Mária
-7 °C
3 °C

Tereskova népbutítása

2005.09.27. 13:25

Nem tudom, hogy Tereskova mit olvasott ki Geszti Péter "Magyarország" című dalszövegéből, de úgy vélem, ha egy csöppet figyelmesebben olvasta volna a szöveget, talán megspórolhatta volna magának azt a középszerű szövegátiratot, amit a minap sikerült a nagyközönség elé tárnia. Nem annyira az átirat maga, mint a Geszti-féle verzió kapcsán tett támadó nyilatkozatai miatt fontos, hogy tisztázzunk néhány dolgot. Bár Tereskovát minden bizonnyal a jó szándék vezérli, pont az ő szövegváltozata hajlamosítja azt a fajta butaságot, amit egyébként Gesztinek aposztrofál. Ha figyelmesen elolvassuk a két szöveget, ez rögtön nyilvánvalóvá is válik.

Igazán nem lenne jó hosszas szövegértelmezésbe bonyolódni, de pár dolgot mindenképpen Tereskova figyelmébe ajánlanék. Először is, az eredeti szövegben felvázolt Magyarország pusztán álom ("Van egy ország, / ahol álmomban jártam: / Magyarország"), vagyis az eztán megfogalmazott dolgok, minthogy csupán álmok, valójában hiányként jelennek meg, így a szöveg Magyarország kritikájaként is, sőt, szerintem főleg akként, értelmezhető. Minthogy az "ölelésben bőség", illetve "igaz ügyben hűség" is álom, sőt valójában az is ábránd, hogy "az arcodban láttam a magam arcát", a szöveg mindenképpen kritikus, hisz pont ezeknek a hiányát emeli ki. Hogy ez mennyire így van, azt a következő sorok is megerősítik: "Gyere és egyszer végre, / amikor új nap ébred, / te várj! [. . .] Én ezer év óta várlak már..." Vagyis arra a Magyarországra, amit "álmomban láttam" már ezer év óta hiába várunk, pedig jó lenne, ha már egyszer végre eljönne, és reggel a mostani Magyarország helyett az várna ránk.

Az előbbiek ismeretében sokkal valószerűbb tehát, hogy a szövegben előforduló felszólító illetve óhajtó mondatok is egyfajta hiány megszüntetését sürgetik. Ilyen például a "Velem az ősök kérnek, / engedd, hogy benned éljek", hisz, amennyiben nekem kérnem kell, az nem magától értetődő. Magyarország nem feltétlenül teszi lehetővé, hogy benne élni tudjak, ezt kérnem kell. Gondolhatunk itt például azon "nagy elődökre", akiket Magyarország "elűzött innen" (ahogyan azt Tereskova megfogalmazta a saját verziójában). Hasonlóképpen nem nyújt bizonyosságot, ezért azt is kívánni kell: "Legyél a holnapban rejlő / bizonyosság!"

Vagyis, míg a Geszti-féle szövegváltozat finom iróniával közöl, addig a Tereskova-verzió meglehetősen didaktikusan a szánkba rágja a mondanivalót. Ehhez nem is kell mást tennie, mint kivenni az iróniát és az eredeti szövegben megfogalmazottak ellentettjét állítani. A két szöveg közül nem a Geszti-verzió az egyszerűbb, és nem is az áll közelebb a "népbutításhoz". Ironikus módon Tereskova ezt találóan megfogalmazta: "ahol a túl jó nem kell, csak az a jó középszer". Itt nem merek nem didaktikus lenni: Tereskova egy egyszerű, didaktikus, az eredetinél gyengébb, középszerű szövegátirattal támadja a "túl jót", miközben azt hiszi, hogy a középszerű(sége)t támadja. Ez még jópofa is lehetne, ha nem lenne komoly. Ha nem nevezné "népbutítónak" és "hazugnak" a Geszti-féle szöveget, miközben arra nem veszi a fáradtságot, hogy rendesen elolvassa, és értelmezze azt. Pedig a - nem túl bonyolult - álom-motívum figyelembevételével látható, hogy a mondanivalót tekintve szemernyi különbség sincs a két szövegváltozat között. A tálalásban is pusztán ennyi: az egyik valamennyire még teret enged a gondolkodásnak, a másik már csak kész válaszokkal szolgál. Lehet választani.

Jaczenkó László

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!