Ha Gombóc Artúr bejárhatná a világot, mindenhol megnyalná a tíz ujját

A magyarok számára elképzelhetetlen a karácsonyi időszak mákos vagy diós bejgli nélkül. Ám minden nemzetnek megvan a maga „bejglije″; most ezeket szedtük csokorba, pontosabban tálcára – ha netán valaki külföldi rokonoknak szeretne kedveskedni vagy csak kísérletezéssel töltené szabadnapjait a konyhában.

sok esetben különlegesek, és ha épp nem tudjuk másképp körbeutazni a világot, legalább ily módon, gasztronómiailag kalandozhatunk különböző nemzetek kultúrájában.

Németország: stollen

Nem az új hullámos gasztronómiai hóbort gyermeke a német eredetű stollen süti, ugyanis létezéséről az első hivatalos feljegyzések 1329-ből származnak. Bár a hétszáz évvel ezelőtti változat elég sokban eltér a napjainkban ismert, rumba áztatott kandírozott gyümölcsökkel teli, marcipánnal gazdagított és porcukorba hempergetett pékárutól. Az őssüti kelt tésztás böjti étek volt, ám a következő évszázadban levélben kérelmezték a pápát, hogy oldja fel a böjti időszak vajtilalmát, ennek köszönhető az első drasztikus receptváltoztatás. Azóta pár hozzávaló belekerült még a tésztába, amitől igazi ünnepi csemegének számít a németek püspökkenyere.

Japán: epertorta

A japánoknál a karácsony a Valentin-nap. Ezt fontos tisztázni, hogy megértsük, miért egy tejszínhabos epres csodára esik a választásuk télen. Mivel náluk a családok újévkor ünnepelnek, december 24-e este a szerelmeseké, ilyenkor pedig a randi egyik kihagyhatatlan eleme a kurisumasu keki, azaz a japán epertorta.

Franciaország: bûche de noël

A név beszédes, ugyanis a bûche de noël, a franciák elengedhetetlen karácsonyi édessége valóban úgy néz ki, mint egy fatörzs. De hogy miért pont ilyen ez a süteményköltemény? Ennek megértéséhez a pogány szokásokig kell visszamennünk, amikor nemcsak a franciáknál, hanem Európa számos területén egy fatörzs rituális elégetésével jelezték a népek, hogy köszönik szépen, elég volt a télből. Az évszázadokkal és a kereszténység térhódításával kikopott a szokás, ám a tűz és a tuskó megmaradt: fatörzsalakú sütit kezdtek el sütni.

Dánia: palacsintagolyó

A dán palacsintagolyó, azaz az aebleskiver egy gömb alakú fánk, amelyet vagy magában, vagy töltve szoktak elkészíteni. Kifejezetten látványos édesség, amelyet karácsonykor a kitartó háziasszonyok órákon keresztül sütnek. A palacsintagolyók tálra helyezve is kelendő finomságnak számítanak, de aki szeretne villogni a rokonok előtt, karácsonyfát imitálva toronyba rendezheti a gömböket.

Anglia: karácsonyi puding

A méltán híres angol gasztronómia... Akár így is kezdhetnénk a mondatot, de akkor is bántók lennénk, ha azt gondolnánk, hogy ez nem igaz. Az angol konyha ugyanakkor egy jeles süteményt biztosan kitermelt magából, amelyet világszerte ismernek: ez pedig a karácsonyi puding. Az általunk ismert pudinghoz semmi köze a finomságnak. A tradicionális recept tizenhárom elemből áll, ami Jézust és a tanítványokat jelképezi, viszont ha kedvünk támadna kipróbálni a sütit, lehetőleg ne este tízkor, egy impulzív indíttatásra költözzünk a konyhába, ugyanis a tradicionális karácsonyi puding egy órákon keresztül gőzölt sütemény.

Olaszország: panettone

A szakácssapkára emlékeztető sütemény eredetét legenda övezi, miszerint a XV. században Ludovico Maria Sforza (Milánó hercege) főszakácsa odaégette a desszertet, így konyhai kisegítője tanácsára a maradékokból készítettek egy édes tésztájú kenyeret. A sütemény végül sikert aratott, a nevét pedig a kisegítő Antonio után kapta, „pane di Toni", azaz Tóni kenyere lett, ami később panettone névre alakult.

Mexikó: tres leches

Nem csupán Mexikóban, egész Dél-Amerikában közkedvelt csemege a háromtejes torta. A piskótaalapú tésztába háromféle tejterméket (sima tej, sűrített tej és tejszín keverékét) kell beleitatni. Az eredeti recept szerint tejszínhabbal kell a tortát megkenni, valamint gyümölccsel, pirított kókuszszeletekkel díszíteni, mindezt a lehető legrusztikusabban tálalva.

Skócia: dundeetorta

A dundeetorta tradicionális skót gyümölcstorta. Lényegében olyan, mint egy gyümölcskenyér gazdagon: tésztájába mazsolát, kandírozott és bogyós gyümölcsöket kevernek, mandulaliszttel sütik, a tetejét pedig egész mandulaszemekkel díszítik. Ám amitől igazán helyi csemege válik belőle, az – ugyan opcionális, de ajánlott – a tésztába löttyintett skót whisky.

Spanyolország: turrón

A mórok több mint ötszáz évvel ezelőtt találták fel a turrónt. Ez olyan édesség, amely még az édesszájúaknak is túl édes néha, cserébe hihetetlenül finom. Ennek oka a cukor, a méz, a tojásfehérje és a mandula tökéletes elegye. A tradicionális turrónnak két változata létezik, az egyikben a mandula egészben kerül az édességbe, ilyenkor csak törni lehet az elkészült finomságot, a másik recept szerint őrölt mandulával kell készíteni, akkor a végeredmény egy sokkal lágyabb, puhább finomság.

Norvégia: kransekake

Ez a norvég ünnepi torta a dánoknál is nagy népszerűségnek örvend. A toronytorta lényege, hogy sütnek tizennyolc vagy annál is több különböző átmérőjű karikát mandulalisztből, és ezeket pakolják egymásra, a végeredmény egy karácsonyfa formáját mímeli. Az elemeket cukormázzal díszítik.

Finnország: joulutorttu

Egy leveles tésztából készült, elméletileg csillag, de reálisan megítélve sokkal inkább dobócsillag alakú sütemény, a közepén szilvalekvárral. A finnek előszeretettel fogyasztják ünnepekkor, így karácsonykor is kihagyhatatlan, leginkább a sütőből kivéve, még melegen szeretik enni, kávé mellé.

Görögország: christopsomo

Briósszerű kalács, különböző elemekkel fűszerezve készül, például borba áztatott füge, dió, mogyoró, ánizs, mazsola, szerecsendió, narancs, szegfűszeg vagy akár pisztácia hozzáadásával. A hagyományok szerint amikor a család fogyasztja, az étkezés végén egy szeletet az asztalon hagynak, hogy ha Krisztus karácsony éjjelén náluk járna, ne maradjon édesség nélkül. Abból kiindulva, hogy a Télapónak kirakott tejet és mézeskalácsot a szülők szokták éjjel megenni, valószínűleg ez a görögöknél sincs másképp.

Portugália: bolo del mel

A portugál mézeskalács Madeira szigetéről származik. Az egyik legrégebbi nemzeti édességük, amelyet karácsonykor előszeretettel sütnek és fogyasztanak. Ahogyan az általunk ismert mézeskalács, a bolo del mel is sokáig eláll, így ez is még az ünnepi hajtás előtt megsüthető.

(Borítókép: Panettone. Fotó: Vincenzo Lombardo / Getty Images)