Lázár, Olimpia
-6 °C
-3 °C

Álommunkát ajánlunk!

Terjessze a digitális tudást versenyképes fizetésért a Vodafone segítségével

shutterstock 394268764
2017.07.07. 13:20 Módosítva: 2017-07-07 13:25:01
A digitális írástudásra ma már szinte minden szakmában szükség van, hiánya pedig hosszú távon is súlyos hátrányokkal jár. Rosszabbak az esélyei a munkaerőpiacon és már a felvételijére sem tud hatékonyan készülni az a fiatal, akinek nincs saját laptopja vagy táblagépe, és nem rendelkezik az alapvető digitális „műveltséggel”. Vannak ötletei a megoldásra? A Vodafone segítségével versenyképes fizetésért most ön is segíthet, hogy minél több gyerek részesüljön digitális tudásból!

Az álommunkáról legtöbbször egy fizetett utazóblogger, vagy egy trópusi sziget gondnoka jut eszünkbe, pedig egy jól megfizetett segítő állás is lehet ideális, ha tudunk azonosulni a céljaival. A digitális írástudatlanság olyan égető probléma, ami az egész ország gazdasági fejlődésére hatással van. A Vodafone Főállású Angyal projektje keretében most olyan jelentkezőket vár, akik versenyképes havi fizetésért egy évig segítenek a digitális tudás terjesztésében.

Attól, hogy valaki facebookozik, még nem lesz digitálisan írástudó

A digitális írástudatlanság fogalmát nehéz pontosan meghatározni, mivel többféle kompetencia hiányát is jelenti. Nem arról van szó, hogy képesek vagyunk-e bekapcsolni egy digitális eszközt, vagy elvégezni vele valamilyen munkát, hanem arról, hogy az eszközök által nyújtott lehetőségeket ki tudjuk-e úgy használni, hogy azok pozitív hatást gyakoroljanak az életünkre.

„Nagyon nehéz megmondani valakiről, hogy digitálisan írástudó-e, vagy sem – mondja Horváth Ádám, az IVSZ (Szövetség a digitális gazdaságért) oktatási munkacsoportjának vezetője. „Van, aki azt gondolja, hogy a gyerekek digitálisan írástudók, hiszen ebben a korban születtek, és állandóan nyomkodják a telefont, de a fogalom egészen mást jelent”.

A definíció meghatározására több kezdeményezés is született. A DigComp 2.0 az egyik olyan rendszer, amely leírja a digitális kompetencia elemeit, és a hozzájuk tartozó meghatározó ismereteket, készségeket. Ez nem egy informatikai ismereteket tartalmazó kompetenciatérkép, hanem arról szól, hogy mennyire tudjuk alkalmazni a digitális eszközöket a napi problémák megoldására, mondja a szakértő.

Tudunk-e például információkat megszerezni, képesek vagyunk-e ezeket kritikusan szemlélni, más forrásból is megkeresni, ellenőrizni? Képesek vagyunk-e átlátni az online és a mobilos szolgáltatások biztonsági és adatvédelmi következményeit? Ismerjük-e a mobilfizetési módokat?

„Ez a folyamatosan frissülő kompetenciakeret alkalmas arra is, hogy különböző szinteket tudjunk azonosítani a digitális írástudáson belül” – teszi hozzá az oktatási munkacsoport vezetője.

Deepinsight

Magyarország jóval az európai átlag alatt teljesít

Európa csak igen lassú léptekkel halad a digitális írástudás felé. Az Európai Bizottság digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2017-es mutatójának (The Digital Economy & Society Index, DESI) adatai szerint az európaiak 44 százaléka alapszintű digitális ismeretekkel sem rendelkezik, nem tud például emailt használni. Pedig a nagy sebességű, széles sávú internetelérés az európai otthonok 76 százalékában adott, tehát nem az internetes hozzáféréssel van a gond.Dánia, Finnország, Svédország és Hollandia számít a digitálisan legfejlettebb európai tagállamnak - ők egyébként világszinten is taroltak, megelőzték Dél-Koreát, Japánt és az Egyesült Államokat. Magyarország 30 ország közül a 21. helyre került.

