Fájna, ha nem lenne internet

Kár szépíteni: csaknem hozzánk nőtt a mobilunk, és a különféle kutatások eredményei szerint

A legkomolyabban a fiatalok függők: átlagosan óránként 5 alkalommal, naponta átlagosan 85-ször nyúlnak a telefonjukhoz.

Az Index olvasók sem kivételek: a valamivel több, mint 6600 válaszadó 8 százaléka naponta 4 óránál is többet netezik a mobilján, 14,5 százalékuk pedig 2-4 órán át foglalja le magát így. A napi 1-2 óra okostelefonon való szörfözés a kérdőívet kitöltők 27 százaléknál is megvan. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg nemcsak akkor kapjuk elő a telefont, amikor várunk valamire, vagy unatkozunk, hanem otthon, a családtagjaink társaságában is.

Persze nemcsak a telefonunkkal lógunk a világhálón, általában egy tablet, laptop, asztali gép – munkahelyi gép -, vagy második telefon is a rendelkezésünkre áll. A megkérdezettek fele két eszközön, 27 százaléka 3, 13 százaléka pedig 3-nál is több eszközön nyomul. Az utóbbi években természetesen a háttérbe szorultak a nem mobil eszközök; az Eurostat összehasonlította a 2012-es és a 2016-os adatokat:

míg a 16-74 éves felhasználók 36 százaléka használta mobileszközét böngészésre 5 évvel ezelőtt, 2016-ra ez az arány 59 százalékra nőtt.

Van, aki 20-nál is több alkalmazást használ

A tesztből az is kiderül, hogy imádjuk az applikációkat. Minden negyedik válaszadó több mint 20 alkalmazást használ, 21 százalék pedig 10 és 20 közöttire saccolta az applikációi számát. Mindössze 7 százalék nyilatkozott úgy, hogy csak a gyári appok vannak a telefonján, és nem töltött le egyet sem.

A globális trendek egyébként nem kedveznek az új applikációknak, néhányat kivéve (Snapchat és néhány fotós, képszerkesztő applikáció.) Úgy tűnik, mostanra igencsak telítődött ez a piac, megtört a letöltési lendület – már mindenki beszerezte, amire tényleg szüksége volt.

Az applikációk számánál azonban sokkal fontosabb, hogy mire használjuk azokat, és mennyire teszik könnyebbé és egyszerűbbé az életünket. Húzunk-e még sorszámot a bankban, vagy a lottózóban, és dobálunk-e aprót a parkolóautomatába, vagy megoldjuk mindezt a telefonunkról?

A teszt eredményei szerint az online bankolás már lassan alapnak számít, és mozijegyért sem állunk már sorba, de a parkolást és a szerencsejátékot egyelőre többet oldják meg „offline”.

Közösségi oldalak: sok idő, kevesebb oldalon

Amire a legtöbben használjuk ezeket, az a közösségi oldalakon való jelenlét. A statisztikák szerint

netes social networkingben a hatodikak vagyunk Európában, nálunk csak Dánia, Svédország, Belgium, az Egyesült Királyság és Luxemburg netezői lógnak többet a közösségi oldalakon.

Az Eurostat 2017-es, 16-74 éves internetezők között végzett kutatása szerint a magyar internethasználók 66%-a aktív a közösségi oldalakon.

Az Index.hu olvasóinak körében készített felmérés adatai szerint ugyanakkor

A reprezentatívnak nem nevezhető kutatás szerint a válaszadók 58 százaléka csak maximum 2 közösségi oldalon van jelen, 11 százalékuk csatlakozott 3-5 oldalhoz, és mindössze 1 százalékuk nyomul 5-nél is több felületen az alábbiak közül: Facebook, Google+, LinkedIn, Twitter, Pinterest, Instagram, Tumblr.

A kérdésre, hogy hányféle chat-alkalmazást használ, a válaszadók ötöde írta azt, hogy egyet sem, 63 százalékuk pedig azt, hogy 1-2-vel is jól elvan. 2 százalékuk 4-nél is több chat-applikáción is aktív.

