal sért néhány jogot és érdeket, ám még mindig messze a legjobb megoldás.

Van azonban egy alapvető különbség a cigaretta, és a most szintén démonizált hamburger közt. Nevezetesen hogy míg az előbbi borzasztóan káros az egészségre, az utóbbi nem az. A szintén kipécézett csipszekkel és szénsavas üdítőkkel kapcsolatban is egyértelmű, hogy ezek is jóval kisebb veszélyt jelentenek az emberi szervezetre, mint számtalan olyan élelmiszer, amit nem gyorsétteremben, hanem magyar közértekben vagy közétkeztetésben lehet kapni.

A legidegesítőbb ezzel a hamburgeradózással egyébként éppen ez: a hagyományosan magyar felelősséghárítás különös megnyilvánulása. Az amerikaiak szart próbálnak etetni gyermekeinkkel, ha már betiltani nem lehet, legalább adóztassuk meg őket keményen, aztán abból álljuk a Coca-Cola-mámor áldozatainak gyógykezelését. A McDonald’s-ok felgyújtása a franciáknak sem állt jól, nekünk meg még kevésbé fog.

Az ugyanis a helyzet, hogy Magyarországon az amerikai gyorséttermeken kívül gyakorlatilag nincs vendéglátóhely, amely világosan feltüntetné, hogy egyes ételei milyen tápanyagokat és mindenféle adalékokat tartalmaznának. Tisztességes étteremben persze ilyesmire nincs is szükség, azonban aki már járt balatoni lángosos közelében, az tisztában van a magyar vendéglátó és a tisztesség gyakran ellentmondásos kapcsolatával.

Ha egy magyar szülő a Mekibe küldi le a gyereket, pontosan tudja, mit fog ott kapni enni, és ha az a hobbija, grammra kielemezheti, hogy mi árt neki ott és mi nem. Ha ugyanez a szülő az iskolai menzára fizeti be a fejlődő szervezetet, csak abban lehet biztos, hogy többnyire világosbarna főzeléket fog enni valami kicsit sötétebb színű feltéttel. Hogy abban miből mennyi van, azt nem lehet tudni – és minden bizonnyal jobb nem is tudni.

Egy jó hamburgerben az ég világon semmi káros nincs. Reggel-délben-este azt enni persze egészségtelen, ám még mindig nem biztos, hogy egy egyhónapos Burger King-kúra többet árt, mint amit akkor kénytelen megenni az ember, ha mondjuk ugyanilyen időtartamra be kell feküdnie egy kórházba. Lehet eleve mérgező hamburgert összeállítani kellően igénytelen alapanyagokból, ám ez ugyanígy van a székelykáposzta és a balatoni lángos esetében is.

Ha be is vezetnék a hamburgeradót, ami nem biztos, hogy egyáltalán kivitelezhető, a magyar lakosság attól sem lenne feltétlenül egészségesebb. Egyszerűen csak több adót fizetne, aztán ugyanúgy meghalna az optimális esetben az ő adójából kicsit jobban fenntartott kórházban, hiszen minden bizonnyal maradna az ugyanolyan egészségtelen, ám olcsóbb élelmiszereknél.

Ha a kormány komolyan gondolja, hogy a dohányzás ellehetlenítése után a táplálkozási szokásokkal is kezdeni akar valamit, akkor a leginkább oktatással-neveléssel kellene foglalkoznia. Kövér gyerekeket tornaórán kidobósoztatni például elég értelmetlen dolog, viszont helyette meg lehetne nekik tanítani, hogy milyen a kiegyensúlyozott étrend, amit ha követnek, kívánatosabbak lesznek az ellenkező nem szemében, valamint tovább élnek. És persze hozzá kellene nyúlni az irtózatosan sok embert tápláló nagy közétkeztetőkhöz, mert amit ma iskolákban, kórházakban, munkahelyeken sokan kényetelenek enni, azt bizony a hamburger hazájában egyszerűen nem lehetne embereknek felszolgálni.

És lehetne végre állami pénzből nyitni egy igazán nagyon jó hamburgerezőt Budapesten, mert igény, az egészen biztosan lenne rá.