A jelentés szerint

 Az internetfelhasználók száma jelentősen nőtt, de a digitális készségek szintje továbbra is az európai átlag alatt marad.

• A magyar internethasználók különösen aktívak a közösségi hálókon, valamint a hírolvasás és a videotelefonálás területén, kevésbé szívesen vállalkoznak online kereskedelmi műveletekre, például elektronikus bankolásra és vásárlásra.

• Az üzleti szektor nem használja ki más országokhoz hasonló mértékben a digitális technológia által nyújtott lehetőségeket.

• A közszolgáltatások elektronikus nyújtásának kisebb mértékű fejlesztései ellenére Magyarország a 27. helyet foglalja el a listán, és minden tekintetben az uniós átlag alatt szerepel. A 15 éves tanulók képességeit vizsgáló PISA-felmérés hazai lesújtó eredményei sem adnak okot túl nagy optimizmusra. A gyerekek gyakorlatilag használható digitális tudás nélkül kerülnek ki az iskolából. (A mindennapos facebookozás nem számít „mélyhasználatnak”, és inkább ront a helyzeten).

A 15 éves tanulók képességeit vizsgáló PISA-felmérés hazai lesújtó eredményei sem adnak okot túl nagy optimizmusra. A gyerekek gyakorlatilag használható digitális tudás nélkül kerülnek ki az iskolából. (A mindennapos facebookozás nem számít „mélyhasználatnak”, és inkább ront a helyzeten).

Egy péknek és egy traktorosnak is szüksége van digitális ismeretekre

A digitális analfabetizmusnak rengeteg negatív hatása közül az egyik legsúlyosabb az, hogy ezek a diákok lemaradnak, kiszorulnak a munkaerőpiacról. A hazai vállalkozások sokszor azért nem tudnak egy-egy álláshelyet betölteni, mert nincs meg a jelentkezők informatikai tudása. És itt most nem az IT-szektor 20-30 ezres betöltetlen álláshelyéről van szó.

„A diákok rossz digitális kompetenciájának nem az a fő konklúziója, hogy belőlük nem lesz informatikus vagy szoftverfejlesztő. Hanem az, hogy egy pék például nem lesz képes egy olyan sütőberendezést vásárolni, ami digitális működési környezetben van, és programozható. Ennek hiányában foglalkoztatnia kell még embereket, így drágább lesz a terméke, csökken a versenyképessége” – fejti ki a szakértő.

És ezt minden szakmáról el lehet mondani, digitális írástudásra szükség van az árajánlatoknál, a tervezésnél, a rendelésnél, stb., a fő tevékenység hatékonyságának és a versenyképesség javításának szempontjából is. Ma már egy kombájn, vagy takarmánykeverő gép is tud digitális rendszerekhez kapcsolódni.

A digitális írástudatlanság ezenkívül komoly kiszolgáltatottságot jelent, könnyen vissza lehet élni azzal, ha valaki nem képes a megfelelő adatvédelmi beállításokat kezelni a böngészőjében - az IT biztonság ismerete is a digitális kompetenciához tartozik. További következmény a szociális elszigetelődés lehet azoknál, akik nem tudják közösségi oldalalakon, vagy skype-on tartani a kapcsolatot a családjukkal, barátaikkal. „A digitális írástudás egy alapkompetencia, amit a köznevelésben kell fejleszteni - akik pedig már ebből kiléptek, azoknak a felnőttképzésben kell lehetőséget biztosítani a tanulásra” – mondja Horváth Ádám.

Jobb jegyek, kevesebb lógás: a táblagépek hatása

A friss PISA-adatok szerint a 35 OECD-országhoz viszonyítva a családi háttér nálunk nagyban meghatározza a tanulók eredményeit – vagyis az otthonról hozott különbségeket az iskolák többsége nem képes kompenzálni.

