Donald Trump vámháborúja az egyik legjövedelmezőbb iparágnak is odacsap

A sportipar napjainkra teljes mértékben beolvadt a szórakoztatóiparba, a fejlett országokban kiválóan jövedelmező iparággá nőtte ki magát, amelyben hatalmas gazdasági potenciál rejlik. A most bejelentett vámok azonban érzékenyen érinthetik a sportipar fontos szereplőit, akik ezután kétszer, de inkább háromszor is meggondolják, hogyan fektessék be a pénzüket különböző sporteseményekbe, szponzorációs kampányokba, a termékértékesítésbe és a szolgáltatások nyújtásába.

Donald Trump április április elején, a „felszabadítás napján” („Liberation Day”) vezette be az amerikai vámokat, elmondása szerint erre az amerikai ipar védelmében volt szükség.

A tőzsdék a hír hallatán rögvest felbolydultak, és bizony ennek hatásaként a forint is mélyrepülésbe kezdett.

„A kristálygömbünk még nem túl tiszta. Most megfigyelünk, tanulunk és különböző forgatókönyveket dolgozunk ki” – mondta a sportlétesítmények építésére rálátó forrás a Sports Business Journal nevű újságnak. Szavaiból leszűrhető, hogy a sportiparban érdekelt kivitelezők is kivárásra játszanak egyelőre, ők sem tudják még, mi következik, mire számíthatnak úgy istenigazából.

Az általános vámok az acélra és alumíniumra kivetett 25 százalékos vámot követik, és azzal fenyegetnek, hogy erősen visszafogják az észak-amerikai sportiparban megindult építési boomot. Az Egyesült Államok az általa felhasznált acél nagyjából negyedét importálja – jegyzi meg az SBJ.

A sportipar aggodalmai azonban nem korlátozódnak az építőiparra. Az Aramark élelmiszer- és italszolgáltató, és a stadionokban kihelyezett nagy vetítők gyártásával foglalkozó Daktronics vezetői is megérzik a vámháború hatásait.

Építkezéseket állíthatnak le a mostani döntés nyomán

Az Aramark vezérigazgatója, John Zillmer februárban azt mondta, a vállalat arra számít, hogy a vámok 0,3 százalékkal növelik az összköltségeiket. A Daktronics vezetői pedig már márciusban azt tapasztalták, hogy csökken az amerikai projektekkel összefüggő megrendelések száma, „valószínűleg az amerikai kormány közelmúltbeli intézkedései miatt”.

A Daktronics a gyártás nagy részét visszahozta Kínából az Egyesült Államokba, de a LED-táblák gyártásához még mindig szüksége van nyersanyagokra, többek között alumíniumra és feldolgozó chipekre. A chipbeszerzések szempontjából kiemelten fontos Tajvan sem úszta meg, az onnan származó behozatalra 32 százalékos vámot vet ki Washington.

Az SBJ által megszólaltatott ipari szakértő szerint jelentős aggodalomra ad okot, hogy az amerikai acélszolgáltatók a vámemelések kihasználása érdekében megemelik áraikat. Amennyiben a vámok hosszabb ideig érvényben maradnak, lehetséges, hogy egyes sportlétesítmény-projekteket felfüggesztenek vagy teljesen leállítanak, állítja a forrás.

A Manchester United kisebbségi részvényese, Lynn Calder – aki a Sir Jim Ratcliffe tulajdonában lévő Ineos Automotive autógyár vezetője – azt mondta, rendkívül frusztrált a bejelentett vámok miatt, amelyek hatással lehetnek az üzletre.

A vállalat, amely Franciaországban üzemeltet autógyárat, most azzal a kilátással néz szembe, hogy 25 százalékos vámokat vetnek ki a kulcsfontosságú amerikai piacra exportált járművekre. Calder elismerte, hogy a vámok nagyon fájhatnak nekik.

Szavai arra figyelmeztetnek, hogy a Trump-kabinet által bevezetett vámok mély hatást gyakorolhatnak a sporthoz befektetés vagy szponzorálás révén kapcsolódó iparágak széles körére.

