Judit
3 °C
6 °C

Kinek jó az Egyetemes Távközlési Alap?

2003.01.20. 13:34
Kapcsolódó cikkek (1)
Re: Fenyeget-e? Nem-e fenyeget?

Mint az ismeretes, a 4/2002 MeHVM rendelet - mely az Egyetemes Távközlési Alapba (továbbiakban Távközlési Alap - ETA) történő befizetési kötelezettségeket és az alapból történő támogatások rendjét kívánta a Hírközlésről szóló törvény (a továbbiakban Hkt.) szellemében meghatározni - első tényleges piaci hatásai heteken belül kötelező erővel jelentkeznek.

Azonban minderről a többség valószínűleg pusztán annyit jegyzett meg, hogy Straub Elek, a Matáv Rt. Elnök-vezérigazgatója pár napja állítólag megfenyegette a kormányt és versenytársait, valamint az ezt cáfoló és a cáfolattal vitába szálló közlemények jelzik csupán az egész ügy fontosságát.

"Sírnak, mint a koldusok"

Mielőtt elkezdenék ehelyütt arról meditálni, miért is nem jó, vagy nem úgy jó a komplett Hkt. és zömmel az e gumitörvényt kitöltő rendeletek sem, szeretnék megosztani a Kedves Olvasóval egy rövid történetet. Még a magyarországi telefónia fejlesztések rendszerváltás utáni hajnalában, amikor a madarak még magyar befutót emlegettek a főközponti beszállítói tenderen*1, és a magyarországi - lobbisták által (is) pénzelt - olyan felsőoktatási intézmények, melyek megengedhették maguknak, fejvesztve vásárolgattak össze puszi-pajtásoktól alközponti rendszereket (pedig hol volt akkor a gyakorlatban még a mai VpN!), nos abban az időben az ország összes létező távközlési szolgáltatója vagy az abban érdekelt üzleti partnerei mind-mind sírtak, hogy milyen rosszul megy soruk.

És erre egy köztiszteletben álló kollégám mérgesen csattant fel: "Milyen érdekes, hogy amíg a távközlés az egész világon az egyik legjobb befektetés, addig nálunk csak veszteséget teremt!"

És ez a megállapítás - sajnos - mind a mai napig megállja a helyét - azzal a különbséggel, hogy ma már nem annyira nyereséges általában a világon a távközlés...

Félreértések elkerülése véget: készakarva nem az IT szektor megnevezést használom, mert most csak a telefonszolgáltatásról, annak értéknövelt ágazataival és az adatszolgáltatásról - ISP - beszélek. A konvergencia gazdasági hatása ugyanis, egy-két kivételtől (pl. USA és Japánt) eltekintve, véleményem szerint, még nem jellemző.

Ugyan pl. a DT (mint az európai negatív példa) nagyon végstádiumban látszik, ebből nem szabad végletes megállapításokat tenni. A DT helyzete a 2 éves liberalizált piaci szenvedés, helytelen (későn eszmélő) vezetői döntések és a német gazdasági helyzet (1989-es bumeráng?!) szerencsétlen együttállása miatt szorult meg ennyire.
Azonban Magyarországon más a helyzet. Egyértelműen kimondható: a magyar távközlési szolgáltatók mindegyike, akármennyire is sír, szépen teljesít: a gazdasági helyzetben relatíve, de abszolút értelemben is.

Volt egyszer egy EHT...

Már egy éve él(hetne) hazánkban a liberalizált távközlési (a hírközlési, mint tágabb értelmű, a postai szolgáltatásokat is tartalmazó piaci egész tárgyalása más oldalakra kívánkozik_) piacon mindegyik, megfelelőnek bizonyuló, piaci szereplő - valódi piaci környezetben...

