Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

KZ: Két CD jelent most meg, az egyik a ’93-as kazetta, ami annak idején csak kétszer 500 példányban került közönség elé. Ezt egy kicsit megvágtuk, a hangzásán javítottunk, és hozzátettünk egy-két olyan számot, ami ’94 és ’96 között került felvételre rádióműsorokhoz és eddig nem jelent meg, vagy csak válogatásokon. Ezen felül kiadtunk egy másik albumot is, aminek a címe Korai Öröm 2000. A Recycling című remix-lemezt nem számítva a zenekar önálló produkciót utoljára 1997-ben csinált, úgyhogy úgy gondoltuk, most felveszünk két, maximum három számot az új felállásban, amit kiadunk, illetve feltesszük az eddigi három videoklipünket is a CD-re. Egy kicsit szkeptikusan álltunk hozzá a dologhoz, ehhez képest született 49 és fél perc hanganyag, hat szám, és eddig úgy tűnik, sem a zenekar, sem azok, akik eddig hallották az anyagot, nem érezték úgy, hogy ezzel a lemezzel becsapnánk a közönséget.

Ráadásul úgy tűnik, előtte három évig mintegy tetszhalott állapotban voltatok, most meg egyszerre csak elkezdtek születni a számok…

KZ: Tetszhalott állapotnak csak a lemezkiadás szempontjából nevezhetjük, hiszen az elmúlt három évben még többet koncerteztünk, mint korábban, bár tény, hogy ennek nagy része vidéken, vagy külföldön volt. Pesten a régi műsort már nem szívesen játszottuk, az új számok pedig a próbahely hiánya, és a gitároscsere miatt nem nagyon voltak.

Mik a közeljövő tervei?

KZ: Én látok rá esélyt, hogy a lemezen lévő számok még jobban összecsiszolódnak, és szerintem mindenképpen lesz jövőre is album, sőt, lesz egy Ütősök-, meg egy remix-lemez is. Ezeket tavasszal, nyár elején tervezzük, aztán ősszel szeretnénk felvenni a következő Korai Öröm anyagot. Az, hogy állandósult a zenekar felállása, biztonságérzetet ad, a próbahely pedig megerősíti ezt. A tapasztalatok szerint egyébként nem a számok szerzésével van a probléma, hanem, hogy nem próbálunk, vagy próbálunk, de nem vesszük fel, amit játszunk, és aztán elfelejtjük a számokat. Eléggé széthullott brigád vagyunk, tudod…

Érzésre mennyiben más most a Korai Öröm, mint az elején volt?

Hát, biztos nem fiatalodtunk… Koncerteken, ha végigmegy az ember, lehet még egy-két régi fejet látni, de azért néhány koncertlátogató generáció már végignézett minket. A hangulatunk olyan, amilyen szokott lenni, nem nagyon viszonyítunk, de az, hogy sokat játszunk, és hogy előzetes várakozásaink ellenére sikerült egy lemezt összehoznunk, minden nehézség nélkül, két és fél nap alatt, azt hiszem, mutatja, hogyan érezzük magunkat.