Emma
-2 °C
6 °C

Dwyane Wade 40 pontot ajándékozott karácsonyra a nagymamámnak

GettyImages-72875315
2020.11.16. 06:07
Van, amikor a karácsonyi emlék a legutolsó.

Gyerekkorom óta rajongok a kosárlabdáért és az NBA-ért, így egy idő után számomra az utóbbi egybeforrt a karácsonnyal. Az észak-amerikai profiligák minden ünnepet felosztanak egymás között, az NFL-é a hálaadás, az NHL-é az újév, az MLB-é minden nyári piros betűs nap, az NBA-é pedig a karácsony. 

December 25-re a liga mindig kiváló rangadókkal készül, az aktuális menetrend tervezésekor ez a dátum mindig prioritást élvez. Manapság már öt meccset is beszorítanak az estébe, ezekben az a jó, hogy a legtöbb az európai nézők számára is kedvező időpontban kezdődik.

2006-ban a nagymamámnál töltöttem az ünnepeket, alig vártam a 25-ét. Aznap csak egy találkozót rendeztek, de nem akármilyet.

A címvédő Miami Heat fogadta a Los Angeles Lakerst. A friss bajnok, a liga új arcának gondolt, pályája csúcsán lévő Dwyane Wade csapott össze az előző szezonban történelmi számokat (pl. a 81 pontos meccs) produkáló Kobe Bryanttel. 

Habár a kosárlabda nem állt hozzá túl közel, a nagymamám hatalmas sportrajongó volt,

TULAJDONKÉPPEN RÉSZBEN ÉN IS MIATTA LETTEM AZ.

Együtt néztük a ’98-as és a 2002-es foci-vb döntőjét, rengeteg olimpiai eseményt Sydney-től a 2006-os torinói téli játékokig, ha pedig volt Forma–1, akkor nem is lehetett más a vasárnap délutáni program. Ő volt az egyetlen Rubens Barrichello-drukker, akit ismertem.

A 2004-es athéni olimpia pólódöntője éppen a születésnapjára esett, ő pedig csak egyetlen ajándékot szeretett volna: nyerjenek a fiúk.

Szóval nem kellett sokáig győzködni, hogy december 25-én este nézzünk kosárlabdát. Mondtam neki, hogy két olyan ember fog játszani, akiket a leginkább próbálnak Jordanhez hasonlítani. Kobe Bryantről hallott már, Wade-ről viszont azelőtt nem, nagyon kíváncsi voltam, mit szól majd hozzá, egyáltalán hogyan fog játszani az akkor regnáló döntő-MVP.

Ez az a hármas, akit mondtál? Hát ez a gyerek azt csinál a pályán, amit akar, hihetetlen, ahogy mozog

– mondta az első negyed után.

A mezszámát nem látta, a lényeget viszont igen. Wade a nyitó játékrész után 12 ponttal, 5 gólpasszal, 3 blokkal és egy labdaszerzéssel állt. Cseppet sem visszafogott számsor, a Lakers tényleg képtelen volt arra, hogy bármit is kezdjen vele.

Sajnos a túloldalon Bryant közel sem játszott ilyen jól (mondjuk ki, pocsék volt), ezért nem alakult túl izgalmasan a meccs, de a karácsonyi Wade-show-ban legalább gyönyörködhettünk. Akkoriban imádtam az ő játékát és boldog voltam, hogy nagymamám is kapott egy kis ízelítőt a „következő Jordanből”. Akkor még tényleg nem volt ördögtől való, hogy így beszéljenek Wade-ről, 24 évesen volt egy egészen félelmetes döntőbeli produkciója és még a térdei is működtek.

40 pont, 11 gólpassz, 4-4 lepattanó, blokk és labdaszerzés, nagymamám is megjegyezte, hogy egészen jordani teljesítményt nyújtott.

Akkor még nem tudtam, hogy ez lesz az utolsó személyes emlékem róla. Bő három héttel később ugyanis váratlanul meghalt, elköszönni sem tudtam tőle. De az utolsó közös élmény valahogy tökéletesen jellemezte a kapcsolatunkat, és pont ezért tudok mosolyogva visszagondolni rá.

(Borítókép: Dwayne Wade dob kosárra, vele szemben Kobe Bryant a Miami Heat - Los Angeles Lakers mérkőzésen 2006. december 25-én. Fotó: Victor Baldizon / Getty Images Hungary)