Natália
2 °C
5 °C
Index - In English In English Eng

Fájna, ha nem lenne internet

shutterstock 560564041
2017.12.13. 08:12
Megjelenik-e ön még fizikai valójában olyan helyeken, mint a bank, a posta vagy egy hipermarket, elballag-e a parkolóautomatához apró után kutatva, vagy már mindent a fotelból és a telefonjáról intéz? Hányféle alkalmazással teszi egyszerűbbé az életét, és produkál-e elvonási tüneteket, ha valamiért nincs internet? Kérdőívünkben arra kerestük a választ, milyen mértékben használja ki a digitális világ vívmányait az Index-olvasó, hányféle közösségi oldalon aktív, és mennyire bízik az online bankolásban, illetve a telefonos fizetésben.

Kár szépíteni: csaknem hozzánk nőtt a mobilunk, és a különféle kutatások eredményei szerint

átlagosan napi 2 órát töltünk a telefonunk nyomkodásával.

A legkomolyabban a fiatalok függők: átlagosan óránként 5 alkalommal, naponta átlagosan 85-ször nyúlnak a telefonjukhoz.

Az Index olvasók sem kivételek: a valamivel több, mint 6600 válaszadó 8 százaléka naponta 4 óránál is többet netezik a mobilján, 14,5 százalékuk pedig 2-4 órán át foglalja le magát így. A napi 1-2 óra okostelefonon való szörfözés a kérdőívet kitöltők 27 százaléknál is megvan. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg nemcsak akkor kapjuk elő a telefont, amikor várunk valamire, vagy unatkozunk, hanem otthon, a családtagjaink társaságában is.

shutterstock 365329922

Persze nemcsak a telefonunkkal lógunk a világhálón, általában egy tablet, laptop, asztali gép – munkahelyi gép -, vagy második telefon is a rendelkezésünkre áll. A megkérdezettek fele két eszközön, 27 százaléka 3, 13 százaléka pedig 3-nál is több eszközön nyomul. Az utóbbi években természetesen a háttérbe szorultak a nem mobil eszközök; az Eurostat összehasonlította a 2012-es és a 2016-os adatokat:

míg a 16-74 éves felhasználók 36 százaléka használta mobileszközét böngészésre 5 évvel ezelőtt, 2016-ra ez az arány 59 százalékra nőtt.

Van, aki 20-nál is több alkalmazást használ

A tesztből az is kiderül, hogy imádjuk az applikációkat. Minden negyedik válaszadó több mint 20 alkalmazást használ, 21 százalék pedig 10 és 20 közöttire saccolta az applikációi számát. Mindössze 7 százalék nyilatkozott úgy, hogy csak a gyári appok vannak a telefonján, és nem töltött le egyet sem.

A globális trendek egyébként nem kedveznek az új applikációknak, néhányat kivéve (Snapchat és néhány fotós, képszerkesztő applikáció.) Úgy tűnik, mostanra igencsak telítődött ez a piac, megtört a letöltési lendület – már mindenki beszerezte, amire tényleg szüksége volt.

Az applikációk számánál azonban sokkal fontosabb, hogy mire használjuk azokat, és mennyire teszik könnyebbé és egyszerűbbé az életünket. Húzunk-e még sorszámot a bankban, vagy a lottózóban, és dobálunk-e aprót a parkolóautomatába, vagy megoldjuk mindezt a telefonunkról?

A teszt eredményei szerint az online bankolás már lassan alapnak számít, és mozijegyért sem állunk már sorba, de a parkolást és a szerencsejátékot egyelőre többet oldják meg „offline”.

Közösségi oldalak: sok idő, kevesebb oldalon

Amire a legtöbben használjuk ezeket, az a közösségi oldalakon való jelenlét. A statisztikák szerint

az európai átlagnál több időt töltünk a közösségi oldalak böngészésével:

netes social networkingben a hatodikak vagyunk Európában, nálunk csak Dánia, Svédország, Belgium, az Egyesült Királyság és Luxemburg netezői lógnak többet a közösségi oldalakon.

shutterstock 704890597

Az Eurostat 2017-es, 16-74 éves internetezők között végzett kutatása szerint a magyar internethasználók 66%-a aktív a közösségi oldalakon.

Az Index.hu olvasóinak körében készített felmérés adatai szerint ugyanakkor

nem jellemző az, hogy minden oldalon ott akarunk lenni.

A reprezentatívnak nem nevezhető kutatás szerint a válaszadók 58 százaléka csak maximum 2 közösségi oldalon van jelen, 11 százalékuk csatlakozott 3-5 oldalhoz, és mindössze 1 százalékuk nyomul 5-nél is több felületen az alábbiak közül: Facebook, Google+, LinkedIn, Twitter, Pinterest, Instagram, Tumblr.

A kérdésre, hogy hányféle chat-alkalmazást használ, a válaszadók ötöde írta azt, hogy egyet sem, 63 százalékuk pedig azt, hogy 1-2-vel is jól elvan. 2 százalékuk 4-nél is több chat-applikáción is aktív.