Ennek csökkentésére jött létre 2015-ben a Vodafone Digitális Iskola Program, amelynek első szakaszában a Vodafone a digitális oktatás tárgyi feltételeinek megteremtésén dolgozott. A Program alapvető célja, hogy felszámolja a digitális analfabetizmust a hátrányos helyzetű gyerekek körében, és hozzásegítse őket ahhoz a versenyképes tudáshoz, amellyel megfelelhetnek a 21. század kihívásainak.

A programban 25 iskola, több mint 6400 diák és 690 pedagógus vesz részt. Az iskolák 1300 táblagépet kaptak, ezenkívül a Vodafone ingyen biztosít számukra havi 3 GB adatforgalmi keretet. A projekt része a gyermekek és az érintett pedagógusok internetbiztonsági oktatása is, az AppTár pedig egy alkalmazás-gyűjtemény, amelyben számos, a digitális oktatást segítő programot találhatnak a felhasználók (nemcsak a programban részt vevő iskolák, hanem bárki használhatja).

Az oktatásba integrált táblagépek szerepét és hatását dr. Bernschütz Mária generáció- és internetkutató, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa vizsgálta. A felmérésben nemcsak diákok, hanem pedagógusok is részt vettek. A megkérdezett tanárok kivétel nélkül hasznosnak tartották a tabletek alkalmazását az órákon, ugyanakkor az is kiderült, hogy van még fejleszteni való az eszközismeret terén. A tanárok tartanak az új technológiától, többek között attól féltik a gyermekeket, hogy ellenőrizetlen tartalmakhoz férnek hozzá, mondja az internetkutató.

Deepinsight
Deepinsight

Az első és a második kutatás (2016. május és december) között eltelt időszakban a gyerekek részéről a legnagyobb fejlődés az osztályzatokban történt, a legtöbben ezen a területen számoltak be javulásról, de sokan említették azt is, hogy a csoportos tanulás arra ösztönözte őket, hogy több időt töltsenek az új ismeretek elsajátításával. Sőt, az órai hiányzások száma is csökkent” – teszi hozzá dr. Bernschütz Mária.

Egyáltalán nem könnyű azonban rávenni a diákokat a "mélyhasználatra", hogy ne játékra és facebookozásra használják az okoseszközöket. „Nagyon óvatosan kell eljárni a táblagépek bevezetésekor, hiszen akiknek otthon nincs ilyen eszközük, azoknak nehéz feldolgozni azt, hogy ezen is dolgozni, tanulni kell. A felmérés eredményei szerint a diákok sok esetben szívesen használnák másra is az okoseszközeiket, ha ismernék a forrásokat, pl. a Youtube–on futó tudományos videók). Ahhoz, hogy jobban tájékozódjanak a fiatalok, lehet, hogy a felnőtteket - szülő, pedagógus, rokon - kellene edukálni ezekről a programokról, lehetőségekről” véli az internetkutató.

A Vodafone olyan jelentkezőket keres Főállású Angyalnak

(segítőnek), akik a versenyképes digitális tudás megszerzésében segítenek a gyerekeknek, és részt vesznek a Vodafone Digitális Iskola Programjában.

A pályázat nyertesei egy éven át a Vodafone Magyarország Alapítvány által biztosított versenyképes fizetés mellett dolgozhatnak egy általuk megválasztott civil szervezettel, mint Főállású Angyalok.

Hogyan pályázhat?

Készítsen rövid videót, mutassa be röviden a programját, és az Ön által kiválasztott szervezetet! Inspirációért kattintson ide, a pályázatot és rövid videós bemutatkozást pedig július 07-től ugyanitt várják!

Brand & Content Brand & Content
A cikket a Brand & Content készítette a Vodafone Magyarország Alapítvány megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.