Nem így történt, és egy jó darabig (szvsz. egy évig legalább) nem is fogunk erről a holtpontról, ami egyesek szerint manipulált ál-holtpont (!) jelentősen eltávolodni. Sikerült ugyanis a volt kormány "szaktárcájának" (IKB) az erős befolyásoló erők által kikényszerített "oszd meg és uralkodj" elvet szépen elbújtatni a Hkt-ban. Gondoljunk csak Rogán Antal 109 darab módosító indítványára (3934/156-3934/193 3934/218-3934/289). Nem véletlen talán, hogy nem merték a törvényt - az eredetileg, a szakmai vita alatt, de sok helyen a mai napig is használt - Egységes Hírközlési Törvény (EHT) címen beterjeszteni*2.

Erre jó példa a ETA, mely nem más, mint a korábbi koncessziós (általában a ma Jelentős Piaci Erővel Rendelkező Szolgáltatóként a HÍF által meghatározott) piaci szereplők állami segítséggel történő dotációja olyan perem-feltételekkel, melyek alapján pl. mezőgazdasági támogatást sem folyósítanának.

A rendszer megértéséhez tisztázni kellene egy olyan fogalmat, melyet - az én olvasatomban - a Hkt. és rendeletei sem igazán tisztáznak (túl magán a definíción*3): az Egyetemes Távközlési Szolgáltató (ETSz) fogalmát. A törvény szerint az ETSz körébe a (végső soron az állammal) megkötött szerződés szerint kerülhet egy szolgáltató. Kötelezettségei között szerepel a mindenkinek egyenlő feltételekkel nyújtott távközlő szolgálat biztosítása, a nyilvános telefonállomások üzemeltetése, kezelői és tudakozó szolgálatok ellátása, ingyenes segélyhívás.

Vajon miért is éri meg a magyarországi telefonszolgáltatóknak ETSz körbe tartozni?! Hiszen a (műszaki, jogi és pénzügyi) kötelezettségek meglehetősen szigorúak. Például azért, mert a 'veszteségeket' a törvény (Hkt.52-53.§) éppen az ETA által kívánja finanszírozni. Miközben persze folyamatosan olyan veszteségről van szó, mely nem negatív mérleget, hanem egy (fantázia-országban talán létező) elérhető maximális profithoz képest az ETSz-ként megszerezhető nyereségcsökkenést takar. És a 22-es csapdája: a liberalizált piac első néhány évében az ETSz-ek halmaza nagyrészt megegyezik a régi monopolista (azaz koncessziós) cégek körével! Vagyis épp azokat a szolgáltatókat támogatják (kvázi piacvédelem!), melyek versenybe kényszerítését a Hkt.-nek lenne célja (kötelessége?!) előtérbe helyezni!

Mit is támogat konkrétan az ETA: a kisfogyasztói ún. hatósági áras ill. kedvezményes díjcsomagok (melyeknek lehetőségét a 3/2002. MeHMV rendelet kötelezően előírja illetve tartalmukat rögzíti) miatt kieső árbevételt.
Ha megnézzük, hogy milyen alapdíjjal és percdíjakkal működtetik a kedvezményes csomagokat a szolgáltatók (az évente frissülő díjrendelet szerint), akkor talán mindenki egyetért velem: ahhoz képest, hogy kompenzálják ezek hatásait, nem túl kedvezményesek ezek a csomagok*5

Igaza volt Straub Úrnak?

De nem kell siratni a GTS Datanetet, a PanTelt vagy bármely más, most az ETA ellen lázadozó szolgáltatót. Ezek a cégek ugyanis a rendeletileg befizetésre kötelezett szolgáltatók (ti. gyakorlatilag minden, a távközlési piacon - telefon, adatátviteli, összekapcsolási szolgálatok - szereplő szolgáltató kötelezett). És, elvileg, ők is beléphetnek az ETSz-i körbe, de ez természetesen óriási és rövidtávon meg nem térülő befektetéseket kíván, miközben az ETSz által a kezdő szolgáltatók ténylegesen veszteségesek lehetnek, hiszen a mostanság esetlegesen túlzó áraikból jelentős engedményeket kellene tenniük.