A sárga csekk még mindig életképes

A felmérésben résztvevők 70 százaléka a laptopjáról intézi a banki ügyeit, 17 százalékuk a telefonjáról, 13 százalékuk pedig még mindig bankfiókba jár. A netbankolást a válaszadók 36 százaléka tartja teljesen biztonságosnak, 53 százalékuk „eléggé” biztonságosnak” ítéli meg, 11 százalék pedig egyelőre bizalmatlan, a „várok még, amíg biztonságosabb lesz” választ jelölte meg – nagyjából ők azok, akik még mindig személyesen fizetik be a sárga csekkeket, bármennyi időbe is telik ez.

20170419 175104
Fotó: Zách Dániel / Totalcar

A világkereskedelem 10 %-a már az interneten zajlik, de az online vásárlás még nem alap mindenkinél. Bár ma már szinte minden elérhető a neten, csak a válaszadók 9 százaléka vásárol hetente többször is online. 44 százalék havonta többször is, és 41 százalék pedig havonta kb. egyszer szerez be termékeket az internetről. A válaszadók 6 százaléka saját bevallása szerint kizárólag soha nem rendel semmit az internetről.

Az Eurostat kutatásaiból az derül ki, hogy 2016-ban az európai nethasználók kétharmada vásárolt online. A legtöbben (61%) ruhákat és sporteszközöket vásároltak így, ezt az utazási szolgáltatások és a szállásfoglalás követte (52%). Az összesített hazai online kiskereskedelmi forgalom 2016-ban 1 milliárd euró volt a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index című felmérése szerint. Ez azt jelenti, hogy

100 forintból négyet már a laptop előtt ülve, vagy a telefon képernyőjét simogatva költünk el.

A mobiltelefonnal való fizetés sem mindennapos, ugyanakkor egyre többen rendezik így, a bankkártyát kiiktatva a vásárlásaikat. Csak a válaszadók 10 százaléka fizet rendszeresen így, 14 százaléka ritkán. 31 százalékuk tervezi, hogy áttér erre a technológiára, 45 százalék azonban nem is szeretné így egyszerűbbé tenni az életét.

És mi van, ha nincs internet?

Számos kutatásból kiderült már, hogy már megszokásból, észrevétlenül is a telefon után nyúlunk, és nagyon rosszul tudjuk érezni magunkat, amikor valamiért nincs internethozzáférésünk. Ha belépünk egy étterembe, már wifit keresünk, mielőtt megnéznénk az étlapot, sokszor az étkezés sem szent, és a telefon még oda is jön velünk, ahová a király is gyalog jár.

shutterstock 394099351

Van, aki szorongást érez, ha nem nézi meg bizonyos időintervallumon belül a hírfolyamot, mert úgy érzi, lemarad valami fontos dologról. Ilyen szintű függés azért egyelőre nem jellemzi a teszt kitöltőit, de

egy önkéntes internetmegvonás már fájna

a legtöbb válaszadónak.

A „Milyen gyakran fordul elő, hogy amikor megérkezik valahová, az első dolga a wifire való csatlakozás / mobilinternet kapcsolata ellenőrzése?” kérdésre a válaszadók 8 százaléka érezte úgy, hogy mindig, 28 százaléka azt, hogy gyakran, 40 százalék pedig azt, hogy néha.

A „Mi történne, ha valamilyen okból nem lenne internethozzáférése egy napig?” kérdésre a résztvevők 53 százaléka jelölte be azt, hogy „kellemetlen lenne, de túlélném”, 23 százaléknak nem is jelentene nagy változást a napjában. A válaszadók 7 százalékát érintené nagyon rosszul egy ilyen történés, és mindössze 2 százalék válaszolt úgy, hogy „összedőlne a világ”.

shutterstock 731598031

Egyhetes digitális böjtöt (amikor egyáltalán nem használ internetet) az olvasók 13 százaléka tart időnként, 24 százalékuk pedig úgy érzi, rá férne. A kitöltők 34 százaléka véli úgy, hogy nehezen bírna ki egy ilyet,

28 százalék pedig „tuti megőrülne”, ha egy hétre vissza kellene térnie az offline létbe.

Nem foglalunk most állást azzal kapcsolatban, hogy mi számít függésnek, és mikor lehet azt mondani, hogy a netezés már túl sokat vesz ez elétünkből. Akit zavar, hogy túl sokat nyomkodja a mobilt vagy a táblagépet, sokféle, kevésbé drasztikus lehetőség közül is választhat. Ha nem elég elszánt, vagy nem teheti meg a munkája miatt, hogy időnként teljes digitális detoxot iktasson be, érdemes néha legalább mérsékelni a különféle eszközökön töltött időt. Ehhez sok tippet találhat - természetesen az interneten.

Brand & Content Brand & Content
A cikket az Brand & Content készítette az OTP megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.