winterju

'Elegem van a magyar mutyiból'

Interjú Lakival, a Cinetrip alapító-szervezőjével

2001. 11. 22., 17:24 | Frissítve: 2001. november 29., csütörtök 13:45

Sejtelmes fények és filmvetítés, fülledt gőz és agymasszírozó bakeltizene - akik valaha jártak a Rudas fürdőben megrendezett Cinetripek egyikén, felejthetetlen élményként emlékeznek a hajnalig tartó gyógyvizes bulikra. A külföldi útikönyvekben budapesti csemegeként jegyzett rendezvényre a világ minden tájáról ezrek látogattak el, a nemzetközi trendet diktáló Face magazin és az I-D pedig nemrég a "világ legjobb bulija" címmel tüntette ki a rendhagyó partyformát. Magyar abszurd: a Cinetrip milliós nagyságrendű adósságot halmozott fel, így a szervezők jövő januártól kénytelenek beszüntetni a bulik szervezését. A kialakult helyzetről a Cinetrip alapítójával és fő szervezőjével, Lakival beszélgettünk.

- Mennyi hiányzott egy-egy estéhez, hogy anyagilag elfogadhatóan jöjjetek ki?

- Nagyjából egymillió. Háromezer forintos jeggyel számolva, ha beengedünk hatszáz-hétszáz fizető vendéget, amihez még hozzájön a száz vendéglistás, plusz még a hetven dolgozó, - ami azt jelenti, hogy már annyian vannak benn, hogy az ember elhányja magát,- akkor vagyunk nullán. De ha már öt emberrel kevesebb jön be, akkor már mínuszban vagyunk. Na de ennyien például a Rudasba nem is férnek be. Az meg a másik, hogy háromezer forintos jeggyel működne ugyan a dolog, de ez mai fiataloknak szerintem horribilis ár.

- A nullszaldós végeredményben már a külföldi vendég előadó honoráriuma is benne van?

- Nem, akkor tudnánk esetleg kijönni, ha nem hívunk külföldi vendéget. De igazából hét-nyolcezernek kellene lennie a jegyárnak ahhoz, hogy nekünk megérje.

- Mikor jöttetek rá, hogy ilyen körülmények közt nem megy?

- Most volt az,, a Luke Vibertes buli után, amikor én azt mondtam, hogy ha ez a buli nulla, vagy kevesebb mint nulla, akkor én nem akarok addig újabb bulit csinálni, amíg nincsen meg az anyagi háttere, nincsenek meg a szponzorok, mert én már x millió forintot fizettem ezekre a bulikra rá. Nem tudok többet bevállalni, lehetetlen. Például most, mikor Luke Vibert a Naphall-ban lépett fel, az történt, hogy menet közben kiszállt két szponzor. Ott álltam, hogy nyolcszáz vendéggel leszek nullán, ami rendben is lett volna, csak a hátsó bejáratokon a helyi beengedők saját zsebre dolgozva beengedtek még vagy kétszáz embert, úgyhogy ráfizettem azon az egy estén hétszázezret. De egy este alatt is buktunk már négy és fél millió forintot, két évvel ezelőtt. Azt gondoltuk, majd tetszik az embereknek, ha a Herbalizer teljes felállásban játszik, de nem jöttek be rá.

- Hányan csináljátok tulajdonképpen a Cinetripet?

- Ketten-hárman csináljuk. Gancs Andi, Dr. Dorka és én vagyok a szervező, a Cinetrip név egyik tulajdonosa. Folyamatosan egyedül csinálom, és projektenként jön még egy pár ember. Van egy kis irodánk, amit szívességből kaptunk meg, és nem is fizetünk érte.

- A külföldi bulikról itthon keveset tudni. Azok jól mentek?

- Igen, azok részben behozták a hazai partik költségeit. Ott normál európai szintű fizetést tudtunk adni a dj-knek, a videósoknak, a technikusoknak, magunknak. Nekem egy négyórás akcióért legutóbb közel annyit fizettek, amiből két Rudast meg tudok csinálni teljes személyzettel, Luke Vibertestől, mivel kaptam közel százezer frankot négy óráért. Nem rendeztünk annyi partit, mint Magyarországon, de azok exkluzív helyen vannak, sőt olyan helyeket kapunk meg, ahol nem csinálhat senki bulikat. Ilyen volt például Torino főtere, a Bordeaux-i tengeralattjáróbázis, vagy a Reims-i cirkusz.

- A fővárostól vagy más hivatalos forrásból nem kaptatok támogatást a Cinetriphez? Egy világhírű rendezvényről van szó, ami nagy publicitást ad az országnak.

-Nem, pedig a városé a legnagyobb biznisz a Cinetrip kapcsán. Statisztikák szerint egy küldöldi átlagosan 1200-1500 dollárt költ el egy hétvégén. Mi elkezdtünk számolni. Úgy becsültük, hogy alkalmanként minimum száz ember van, aki elsősorban a Cinetrip miatt jön Budapestre, viszont egy ilyen fiatal csak 600 dollárt költhet. Mi közel negyven bulit csináltunk, tehát kiszámítható, hogy 5-6oo millió forintot költöttek el a városban azok, akik kizárólag erre a rendezvényre jöttek. Legutóbb például a National Geograpictól akartak jönni fotózni, de azt a bulit is le kellett mondanom, mert hiányzott ötvenezer forint, hogy nullán legyünk. Sőt, minden egyes bulira egy-két televízió eljön: volt már itt az Arte, a CNN Híradó, az olasz Rai Uno, vagy a BBC. Szóval folyik az imágóteremtés, ami egy konkrétan kifejezhető összeg, tudjuk mennyit ér. Mindeközben minket senki nem támogat. Például nem kaptuk meg a Gellért és a Széchenyi fürdőket, miközben az üzemeltetők odaadták most egy olyan bulisorozatra, ahol a szervezők megmondták a fellépőknek, hogy olyan bulit akarnak, mint a Cinetrip. Mindezt azért, mert mi nem adtunk eleget. Nekem ebből van elegem, a magyar mutyiból. Én már nem akarok többet pénzért könyörögni. No more mutyi.

- A Rudas-bulik tehát megszűnnek. Várható, hogy valami hasonló rendezvényt fogtok még csinálni?

- Mi nem állunk le. Hívnak rengeteg helyre, a videó-, és látvány-projekttel nagyon sokat dolgozunk. Például angol előadókkal már meg van beszélve, két-három produkciót fel tudok majd állítani jövőre. Csak nem lesz benne ez a magyar sajátosság, a gyógyvíz.

- El vagy most keseredve?

- Nem, mert egy napja bejelentettük, hogy megszűnik a Cinetrip, irtózatos mennyiségű e-mailt kaptam külföldről és Magyarországról. Volt, aki ötvenezer forintot ajánlott fel a fizetéséből havonta, csak folytassuk. Szóval érzem, hogy sokan támogatnak minket, adnak tippeket a folytatásra, jelentkeztek szponzorok, egy nap alatt. Már most indul valami. A január 1-i bulit mindenképpen megcsináljuk még, mert az már hagyomány, és nagyon sok embernek hiányozna.

A fényképeket Sopronyi Gyula készítette

hirdetés
hirdetés