Miért jobb a 3+2, mint a 3 és az 5?

Február 15-ig lehet beadni a jelentkezési lapokat az egyetemi felvételikre. A határidőt most is érdemes komolyan venni, aki ugyanis elkésik, annak nem lesz érvényes a jelentkezése, és nem tehet mást, mint vár egy évet.

A most egyetemre készülőknek nem lesz könnyű választaniuk és eligazodniuk a megreformált felsőoktatás világában: idén szeptembertől alapvetően megváltozik a felsőoktatási képzés rendszere, az elmúlt hónapokban a különböző egyetemeken szedett díjak borzolták a kedélyeket, több rangsor jelen meg a felsőoktatási intézményekről, és a felvételi jelentkezések már most több félreértést okoztak.

Piramis

A legjelentősebb változás idén a sokat emlegetett Bologna-folyamathoz való csatlakozás. Az európai oktatási miniszterek 1999. júniusában írták alá a Bolognai Nyilatkozatot, amelyben vállalták, hogy összehangolják a felsőoktatási rendszereket.

Ez a világ legtöbb országa által követett angolszász, többciklusú oktatási modellhez (alap-, mester és doktori képzés) való csatlakozást jelenti. A változást legjobban úgy lehetne érzékeltetni, hogy korábban egymással párhuzamosam létezett az egyetemi és a főiskola képzés két nagy tömbje, ezentúl viszont egyetlen piramis egymásra épülő szintjein helyezkednek el a bachelor, a master és a doktori képzések. Tehát, akit valahova felvesznek, kiszálhat akár három év után is, a tanulással töltött évek nem vesznek el, a korábbi főiksolai szintűnek megfelelő diplomát kap. Aki viszont a korábbi főiskolai diplomát adó intézménybe járt, folytathatja tanulmányait akár a doktori szintig is, különösebb macera nélkül. Persze vizsgázni kell.

Milyen különbséget jelent ez a tavalyi és a mostani felvételi jelentkezés között? Egészen tavalyig vagy három-négy éves főiskolai, vagy öt-hat éves egyetemi képzésre lehetett jelentkezni. Idén mindenkinek egy három-négy éves alapszakot kell választani, azaz mindenki ugyanazon a kapun lép be a felsőoktatásba.

Eddig például lehetett külön főiskolai vagy egyetemi angol szakra jelentkezni. Idén szeptembertől mindenkit anglisztika alapszakra vesznek fel (angol szakirányra). Aki jobban el szeretne mélyülni az angol nyelv és irodalom rejtelmeiben, ennek elvégzése után még két évet tanulhat angol nyelv és irodalom (angol elméleti és alkalmazott nyelvészet) mesterszakon és további három évet doktorin.

Nem tűnt el, csak átalakult

A változást jól mutatja, hogy míg tavaly több mint négyszáz egyetemi vagy főiskolai szak közül lehetett választani, jövőre mindössze száznyolc alapszakot hirdetnek meg. Közülük hat osztatlannak számít, azaz továbbra is öt vagy hat éves lesz, ezek a jogász, orvosi, fogorvosi, állatorvosi, gyógyszerész és építészmérnöki pályák.

Az alapszakok létrehozásával néhány helyen fontos változások történtek, így korábban népszerű képzések neve eltűnt a süllyesztőben. A filozófia vagy az esztétika a „szabad bölcsészet” szak része lett, a francia, az olasz és a spanyol szakot most romanisztika fedőnéven találjuk a felvételi tájékoztatóban, a keresett idegenforgalmi és szálloda szak pedig a turizmus-vendéglátáson belül található meg.

Az új rendszerben egyébként legfeljebb a nevek módosultak, minden eddig ismert szakképzettség továbbra is megszerezhető, csak a hozzá elvezető utak módosultak. A Bologna-folyamat végső célja, hogy az európai munkaerőpiacon összehasonlítható és mindenki számára világos legyen, mi a tartalma és milyen szintet képviselnek a különböző országokban megszerzett végzettségek.

