Elza
EUR 379,06 Ft USD 348,84 Ft GBP 441,95 Ft BUX 58 011 Ft OTP 14 545 Ft MOL 2 780 Ft
3 °C
2 °C
Akták

Paksi bővítés

360 cikk Frissítve: 2023. november 18.
  1. A Paksi Atomerőmű bővítésére 2009 és 2011 között már konkrét elképzelések voltak.
  2. Sokáig arról volt szó, hogy nyílt tenderen választják ki a beruházót. Mígnem Orbán Viktor 2014 elején elutazott Moszkvába és közölte: a biznisz az orosz Roszatomé. 
  3. A magyar állam 10 milliárd eurós, azaz több mint 3 ezer milliárd forintos hitelt vesz fel az oroszoktól. A beruházás 40 százalékát magyar vállalkozások végzik.
  4. A hazai energiaigény 40%-át fedező paksi atomerőmű blokkjait fokozatosan le kell állítani. A kormány szerint a két új blokkal pótolható lesz a kiesés, és így továbbra is az atomerőmű adja a hazai energiaszükséglet meghatározó részét. 
  5. A bővítési tervet nagy ellenzéki és környezetvédelmi ellenkezés kísérte. 30 évre titkosították a paksi szerződéseket.
  6. Gazdasági szempontból közel sem biztos, hogy kifizetődő lesz a projekt. Eredeti hatástanulmány nem volt, azóta sok, egymásnak ellentmondó elemzés készült a beruházásról, és mindkét fél a saját igazát bizonygatja.
  7. Az unió is blokkolta egy ideig a bővítési tervet. Versenyjogi panaszaik voltak vele, az Euratom-szerződéshez sem passzolt teljesen a konstrukció, és az ilyen szoros orosz kapcsolat is elgondolkodtató. Hosszú huzavona után végül is látszólag zöld utat kapott a projekt Brüsszelben.
  8. 2019. január 15-én felmentették Aszódi Attila paksi bővítésért felelős államtitkárt. Az Indexnek adott interjúban arról beszélt, hogy költségtúllépéstől nem tart, de a több mint egyéves csúszás már elkerülhetetlen.

360 cikk az aktában

További találatok betöltése