László
17 °C
32 °C

Politizálni nem kell félnetek jó lesz

DSC 2116

Az elmúlt hónapokban megjelent, a civil szervezetek politizálásáról, külföldi befolyásolásukról szóló kormányzati nyilatkozatokra, a Századvég Alapítvány márciusi tanulmányára és végül az április 7-én benyújtott, civil törvényként elhíresült törvényjavaslat állításaira reagál ez az írás. Valójában a megfogalmazott állítások olyan értékválasztást tükröznek, amely nem tekinti védendőnek a polgárok véleménynyilvánítását, a közügyekbe való minél szélesebb rétegek általi beleszólást és az átláthatóságot.

A Századvég Alapítvány márciusi tanulmányában összefoglalja a civil szervezetek egy részét érintő kritikáit. Erről a tanulmányról is beszélt Orbán Balázs, a szervezet kutatási igazgatója Baló György műsorában, ahol az általam vezetett szervezetet, a Társaság a Szabadságjogokért egyesületet külön is említette. Visszatért ahhoz a korábbi állításhoz, hogy amikor engem 2013-ban a szervezet vezetőjének megválasztottak, akkor az a vezetői koncepció nyert volna többséget, ami szerint nyíltan, a szűken vett jogvédelembe nem tartozó kérdésekbe is beszállva kell politizálni.

Azt vallom, hogy az emberi jogi szervezetek feladata túlmutat a megfelelő jogszabályok kialakítása érdekében végzett munkán és néhány jogi eljárás vitelén. Elengedhetetlen a polgárok közéletben való valódi részvételének elősegítése, hogy a saját jogaik és érdekeik mellett hatékonyan ki tudjanak állni. Ehhez szükséges az is, hogy a programjaink kialakításába az érintetteknek beleszólása legyen. Utóbbinak az eredménye például, hogy a TASZ átfogóan el kezdett foglalkozni a kórházi fertőzések elterjedtségével és az állam tétlenségével e téren, illetve, hogy évről-évre növeljük a jogsegély szolgálatunk kapacitását. A váltáskor kiadott sajtóközleményben arról beszéltem, hogy meg akarjuk tartani a jogi tevékenységet, de emellett az „aktivista, az érintettekkel való szoros kapcsolattartásra épülő jogvédő tevékenység megerősítése” a célom.

Ez a gyakorlatban a következőket jelenti; elkezdtük megerősíteni a TASZ jogtudatosító tevékenységeit, melyek célja, hogy a polgárok megismerjék jogaikat. Erre az egyik legjobb példa a MONDO nevű kártyajátékunk és a hozzá kapcsolódó színházi előadás, ami fogyatékos és ép gyerekeket segít játékos módon abban, hogy képesek legyenek megvédeni magukat. Megerősítettük a kommunikációs tevékenységünket, a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy minél több állampolgárt érjünk el az emberi jogok üzenetével, a jogaikról szóló tájékoztatással. Büszke vagyok arra is, hogy a megválasztásomkor pusztán irodai munkát végző romaprogram most egy terepmunkással erősödött, így közvetlenül tudunk jelen lenni azokon a településeken, ahol korábban csak jogi képviseletet láttunk el. 2015-ben létrehoztuk az ügyvédháló programunkat, amelyen keresztül azoknak a – főként vidéken élő – polgároknak nyújtunk jogi segítséget, akik aktívabban akarnak részt venni a közügyek alakításában.

Ezek a tevékenységek mind azt a célt szolgálják, hogy

minden magyar állampolgár hatékonyabban fel tudjon lépni a saját jogainak és érdekeinek érvényesítése érdekében.

Egy társadalomban mindig jelen vannak azok, akiknek gyengébb az érdekérvényesítő képessége, jogvédő szervezetként a mi missziónk és egyik legfőbb feladatunk, hogy ezeket a különbségeket kiegyenlítsük.

A Századvég tanulmányában a politika kizárólag mint pártpolitika jelenik meg, ezt támasztja alá, hogy a képviseleti alapú legitimációt tartja a legfontosabbnak. Azonban a politizálás nem más, mint közügyekkel való foglalkozás, az ország működésének kialakításába való beleszólás. Az elvi vita a Századvég és a TASZ között ezek szerint abban is keresendő, hogy mi egy olyan társadalomban szeretnénk élni, ahol a polgárok kifejezhetik a véleményüket, amit a döntéshozók nem hagyhatnak figyelmen kívül. Csak ezáltal biztosított ugyanis szerintünk, hogy a polgároknak valódi lehetőségük legyen az életüket érintő döntésekbe beleszólni.

A TASZ egy ilyen Magyarországért dolgozik, tevékenységeink kialakításakor ezt tartjuk szem előtt. Sokszor éppen olyan ügyeket és embereket képviselünk, akiket a többség nem tart fontosnak. Ilyenkor a munkánkat úgy kell elképzelni, mint egy szócsövet: felhangosítjuk, ami nem hallatszik, legyen szó értelmi fogyatékos emberek vagy roma magyarok hangjáról, problémáiról.