Ebben a mi demokratikus országunkban azonban még 14 évvel a demokratikus intézményrendszer felépítésének megindulása után is bevett szokás cégeknek, kormányoknak törvényben rögzített kötelezettségeit megtagadni, elvitatni. Így tesznek azok a cégek is, melyek most azzal fenyegetőznek, hogy (fejenként legalábbis) kis összegű befizetési kötelezettségeiket nem teljesítik. Bírósági és AB beadványok keletkeznek - állítólag - miközben a feltételek egy éve ismertek voltak.

Ez az egész veszekedés nem fakad másból, mint (egyébként egészséges) üzleti irigységből, évtized alatt felhalmozott ellenségeskedésekből és a törvény(ek) nem tiszteléséből...

Ha árnyaltan nézzük tehát, Straub úr felháborodása valahol jogos. Azonban amit állított (azóta személyes nyilatkozatban is megerősítve annak érdemi részét), hogy ti. felmondja a Matáv Rt. a kedvezményes díjcsomagokra vonatkozó szerződéseket: tehát az ETSz-ből ezzel kilépne - jogi nonszensz. A Hkt szerint ugyanis e szerződések felmondása esetén elsődlegesen miniszteri engedély megléte esetén szüneteltetheti, a felmondás legrövidebb ideje pedig egy (1) év.

Kizártnak tartom tehát, hogy az Elnök-vezérigazgató úr a teljes rendszerben gondolkodva nyilatkozott, sőt talán az is elképzelhető: a meglehetős nagy DT-s nyomás hatására, az új kormány felállása miatt és talán bizonyos félelmektől sújtva Straub úr nem áll minden tekintetben a helyzet magaslatán.

Nem politizálva, de nem lehet elfelejteni: Sugár András, a Westel900 Vezérigazgatója, tehát a Matáv-vezérkar kvázi integráns tagja, ott ült a Fidesz kampány-nyitó gyűlésén; de a Mindenkinek kivezetését is - meggyőződésem szerint nem Straub úr hanem a DT (közvetve Stoiber kancellár-jelölt) ötlete alapján épp a választások után 3 héttel kezdték kommunikálni. (A Mindenkinek kivezetését közgazdaságilag indokoltnak tartom, de az időzítés nem volt logikus!)

Mi lesz veled Matáv?

Ma még senki nem látja talán, de van egy hatalmas veszély, mely Damoklesz kardjaként lebeg felettünk: a DT olyan helyzetben van, hogy bármikor eladhatja (kénytelen lehet eladni) magyarországi érdekeltségét. Meggyőződésem szerint megvan annak a veszélye, hogy a Matáv Rt. átmegy egy orosz pénzmosoda kezébe (tessék megnézni az orosz távközlési piacot!) vagy rosszabb esetben a Magyar Állam kapja vissza - egyikben sem lesz köszönet természetesen.

Ma, Magyarországon, a vezetékes távközlési szektorban - állítson bárki mást - a Matáv a legjobban felszerelt, a (természetesen csak az itthoni viszonyok között, relatíve) legjobb kondíciókat biztosító szolgáltató. A törvényhozók felelőssége, hogy pl. a vezetékes Internet-hozzáférés telefonos szakaszát nem tették alanyi jogon, időtől, adatmennyiségtől és szolgáltatótól(!) függetlenül ingyenessé (mint ez éppen Németországban megtörtént). De a díjrendelet szemtelensége - mely lehetőséget ad bármely ETSz szolgáltatónak olyan állításra, miszerint pl. az átlagos díjemelés a kapcsolási díj csökkentése mellett, 10%-os helyi percdíj növekedés mellett csupán kb. 2%*4 - is közrejátszik abban, hogy a hívások díjai messze a költségek feletti bevételt produkálhatnak. A Matáv és bármely más versenytársa (legalábbis ETSz-i körben) nem tesz mást tehát, mint kihasználja a - sokszor arcpirítóan erkölcstelen - lehetőségeket.

