Melinda, Vivien
-4 °C
3 °C

Elünnepli a jólétet a magyar?

2012.12.25. 12:06
Az év utolsó tizenegy napját szinte teljes egészében otthon töltjük, de év közben is szokatlanul sok volt a hosszú hétvége. Bár a plusz szabadnapokat általában ledolgozzuk egy-egy szombaton, ezek nem mindenhol számítanak teljes értékű munkanapnak. A GDP-t mégsem ez fogja földhöz vágni, egyébként pedig a környező országokban mindenhol több ünnepnap van, mint nálunk.

Az év utolsó másfél hetében gyakorlatilag leáll az élet a legtöbb munkahelyen. A teljes karácsony hétköznapra esik, az utána következő hetet szilveszterrel indítjuk, de a köztük lévő maradék két napra is valószínűleg sokan veszik ki a szabadságukat.

Ráadásul nem csak az utolsó hét ilyen laza idén: a szilveszterrel együtt összesen kilenc hosszú hétvége van, illetve volt az évben, ami jóval több az átlagosnál. Ezek közül hat volt négynapos, ami azt jelenti, hogy hatszor kaptunk plusz szabadnapokat a munkaszüneti napok mellé, bár ezeket egy másik hétvége szombatján le kell dolgozni.

Különösen a korábbi évekhez képest magas ez a szám, hiszen tavaly például mindössze három napot nyertünk a dátumhoz kötött ünnepekkel: öt ünnepnap esett hétvégére, és csak március 15. és november 1. esett keddre, ráadásul jövőre is csak kettő olyan hosszú hétvége lesz, amikor az ünnepnap keddre vagy csütörtökre esik: augusztus 20. és a karácsony.

Nem visszük túlzásba

Bár ez elég soknak tűnhet, szabadnapokból nincs itthon kiemelkedően sok: Magyarországon 10 szabadnap van minden évben, emellett hivatalos munkaszüneti nap még két vasárnap is, a húsvéti és a pünkösdi vasárnap. A környező országok közül mindenütt több van ennél: Romániában 11, Csehországban 12, Lengyelországban és Ausztriában 13, Szlovákiában pedig még ennél is több, 15 munkaszüneti nap van egy évben.

Az Accace összesítése (pdf) szerint hozzánk hasonlóan a régióban szinte mindenütt le kell dolgozni a hosszú hétvégékből a ráadás pénteket vagy a hétfőt, ez alól csak Lengyelország és Szlovákia kivételével, ahol ilyen esetekben a hétfő vagy a péntek ugyanúgy munkanap.

 

De Nyugat-Európában sem pihennek kevesebbet. Bár Angliában csak nyolc szabadnap van, Németországban nagyjából ugyanannyit maradhatnak otthon, mint Magyarországon: a német egység napját leszámítva az ünnepnapok tartományi szinten vannak szabályozva, de átlagosan 10-11 szabadnapot biztosítanak, Franciaországban pedig ennél is több, 13 szabadnap van.

Fogy a GDP

Egy brit elemzés szerint ugyanakkor már az ottani nyolc munkaszüneti nap is jelentős kiesést okoz a gazdaságnak: egyenként az angol GDP 0,16 százalékával, vagyis 2,3 milliárd fontnak megfelelő összeggel termelnek miattuk kevesebbet a britek, Franciaországban pedig majdnem 0,1 százalékkal foghatja vissza idén a növekedést az, hogy az ünnepnapok nagyobb része esik hétköznapra, mint tavaly.

„A gazdaság mintegy 45 százaléka szenved: az irodákba, gyárakba, építkezésekre nem mennek az ünnepnapokon dolgozni az emberek. Ugyanakkor nem megy rosszul ilyenkor a gazdaság egy másik 15 százalékának, a boltoknak, kocsmáknak, éttermeknek és a turisztikai szektornak” – mondta a BBC-nek Douglas McWilliams, a brit tanulmányt készítő CEBR intézet alapítója.

112 milliárd mínusz?

Bár itthon mostanában nem készült hasonló elemzés, Kósa Lajos novemberben arról beszélt a Mokkában, hogy a hosszú hétvégék miatt a magyar gazdaság teljesítménye körülbelül 0,4 százalékkal csökkent – egyszerűen azért, mert az ezeket kiváltó szombati munkanapokon a gazdaság teljesítménye körülbelül a megszokott fele alatt van.