Ez persze nem csak a munkaerőpiacnak lesz jó, a diákok helyzetét is megkönnyíti. Tanulmányaikat érdeklődésüknek megfelelően rugalmasan alakíthatják és könnyebben végezhetnek egy-egy szemesztert külföldi egyetemeken, hiszen ott hasonló rendszerű képzésekben vehetnek részt.

Pont és többletpont

A felvételin idén is alapvetően 120 pont érhető el. Ezt a középiskolai érdemjegyek és az érettségi átlaga (maximum 60 pont) alapján számított hozott pontok, illetve a felvételi tantárgy(ak)ból az érettségi vizsgán elért szerzett pontok (maximum 60 pont) adja ki. A másik lehetőség az, hogy csak az utóbbi tételt kétszerezik meg, ha ez kedvezőbb a jelentkezőnek.

Összesen további 24 többletpontot lehet szerezni az emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával vagy tanulmányi versenyen elért eredménnyel. A felvételin maximálisen elérhető pontszám tehát 144. Fontos változás, hogy 2006-tól legalább 78 pontot el kell érni ahhoz, hogy valakit felvegyenek felsőoktatási intézménybe (a korábbi 72 helyett).

Az idei felvételi kínálatából a megfelelő intézményt még annak sem lesz könnyű kiválasztania, aki már tudja, mit szeretne tanulni. A tájékozódáshoz hasznos segítséget nyújtanak azok az elmúlt hónapokban megjelent egyetemi rangsorok, amelyeket a Heti Válasz, a Népszabadság vagy legutóbb az Országos Felsőoktatási Információs Központ is készített. Ezekről a listákról azt kell tudni, hogy mindegyik más-más szempont alapján veszi górcső alá az intézményeket, de egyik sem tekinthető abszolút megbízhatónak.

Jogos vagy jogtalan díjak?

A most egyetemre készülőket minden bizonnyal óvatosságra intik azok a hírek, amelyek az elmúlt hónapokban a különböző intézményekben jogtalanul szedett térítési díjakról szóltak. Az oktatási jogok miniszteri biztosa a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézetében , a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján, a Budapesti Gazdasági Főiskolán és a Kodolányi János Főiskolán állapította meg, hogy bizonyos államilag finanszírozott képzéseken plusz díjakat szednek be a hallgatóktól.

A felsőoktatási intézmények nem kötelesek eleget tenni az oktatási biztos állásfoglalásának. Az intézmények kitartottak amellett, hogy jogosan szedik a többletszolgáltatásokért járó díjakat, legfeljebb kisebb módosításokat hajtottak végre, például szerződésben szabályozzák a díjak beszedésének feltételeit. A jelentkezés előtt ezért érdemes alaposan megnézni, hogy a kiválasztott egyetemen adott esetben milyen többletköltségeket kell fizetni.

A közelgő felvételik kapcsán már két hiba, illetve félreértés is napvilágot látott. Forgalomba kerültek olyan intézményi jelentkezési lapok (B-lapok), amelyekhez a nyomda hibás csekkeket mellékelt: ezek 3 ezer forint helyett 30 ezer forintról szólnak.

Az Oktatási Minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy azok, akik 2005. október 1-je után tettek Pitman-nyelvvizsgát, nem kaphatnak pluszpontot a felvételin. A Pitman csak eddig az időpontig számított államilag elismert nyelvvizsgának. A korábbi Pitman-vizsgával rendelkezőknek jár a 7, illetve 10 pluszpont.

Készüljön a felvételire az Indexszel!

Az Index és a DFT-Budapest közös melléklettel segíti a felkészülést a közös érettségi-felvételi vizsgákra. Ebből kiderül, kinek, hova érdemes felvételiznie, mikor érdemes emelt, vagy középszintű vizsgát tenni, és hogy lehet beszerezni a legtöbb pontot. Határidők, és minden, ami még fontos lehet. Emellett nyolc tárgyból - történelem, matematika, magyar, fizika, német, angol, közgazdaságtan és biológia naponta frissülő feladasorokkal, letölthető kérdésekkel készülhet a mindent eldöntőre.