A WikiLeaks alapítója vallott, megsértette az amerikai kémkedési törvényeket
Az ausztráliai Észak-Mariana-szigetek bíróságán döntöttek Julian Assange ügyében.
0
Az ausztráliai Észak-Mariana-szigetek bíróságán döntöttek Julian Assange ügyében.
Már a börtönt is elhagyta a WikiLeaks alapítója.
A londoni felsőbíróság eljáró tanácsa helyt adott a hacker kérésének.
Felesége szerint ha nem Assange javára döntenek, lényegében halott ember.
Ha elítélik, akár 175 év börtönbüntetés is kiszabhatnak a WikiLeaks alapítójára.
Az ENSZ emberi jogi vezetője támogatja az ügyét.
A Központi Hírszerző Ügynökség alkotmányos jogokat sérthetett meg.
Az ausztrál kormány nem hagyja annyiban.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint valamit nem vesznek figyelembe.
A kiadatást a brit belügyminiszternek is jóvá kell hagynia.
A Nobel-díj-bizottság soha nem kommentálja a jelöléseket.
Az amerikai hatóságok számos biztosítékot adtak az ügyben.
A WikiLeaks alapítójának elrablása és meggyilkolása is felmerülhetett.a is felmerülhetett.
A WikiLeaks alapítója hét évet töltött Equador londoni nagykövetségén, közben állampolgárságot is kapott.
A WikiLeaks-alapító rossz mentális egészségi állapotára hivatkoztak.
Miután kiderült, hogy a börtönben, ahol fogva tartják, több rab is megfertőződött koronavírussal.
Kém vagy szabadságharcos? Az USA a kiadatását kéri, a támogatói petíciót írnak.
Ügyvédje bíróság előtt beszélt erről. Minden republikánus érintett tagad.
A szenátus hírszerző bizottságának jelentése szerint Trump korábbi kampányfőnöke a 2016-os választások alatt és után is együttműködött az oroszokkal.
Már 18 pontban emelt vádat az USA Julian Assange ellen, aki jelenleg egy brit börtönben ül.
A Wikileaks alapítója 2015-ben jegyezte el a jogi csapatának egyik tagját, és videohíváson keresztül követte gyermekei születését.
A Wikileaks szivárogtatójának nem kell tovább börtönben ülnie, és vallomást sem kell tennie.
Az ügy tétje az, hogy Assange-t a brit kormány kiadhatja-e az Egyesült Államoknak.
Julian Assange szerint az amerikai elnök Putyin és Orbán rajongóján keresztül üzente meg neki, hogy kegyelmet kaphat, ha tisztázza az oroszokat.
Az Egyesült Államok szerint a Wikileaks-alapító komoly veszélybe sodort hírszerzőket, újságírókat, politikai aktivistákat.
A végső döntést viszont a bíróság mondja ki arról, hogy az USA-ba küldik-e a Wikileaks alapítóját.
A nyomozás viszont nem áll le a Svédországban nemi erőszakkal vádolt wikileakses ellen.
Az ügy ezzel már belelóg a szólás- és sajtószabadság kérdésébe, ami óriási elmozdulás az eddigiekhez képest.