A szponzori dealeket is átgondolhatják a nagyvállalatok

Az Egyesült Államok a következő években a világ néhány legnagyobb sporteseményét rendezi meg, köztük a 2026-os labdarúgó-világbajnokságot és a 2028-as Los Angeles-i nyári olimpiát és paralimpiát. Előbbi főpróbájaként már idén nyáron sor kerül a sportági klubvilágbajnokságra, ezúttal már 32 labdarúgóklub részvételével. Ezek az események a tengerentúli vállalkozások számára kulcsfontosságú lehetőséget biztosítanak arra, hogy növeljék ismertségüket és fellendítsék eladásaikat az Egyesült Államokban.

A koreai autógyártó Hyundai például az idei klubvilágbajnokság, majd a 2026-os vb alatt igyekszik hasznot húzni az Amerikai Labdarúgó-szövetséggel (USSF) és a nemzetközi szövetséggel (FIFA) kötött szponzori szerződésekből. A kérdés, hogy Trump agresszív kereskedelempolitikája keresztülhúzhatja-e a hasonló elképzeléseket.

Gyanítom, hogy néhány szponzor most újraértékeli, hogyan viszonyuljon az ilyen megállapodásokhoz az Egyesült Államokban, tekintettel a most bevezetett kereskedelmi korlátokra. Miért költene egy szponzor fontmilliókat erre, ha most már megfizethetetlen az értékesítés Amerikában?

– tette fel a kérdést a sportközgazdaságtanban jártas John Zerafa.

A világméretű változás természetesen a sportcsapatokat és sportolókat szponzoráló ruházati márkákat is érinti.

Ezen vállalatok többsége ázsiai anyagokra és gyártásra támaszkodik – ahol Trump az egyik legmagasabb vámot vetette ki –, nem meglepő, hogy a Nike, az Adidas és a Puma részvényei meredeken zuhanásnak indultak, miután egyből felmerült annak az eshetősége, hogy a profitorientált cégek gondolkodás nélkül a fogyasztókra hárítják majd a magasabb importköltségeket.

Kieran Maguire futballfinanszírozási szakértő szerint azonban a hatás korlátozott lehet. „Egy 100 dolláros replikasportmez esetében, amelyet az Egyesült Államokban adnak el, a gyártási költségek valószínűleg 12-15 dollár körül mozognak a forrásnál. Tehát még ha 40 százalékos vámot is vetnek ki az áruk USA-ba történő behozatalakor, azok csak 4 dollárral lesznek drágábbak a boltban. A fogyasztók hozzászoktak ahhoz, hogy a sportáruk kiskereskedelmében prémiumárakat fizetnek” – gondolkodott hangosan.

Az Európai Szponzorációs Szövetség (ESA) a BBC-nek annyit válaszolt, hogy az ESA „szoros figyelemmel kíséri az amerikai vámok miatt kialakult helyzetet, és kikéri a sportszponzorációs közösség véleményét”.

„Képviseleti testületként azonnal reagálunk, ha bármilyen jele lesz annak, hogy az iparágra jelentősen negatív hatást gyakorol az amerikai kormány döntése” – közölték.

A lelátói hangulat is megváltozhat a Trump-jelenség miatt?

A kereskedelmi háború a sportesemények légkörét is alaposan megváltoztathatja. A BBC újságírója, Dan Roan szerint nem kizárt, hogy az amerikai szurkolók körében felerősödnek az Európa-ellenes érzelmek, tekintve, hogy az Európai Unió vezetői folyamatosan erős kritikával illetik Trump külpolitikáját. De ez csak egy réteg, ne felejtsük el, hogy a következő foci-vb-t az USA Mexikóval és Kanadával együtt rendezi meg.

Trumpnak pedig finoman szólva sem felhőtlen a kapcsolata a két szomszédos nemzettel. Januárban egyenesen megfogadta, hogy 25 százalékos vámot vet ki a Kanadából és Mexikóból – nem mellékesen Amerika két legnagyobb kereskedelmi partnerétől – származó importra, amivel állítása szerint a drogcsempészet, az illegális migráció és a kereskedelmi deficit mértékét akarja mérsékelni.

A múlt hónapban Trump már arról értekezett, hogy az USA és a világbajnokság társházigazdái közötti politikai és gazdasági feszültségek jót tesznek a tornának, mert így a szurkolók eleve felfokozott érzelmi állapotban mennek ki a stadionba szurkolni.