Ha a tavalyi adatokkal számolunk, amikor a KSH szerint mintegy 27 900 milliárd forint volt a magyar GDP, akkor ez a becslés azt jelenti, hogy az idei hosszú hétvégék miatt több mint 111,5 milliárd forinttal termelünk kevesebbet (az infláció hatása nélkül). Ha azt nézzük, hogy tavaly 255 munkanap volt az évben, akkor egy munkanap kiesése ezzel nagyjából egyező, mintegy 109 milliárd forintos összeget jelentene. A hat áthelyezett munkanap pedig Kósa Lajos módszere alapján három munkanapnyi termeléssel, vagyis több mint 327 milliárd forinttal is csökkenthetné a GDP-t.

Igaz, ezek eléggé elrugaszkodott számoknak tűnnek. A KSH munkanaphatással kiigazított GDP-adataiból kiszámolható: egyetlen munkaszüneti nap miatt nagyjából 0,1 százalékponttal nő lassabban a bruttó hazai termék (ez nagyjából 28 milliárd forint), ráadásul a tényleges hatás vitatható: a legnagyobb termelők működését a rendelésállományuk és nem a munkanapok száma befolyásolja.

Nem is látszik, hogy nem dolgozunk

Ez azonban valójában több okból sincs így a valóságban: „Negyedéves szinten a munkanap-áthelyezések hatása nem mutatható ki, mivel például sok helyen állandó üzemben dolgoznak, így ezek az áthelyezések nem is érintik őket” – válaszolta az Index kérdésére a KSH. Emellett a statisztikai hivatal szerint a munkanapok áthelyezésnek ágazatonként ellentétes hatása is lehet, például az ipari termelés csökkenhet, de a vendéglátás és a kiskereskedelmi forgalom nőhet a hosszabb hétvégék alatt.

Ráadásul az sem számít sokat, hogy hány ünnepnap esik hétköznapra: „A különböző évek összehasonlításakor nem jelentenek látható különbséget a munkaszüneti napok és a hosszú hétvégék” – mondta kérdésünkre Mellár Tamás. A korábban KSH-t is vezető közgazdász szerint azért sincsen különösebb látható hatása ezeknek, mert a GDP-t leginkább az egyes évek összehasonlítására használják, ezért az adatokat kiigazítják azzal a hatással, amit az eltérő számú ünnepnapok jelentenek.

Mivel átlagosan minden évben ugyanannyi van belőlük, igazából nem számít, hogy egy adott évben éppen egy-kettővel több vagy kevesebb van. Emellett ha a kereslet megvan, a termelő cégek viszonylag könnyen át tudják ütemezni a termelésüket. „Amit nem csinálnak meg aznap, bepótolják egy másik nap” – mondta Mellár.

Akkor miért nincs több?

Mindezek fényében már csak az a kérdés, hogy ha a szabadnapok hatása ennyire nem látszik a gazdaságon – amit persze némileg cáfolni látszik az, hogy tavasszal a portugálok eltöröltek munkaszüneti napokat, hogy ezzel is pörgessék a GDP-t, mint egyszeri Ronaldo a biciklicselt –, akkor miért nincs belőlük több. Pedig több ilyen kezdeményezés is volt az utóbbi időkben, főleg a kereszténydemokraták pihennének a mostaninál többet: tavaly novemberben Pálffy István kezdeményezte, hogy munkaszüneti nap legyen december 24-én is, és a párt korábban már javasolta nagypéntek és Mária mennybemenetelének munkaszüneti nappá nyilvánítását is; végül egyik sem kapta meg a támogatást a törvényhozásban.

Darabra jövőre több ünnepnap lesz az ideinél, pontosabban többnek fogjuk érezni. Az idei héttel szemben ugyanis mind a nyolc fix dátumú – január 1., március 15., május 1., augusztus 20., október 23., november 1., december 25-26. – ünnepnap hétköznapra fog esni, ami a húsvéti és pünkösdi hétfőkkel (április 1. és május 20.) összesen tíz pihenős hétköznapot jelent. A lógosok szempontjából ilyen jó lesz jövőre, majd legközelebb 2018-ban is a helyzet, viszont 2016-ban csak négy ünnepnapunk lesz hétköznapokon, 2020 után pedig újra lesznek olyan évek, amikor mindössze három ünnepnap esik hétköznapra. Hacsak addig nem növelik a számukat.

 Évszám  Hétköznapra eső ünnepnapok