Maus Róbert Péter távközlés-technikai fejlesztő

Megjegyzések

*1 Az első körben Ericsson, BHG-Norten, Siemens volt a szakértő zsűri által ajánlott sorrend; az Antall kormány (hivatalosan ugyan nem megerősített, de szakmai körben bizonyosságként terjedt hírek szerint: Kohl kancellár irányította német külügyérek behatása miatt hozott) döntése: Ericsson, Siemens, (BHG), azaz a magyar (már honos!) iparban kapásból 8 ezer fős leépítést okoztak, miközben a Siemens főközpontjai az első élesben menő üzemeltetési évben felhasználták többéves üzemszüneti "licenszüket" és csak a mintegy két évvel ezelőtti (az ISDN és az intelligens hálózati szolgáltatások miatt elengedhetetlen szoftver-homogenitás kényszere miatt, több milliárd forintért megrendelt új szoftverek által megvalósított) egységesítéstől testesítettek meg tényleges, hálózati szintű minőséget.

*2 A Hkt. például a legmesszemenőkig elfelejtkezik a kábeles műsorelosztókról (KTV). Nem csak, hogy az ETSz körébe nem emelte be őket illetve a kábeltévés szolgálatokat, hanem 2 csekély jelentőségű hivatkozási ponton kívül gyakorlatilag meg sem említi ezeket (ez joghézagot eredményez), hanem még kísérletet sem tett a kábelszolgáltatókra vonatkozó egyéb törvényhelyek beszuszakolására a Hkt-be! Ezzel pusztán azt érte el, hogy a műsorelosztók - miközben a vezetékes telefonszolgáltatók potenciális versenytársai lehetnek - e minőségükben messzemenően hatásos piaci árakat (és trükköket) alkalmazhatnak előfizetőik ellen és lehetőségük lesz kijátszani a keresztfinanszírozási korlátozásokat is (meg is teszik!)...

*3 Egyetemes szolgáltatás: a távközlési vagy postai szolgáltatások olyan készlete, amely meghatározott minőségben, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden felhasználó számára megfizethető ár ellenében igénybe vehető.

*4 Amikor a Matáv bevezette a kapcsolási díjat (KD), az akkor 6 Ft feletti értékben megjelenő díjnövekményt olyan (kis) súlyozással számították az átlag növekménybe, hogy a végeredmény a díjrendeletnek megfeleljen (persze ezt az állítást már akkor is, hivatalos levélben cáfolták: mégis, azóta az összekapcsolás költsége csökkent?!). A KD 25%-os csökkentése tavaly szeptember 1-től a 10%-os helyi forgalmidíj-növekedés kihatását képes volt majdnem az ötödére csökkenteni. Ezek szerint a hívási szokások 4 év alatt annyira megváltoztak, hogy ma a KD súlyozása az eredetinek legalább 5-10 szeresére rúg.
[Anno 7,50-es csúcsidejű percdíj mellett a ~6 Ft-os KD bevezetése 10% alatti átlagos növekedést eredményezett, míg most szeptemberben a 9Ft csúcsidejű percdíj 10%-os emelését ~2Ft-os KD csökkentés 2% körüli átlagra húzta vissza] Egyes Matáv-os szakemberek (volt kollégák) véleménye szerint a KD-at foglalt előfizető foglaltságának a jelzésekor is fel lehetne jogszerűen számítani, mert ez is információ (és bizonyos szempontból a hívásfelépítés ilyen állapotában is már kerül valamennyibe) - még szerencse, hogy a meglehetősen magas havi előfizetési díj által fedezett költségek közül az ilyen feladatok költségeit nem vették ki!

*5 A kedvezményes (szociális) csomagokra jellemző a relatíve így is magas alapdíj, és a bizonyos hívásmennyiség után többszörös (büntető) forgalmi díj alkalmazása. Miközben a prepaid vezetékes telefon előfizetés konkrét megvalósítása (vö. alapdíj-mentesség) a Matávnál (a szándék messzemenő elismerése mellett is) gyerekesen, körmönfontan igyekszik lehúzni még egy bőrt azokról, akik bedőlnek.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.