A nő és a férfi nem egyforma, ezért mindkettő mást akar, még ha a reklámok, a feministák és a munkaügyi minisztérium ennek ellenkezőjét is állítják. A nő és a férfi azért más, mert az őserdőben egész más típusú feladatokat kellett ellátniuk, és azóta sem tudják elfeledni a mamutokat meg a bogyókat, hiába termelte ki a történelem időközben Jeanne D'Arcot, az egri nőket, Mata Harit és Sir Elton Johnt. Mr. és Mrs. Pease, a pszichológiai háttérrel megtámogatott bestsellerszerző házaspár mint mindig, új könyvében is ebből indult ki és ásta elő a már sokszor lerágott csontot.

Az ausztrál Allan Pease először a Testbeszéd című munkájával, és a nem sokkal később megjelent Szóbeszéddel vált sikeres üzletkötőből a világ egyik legismertebb népszerű kapcsolatelméleti bestsellerszerzőjévé. Aztán maga mellé vette oldalbordáját, Barbarát, és ekkortól kezdve már nem csak úgy általában a személyek közötti kommunikációt elemezgették, hanem az olvasókat leginkább izgató férfi-nő kapcsolat fölé emelték közös nagyítójukat. Ebből született a nem éppen a frappáns címválasztásáért kedvelt Miért nem képesek többfelé figyelni a férfiak, és miért nem tudnak eligazodni a térképen a nők? valamint a Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő? .

Amikor aztán úgy tűnt, erről aztán már több bőrt nem lehet lehúzni, a szerzőpáros új könyvével bebizonyította, hogy de igen: a különbség az eddigiekhez képest csupán annyi, hogy könyvírói technikájuk ezúttal kimerült annyiban, hogy összeollózták eddigi műveik alaptételeit, a munka nagy részét pedig olvasótáborukra bízták azzal, hogy teleszórták könyvüket tesztekkel.

Hová lett a vaj?

Nem tudom elképzelni, hogy annak, aki csak egyszer is belepillantott Mr. és Mrs. Pease életművének bármelyik gyümölcsébe, bármi újat is mond az Illünk egymáshoz? - Párkapcsolati ki mit tud című könyv. Pontosan ugyanazt taglalja ez is, mint az eddigiek: hogy miért jobb a férfiak térérzékelése, miközben a hűtőben képtelenek megtalálni a vajat, és hogy miért beszélnek olyan sokat a nők, ha valami nyomasztja őket. És persze sok szó esik a szexualitás ellentétes jellegű megítéléséről is, melynek lényege, hogy a férfiak a szexet, a nők meg a romantikát akarják, de nem azért, mert a férfiak rosszak, hanem mert ősidőktől fogva így vannak beállítva és ez már bizony nem változik.

A nők pont annyit hazudnak mint a férfiak

A Párkapcsolati ki mit tud egyetlen újdonsága, hogy Pease-ék összeállítottak egy sor pároknak, valamint csak nőknek és csak férfiaknak szánt tesztet. Az olvasók az eredmények alapján kitalálhatnak a félreértések labirintusából és azt is megtudhatják, szabad-e szerelmükkel összebútorozni. Szó esik az eszményi társról is és még az is kiderül, hogy nők és férfiak pontosan ugyanannyit hazudnak, csak épp máshogy.

Tippes és tudományos

Persze ez a könyv sem egyértelműen fehér vagy fekete. Vannak kifejezett erényei is: például hat tipp olyan férfiaknak, akik nem tudják, hogyan kell elcsábítani a nőket: "1. Rendezze be a környezetet! 2. Etesse a nőt! 3. Gyújtson tüzet! 4. Hozzon virágot! 5. Menjenek táncolni! 6. Vásároljon csokoládét és pezsgőt!"

Akinek még így se megy, az magára vessen.

És ott vannak még a tudományos tényeken alapulónak ható adatok, melyek mindig meggyőzik az olvasót: egy nő naponta állítólag játszva képes kimondani hat-nyolcezer szót. Ha ehhez még hozzávesszük a testbeszéd egyéb elemeit, kijön, hogy a nők naponta átlag húszezer kommunikációs egységgel fejezik ki mondanivalójukat. A férfiaknál ez összesen is csak a hétezret éri el - állítja a könyv és mindjárt egy tesztet is mellékel a beszélgetési igény felmérésére.

A Pease házaspár új könyve tehát nem tartalmaz világot megrengető új felismeréseket, de ez nem baj, mert egy hétvégén így könnyedén elolvasható. Alighanem a megíráshoz sem kellett sokkal több idő.

Adatok
Barbara Pease és Allan Pease: Illünk egymáshoz? - Párkapcsolati ki mit tud
Park Kiadó, 2006.
Ára: 1900 forint


A pszichologizáló ausztrál üzletkötő, Allan Pease öt könyvéből is bestseller lett. A Testbeszédet eddig 32 nyelvre fordították le, televíziós sorozatait és videóit mintegy 100 millió néző láthatta világszerte. Magyarországon is többször tartott előadást, tagja a londoni Királyi Bölcsészettudományi Társaságnak (Royal Society of Arts) és az Ausztrál Management Intézetnek (Australian Institute of Management) is.