Szerintem ez izgalmasabbá teszi majd a tornát. A feszültség jó dolog

– állítja. Trump protekcionista politikája azonban komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a három ország képes lesz-e összefogni a biztonság érdekében, vagy hogy a rajongók számára biztosítják-e a beutazási vízumot a határokon történő egyszerű átjutás érdekében.

A már említett importacél és -alumínium drágulása miatt aggályok merülhetnek fel a torna infrastruktúrájának fejlesztésével kapcsolatban is.

Trump provokatívan beszélt arról is, hogy Kanada jobban járna, ha 51. államként beolvadna az Egyesült Államokba, mire a kanadai szurkolók a Négy Nemzet Tornáján, illetve az NBA-ben és az NHL-ben kifütyülték az amerikai himnuszt. A vámok tovább fokozhatják a feszültséget a nemzetek között, ami rányomhatja a bélyegét a szurkolói attitűdre a labdarúgó-vb és a 2028-as olimpiai játékok alatt.

„A nemzetek és városok számos okból szeretnének globális sporteseményt rendezni: a hírnév növelésétől kezdve a globális befektetések ösztönzésén át a világnak szóló üzenet küldéséig, miszerint nyitottak és befogadóak az eszmék iránt. Úgy tűnik, semmi sem állhatna távolabb az igazságtól Trump Amerikáját illetően” – mondja Zerafa.

A Premier League meg is nyugodhat, meg nem is

A televíziós jogdíjak esetében nincs különösebb fennforgás. A Premier League az NBC-vel kötött, 2 milliárd font értékű, jövedelmező televíziós megállapodás révén exportálja tartalmait az Egyesült Államokba, de mivel ez nem terméknek, hanem szolgáltatásnak minősül, a vámok nem vonatkoznak rá.

„Ennek nem lehetnek következményei, kivéve, ha az Egyesült Királyság és az USA közötti kereskedelmi kapcsolatok valamilyen formában eszkalálódnak. Alapesetben a Premier League-nek nem kell valamiféle kompromisszumot kötnie a közvetítő partnerével” – jelezte Maguire.

A brit labdarúgóipar számára nagyobb aggodalomra adhat okot a recessziótól való félelem, hiszen ha beigazolódnak a kedvezőtlen jóslatok, akkor kevesebb pénz maradhat az emberek zsebében, ami a jegyárak és a televíziós előfizetési díjak csökkenéséhez vezethet. Változatlan árak mellett sok fogyasztótól eshetne el a Premier League egy ilyen helyzet esetén.

A cipő- és ruházati kiskereskedőknek lépniük kell

Az már biztosnak tűnik, hogy egyes Nike és Adidas cipők többe kerülnek majd az Egyesült Államokban, mint most, hiszen a vámok a legfontosabb sportruházat- és ruhagyártókat, köztük Vietnámot és Indonéziát is érintik.

Miután a Washington és Peking közötti politikai feszültség kiéleződött, az olyan vezető amerikai márkák, mint a Nike, az elmúlt években igyekezett eltávolodni a kínai gyáraktól. Az új vámok azonban most a délkelet-ázsiai szállítást fenyegetik az edzőruháktól kezdve a csúcstechnológiás futócipőkig.

A Nike, az Adidas és a Puma részvényei meredeken estek, miután Vietnámot 46 százalékos, Kambodzsát 49 százalékos, Bangladest 37 százalékos, Indonéziát pedig 32 százalékos vámmal sújtotta az USA, miközben Trump a korábbi 20 százalékos vámok után további 34 százalékponttal emelte a Kínára kivetett vámokat.

Azok a vállalatok, amelyek az évek során keményen dolgoztak azon, hogy csökkentsék a Kínától való függőséget az olyan országokba való betagozódással, mint Vietnám, most megtanulták, hogy valójában nincs hova bújni

– idézte a Reuters hírügynökség Simeon Siegelt, a BMO Capital Markets elemzője.

A főleg Kínából és Bangladesből beszerző H&M svéd divatcikk-kiskereskedelmi vállalat (amely, ugyebár, a magyar piacon is jelen van) részvényei 5 százalékot zuhantak, míg az amerikai kiskereskedelmi óriás Amazon, és a Target amerikai üzletlánc részvényei 8, illetve 10 százalékkal csökkentek.

(Borítókép: Munkások sportruházatot gyártanak 2025. február 12-én Indonéziában. Fotó: Bloomberg / Getty Images)