Julian Assange a végső szalmaszálba kapaszkodik kiadása elől
Felesége szerint ha nem Assange javára döntenek, lényegében halott ember.
Felesége szerint ha nem Assange javára döntenek, lényegében halott ember.
Ha elítélik, akár 175 év börtönbüntetés is kiszabhatnak a WikiLeaks alapítójára.
Az ENSZ emberi jogi vezetője támogatja az ügyét.
A Központi Hírszerző Ügynökség alkotmányos jogokat sérthetett meg.
Az ausztrál kormány nem hagyja annyiban.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint valamit nem vesznek figyelembe.
A kiadatást a brit belügyminiszternek is jóvá kell hagynia.
A Nobel-díj-bizottság soha nem kommentálja a jelöléseket.
Az amerikai hatóságok számos biztosítékot adtak az ügyben.
A WikiLeaks alapítójának elrablása és meggyilkolása is felmerülhetett.a is felmerülhetett.
A WikiLeaks alapítója hét évet töltött Equador londoni nagykövetségén, közben állampolgárságot is kapott.
A WikiLeaks-alapító rossz mentális egészségi állapotára hivatkoztak.
Miután kiderült, hogy a börtönben, ahol fogva tartják, több rab is megfertőződött koronavírussal.
Kém vagy szabadságharcos? Az USA a kiadatását kéri, a támogatói petíciót írnak.
Ügyvédje bíróság előtt beszélt erről. Minden republikánus érintett tagad.
A szenátus hírszerző bizottságának jelentése szerint Trump korábbi kampányfőnöke a 2016-os választások alatt és után is együttműködött az oroszokkal.
Már 18 pontban emelt vádat az USA Julian Assange ellen, aki jelenleg egy brit börtönben ül.
A Wikileaks alapítója 2015-ben jegyezte el a jogi csapatának egyik tagját, és videohíváson keresztül követte gyermekei születését.
A Wikileaks szivárogtatójának nem kell tovább börtönben ülnie, és vallomást sem kell tennie.
Az ügy tétje az, hogy Assange-t a brit kormány kiadhatja-e az Egyesült Államoknak.
Julian Assange szerint az amerikai elnök Putyin és Orbán rajongóján keresztül üzente meg neki, hogy kegyelmet kaphat, ha tisztázza az oroszokat.
Az Egyesült Államok szerint a Wikileaks-alapító komoly veszélybe sodort hírszerzőket, újságírókat, politikai aktivistákat.
A végső döntést viszont a bíróság mondja ki arról, hogy az USA-ba küldik-e a Wikileaks alapítóját.
A nyomozás viszont nem áll le a Svédországban nemi erőszakkal vádolt wikileakses ellen.
Az ügy ezzel már belelóg a szólás- és sajtószabadság kérdésébe, ami óriási elmozdulás az eddigiekhez képest.
Assange-t szexuális erőszak miatt jelentette fel egy nő. A Wikileaks alapítója tagadja a vádat.
Chelsea Manninget két hónap után együttműködés nélkül is szabadon engedték, de csak egy időre.
"Jó ember, és én szeretem" – mondta Anderson, aki állítólag két éve kapcsolatban van Assange-zsal.