A sárga csekk még mindig életképes

A felmérésben résztvevők 70 százaléka a laptopjáról intézi a banki ügyeit, 17 százalékuk a telefonjáról, 13 százalékuk pedig még mindig bankfiókba jár. A netbankolást a válaszadók 36 százaléka tartja teljesen biztonságosnak, 53 százalékuk „eléggé” biztonságosnak” ítéli meg, 11 százalék pedig egyelőre bizalmatlan, a „várok még, amíg biztonságosabb lesz” választ jelölte meg – nagyjából ők azok, akik még mindig személyesen fizetik be a sárga csekkeket, bármennyi időbe is telik ez.

A világkereskedelem 10 %-a már az interneten zajlik, de az online vásárlás még nem alap mindenkinél. Bár ma már szinte minden elérhető a neten, csak a válaszadók 9 százaléka vásárol hetente többször is online. 44 százalék havonta többször is, és 41 százalék pedig havonta kb. egyszer szerez be termékeket az internetről. A válaszadók 6 százaléka saját bevallása szerint kizárólag soha nem rendel semmit az internetről.

Az Eurostat kutatásaiból az derül ki, hogy 2016-ban az európai nethasználók kétharmada vásárolt online. A legtöbben (61%) ruhákat és sporteszközöket vásároltak így, ezt az utazási szolgáltatások és a szállásfoglalás követte (52%). Az összesített hazai online kiskereskedelmi forgalom 2016-ban 1 milliárd euró volt a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index című felmérése szerint. Ez azt jelenti, hogy

A mobiltelefonnal való fizetés sem mindennapos, ugyanakkor egyre többen rendezik így, a bankkártyát kiiktatva a vásárlásaikat. Csak a válaszadók 10 százaléka fizet rendszeresen így, 14 százaléka ritkán. 31 százalékuk tervezi, hogy áttér erre a technológiára, 45 százalék azonban nem is szeretné így egyszerűbbé tenni az életét.

És mi van, ha nincs internet?

Számos kutatásból kiderült már, hogy már megszokásból, észrevétlenül is a telefon után nyúlunk, és nagyon rosszul tudjuk érezni magunkat, amikor valamiért nincs internethozzáférésünk. Ha belépünk egy étterembe, már wifit keresünk, mielőtt megnéznénk az étlapot, sokszor az étkezés sem szent, és a telefon még oda is jön velünk, ahová a király is gyalog jár.

Van, aki szorongást érez, ha nem nézi meg bizonyos időintervallumon belül a hírfolyamot, mert úgy érzi, lemarad valami fontos dologról. Ilyen szintű függés azért egyelőre nem jellemzi a teszt kitöltőit, de

a legtöbb válaszadónak.

A „Milyen gyakran fordul elő, hogy amikor megérkezik valahová, az első dolga a wifire való csatlakozás / mobilinternet kapcsolata ellenőrzése?” kérdésre a válaszadók 8 százaléka érezte úgy, hogy mindig, 28 százaléka azt, hogy gyakran, 40 százalék pedig azt, hogy néha.

A „Mi történne, ha valamilyen okból nem lenne internethozzáférése egy napig?” kérdésre a résztvevők 53 százaléka jelölte be azt, hogy „kellemetlen lenne, de túlélném”, 23 százaléknak nem is jelentene nagy változást a napjában. A válaszadók 7 százalékát érintené nagyon rosszul egy ilyen történés, és mindössze 2 százalék válaszolt úgy, hogy „összedőlne a világ”.

Egyhetes digitális böjtöt (amikor egyáltalán nem használ internetet) az olvasók 13 százaléka tart időnként, 24 százalékuk pedig úgy érzi, rá férne. A kitöltők 34 százaléka véli úgy, hogy nehezen bírna ki egy ilyet,

Nem foglalunk most állást azzal kapcsolatban, hogy mi számít függésnek, és mikor lehet azt mondani, hogy a netezés már túl sokat vesz ez elétünkből. Akit zavar, hogy túl sokat nyomkodja a mobilt vagy a táblagépet, sokféle, kevésbé drasztikus lehetőség közül is választhat. Ha nem elég elszánt, vagy nem teheti meg a munkája miatt, hogy időnként teljes digitális detoxot iktasson be, érdemes néha legalább mérsékelni a különféle eszközökön töltött időt. Ehhez sok tippet találhat - természetesen az interneten.