Hány országban járt eddig Ferenc pápa?

Péntek délelőtt érkezett Budapestre Ferenc pápa, eredeti nevén Jorge Mario Bergoglio. Ez a pápa első állami látogatása Magyarországon – legutóbb 2021 szeptemberében a Budapesten rendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus miatt jött először hozzánk, ahol a kongresszus zárómiséjét pontifikálta, mielőtt továbbindult volna Szlovákiába.

Matteo Bruni, a szentszék szóvivője az út előtti sajtótájékoztatón arról beszélt, Ferenc pápa már akkor megígérte, hogy később szívesen visszatérne Magyarországra, hogy „több időt szenteljen a magyaroknak”, és a mostani látogatás ennek az ígéretnek a teljesítése.

A pápa akkor mint a római katolikus egyház vezetője volt jelen, most pedig emellett mint a Vatikán államfője is érkezik Magyarországra – utóbbi miatt először Novák Katalin köztársasági elnök fogja fogadni, és a vallási vezetők mellett politikusokkal is találkozni fog majd.

Bruni azt is hangsúlyozta,

Ezek visszatérő elemek a pápa látogatásain és beszédeiben: mióta a betegség miatt pápai posztjáról lemondó XVI. Benedek után Ferencet választották a Vatikán élére, a legtöbb hivatalos útján kiemelt témái a szegénység elleni harc, a szeretet, illetve a béke – utóbbi alatt a háborús konfliktusok alatt leginkább a különböző vallások közötti hídépítést értve.

10 év, 40 látogatás, 60 ország

Bergogliót, az akkor 76 éves argentin jezsuita rendi papot 2013. március 13-án választották pápává. Első útja – bár Olaszországhoz tartozik – a Földközi-tengeren, Málta és Tunézia között fekvő Lampedusa szigetére vezetett, ahova már akkor is több ezer migráns próbált a szegénység és a háborús konfliktusok elől különböző lélekvesztőkön a szebb élet reményében eljutni Európába.

Ferenc pápa a szigeten tartott beszédében leginkább arról beszélt, hogy a közömbösség helyett fel kell ébreszteni a lelkiismeretünket, és kijelentette: a tengeren elveszett migránsok miatt „elfelejtettünk sírni”, és az emberiség elvesztette a „testvéri felelősséget”.

Az Argentínába bevándorló olasz felmenőkkel rendelkező pápa részben emiatt már felszentelése óta fontos ügynek tartja a migrációt, és felszólal az ellen, ha valaki a keresztényi tanok és emberi szempontok helyett politikai ügyként foglalkozik a problémával.

Elmúlt 10 évében amellett, hogy a Vatikánban is fogad állam- és kormányfőket, összesen 40 hivatalos látogatáson vett részt, összesen 60 országban – mostani budapesti útja lesz a 41. 

Ferenc, a hídember

Ugyanakkor a migráció emberi oldalának rámutatása mellett más témákkal is kiemelten foglalkozik az egyházfő, amire hivatalos látogatásaival is sokszor felhívja a figyelmet.

VI. Pál, II. János Pál és XVI. Benedek pápa után ő volt mindössze a negyedik pápa, aki ellátogatott a kereszténység mellett a zsidó, illetve a muszlim vallás számára is szent földnek számító Jeruzsálembe, emellett VI. Pálhoz hasonlóan ő is nyitott az 1054-es skizma, azaz keresztény egyházszakadás óta a közeledésre a keleti kereszténységhez: 2013-ban találkozott először I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkával, amit azóta több találkozó is követett, de ugyanígy járt el Kirill moszkvai pátriárkával is – vele először 2016-ban Kubában találkozott.

De nem csak az egyéb keresztény vallások felé mutatja felebaráti arcát: pápaként részt vett a tavaly szeptemberben megtartott világvallások találkozóján, ahol beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan mindenki más nyelven, más hit és más rítus szerint imádkozik, de

ugyanannak az égnek a gyermekei vagyunk, ez a testvériség köt össze minket.

De nem ez volt az egyetlen alkalom, hogy más vallások képviselőivel, esetleg azok vezetőivel találkozott: 2019-ben például Abu-Dzabiba látogatott, hogy Al-Azhar főimámja, Ahmed Al-Tayyibbal aláírja az „emberi testvériség a világbékéért és az együttélésért” címet viselő nyilatkozatot, ami egy jelentős előrelépés volt a vallásközi kapcsolatokban.

2021-ben pedig Irakban járt, hogy tisztelegjen Ábrahám előtt, ugyanakkor az utazását arra is felhasználta, hogy találkozzon Ali al-Szisztáni nagy ajatollahhal, a világ egyik vezető síita hitszónokával Nedzsefben.

Ferenc pápa ezeken a találkozókon a különböző vallások közös pontjait és leginkább a szeretetet mint összekötő kapcsot emeli ki, amivel szerinte a megosztottságon túl lehet lépni.

A béke szószólójaként

A Vatikán vezetője, akit sokan reformernek tartanak, ezek mellett legtöbbször a békét hangsúlyozza. Eleve névválasztása is e célt szolgálta: elmondása szerint azért a Ferencet választotta Assisi Szent Ferenc után, mert olyan egyházat szeretne, amely a szegények mellett a béke és a teremtett világ védelmében lép fel.

Ferenc felszólalt például az izraeli–palesztin konfliktus békés úton való rendezése érdekében Dél-Szudánban, illetve legutóbb az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja kapcsán is.

Szülőhazájában még nem járt

Érdekesség, hogy miközben a pápa az elmúlt tíz évben már 60 országban megfordult,

A legtöbb ország, ahol megfordult, Európában található: az öreg kontinens már 21 államában járt, amit ha Észak-, Közép- és Dél-Amerikát együtt számoljuk, akkor az „Amerikák” követik 12 országgal, míg a dobogó harmadik fokára Ázsia fér fel 11 országgal. Ezenkívül Afrikában 10, a Közel-Keleten pedig 6 államot látogatott meg az elmúlt 10 évben.

Ugyanakkor a jövőben két újabb ázsiai ország kerülhet fel e listára: 2023 szeptemberében Mongóliába, míg 2024 márciusában Indiába tervez utazni a római katolikus egyházfő.

(Borítókép: Ferenc pápát köszöntik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2023. április 28-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)