A tanulmány másik fontos pontja az ún. külföldi finanszírozás kérdése, amely mint illetéktelen befolyásolási potenciál jelenik meg. Először is fontos leszögezni, hogy a fenti értelemben vett politizáló szervezetek esetében igenis szükség van a pénzügyi háttér átláthatóságára: ennek azonban a jelenlegi törvényi szabályozás messzemenőkig eleget tesz. A civil szervezetek közül mindnek ma is részletesen és nyilvánosan be kell számolnia a forrásairól, ezek eredetéről és végzett tevékenységekről. A TASZ honlapján mindez ráadásul nem csak a furcsa nevű PK-142 formanyomtatvány formájában tekinthető meg, hanem közérthetőbb formában is összefoglaljuk a gazdálkodásunkra vonatkozó fő tudnivalókat. Ebben tehát nincs vita közöttünk.

A vita abban áll, hogy miért kellene megkülönböztetni és bélyegként használni az külföldi támogatás tényét? Számos érv hozható fel a lejárató bélyegként felépített és használni kívánt külföldi támogatás ellen. A jóhiszemű vita érdekében azonban tételezzük fel, hogy legalább a Századvég Alapítványnak valójában az a célja, hogy a befolyásolási vagy lobbi tevékenységek átláthatóságát növelje.

Ehhez érdemes megnézni két sok szempontból hasonló szerveződést: a vállalatokat és a civil szervezeteket. Mindkettőt polgárok hozzák létre, az önszerveződés alapvető formái. Mindkettő államon kívüli szervezet, amit valamilyen közös cél elérése érdekében hoznak létre. Ezek a célok sokfélék lehetnek: szociális, kulturális vagy gazdasági. A különbségek tulajdonképpen egy eredőhöz vezetnek vissza: a vállalkozások célja a profit termelés, míg a civil szervezetek nem a profitszerzés érdekében működnek, hanem egy társadalmi cél eléréséért. Nem teszünk különbséget a vállalatok között aszerint, hogy milyen tulajdonosi háttérrel rendelkeznek, részvényeseik között mennyien élnek külföldön. Hasonlóan semmi nem indokolja, hogy másként járjunk el a civil szervezetek esetében. Ez nem azt jelenti, hogy a szabályozásnak teljesen egységesnek kell lennie, pusztán arra mutat rá, hogy a külföldről származó forrásokkal rendelkező civil szervezetek megbélyegzésére felhozott indokok valójában más, nem állami szereplőkre is érvényesek.

A civil szervezetek és a vállalatok is annak érdekében jöttek létre, hogy a polgárok a közös célokért tegyenek, a döntéshozókat érvekkel lássák el, befolyásolni próbálják, vagyis politizáljanak, sőt lobbizzanak. A jóhiszemű értelmezés alapján valójában ezt a folyamatot kell átláthatóvá és így ellenőrizhetővé tenni. Azt a folyamatot, amiben a döntéshozókkal, bizonyos értékek mentén érintkeznek a nem állami szereplők. Ahogyan 2012 óta folyamatosan mondjuk, lobbiszabályozásra van szükség, olyanra, amely valamennyi szereplőre kiterjed.

A lobbi hasznos dolog. Fontos, hogy a különböző szereplők folyamatosan becsatornázzák a véleményüket, adataikat a döntéshozók, a politikusok felé. A jó közpolitikai döntések záloga, hogy információk birtokában és az adott területen aktív szereplők véleményének kikérésével szülessenek. Azonban ehhez hozzátartozik, hogy a döntéshozatali folyamatok átláthatóak legyenek, ezzel is biztosítva, hogy a választók aztán döntést hozhassanak a döntéshozókról. Ilyen szabályozás útján biztosítható, hogy a nem állami szereplők ténylegesen csak érvekkel és nem jogtalan előnyökkel akarnak hatni egy-egy döntéshozóra. Ebben a rendszerben az állampolgárok, leginkább a hatalom kontrolljaként működő sajtón keresztül tudják ellenőrizni, hogy ilyen történik-e és ennek megfelelően tudnak aztán a választók döntéseket hozni.

A nem állami, tehát képviseleti alapú legitimációt működésükhöz nem igénylő, szervezetek befolyásolási – vagyis közös ügyeink alakítására tett – kísérleteinek átláthatóvá és ellenőrizhetővé tételéhez tehát lobbi szabályozásra van szükség. A TASZ-nál mi ezt annyira komolyan gondoljuk, hogy nem csak minden szakmai állásfoglalásunk ismerhető meg nyilvánosan a honlapunkon, hanem még nyilvántartást is vezetünk arról, amikor politikusokkal tárgyalunk vagy levelezünk.

Borítókép: Bődey János / Index