Menyhért, Mirjam
18 °C
33 °C

Önnél tiszta a levegő?

lanchid-szmog
A cikket a Zehnder támogatta.
2018.01.20. 09:58
Mindenhol azt halljuk, hogy szmogriadó idején jobb, ha ki sem mozdulunk a lakásból, ha jót akarunk magunknak. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy bent jobb, mint kint, ráadásul sok esetben a gyakori szellőztetés sem segít a helyzeten. Összeszedtük, mit kell tudni a kültéri és a beltéri légszennyezettségről, és mit tehetünk, ha legalább bent friss levegőt akarunk szívni.

Egy felnőttnek óránként 20-40 köbméternyi friss levegőre van szüksége. Bele sem gondolunk, mennyi panaszt és egészségügyi problémát okozhat az, ha nem jutunk ehhez hozzá – és ez nemcsak a szennyezett városi levegőre igaz, hanem a lakásunkra is. Káros kémiai anyagok, gombák pollenek, és még sok más összetevő rontja a helyzetet. Nézzük, mi az, amit belélegzünk – kint és bent.

Kapjuk hidegben, melegben: a szmog

A szmog a környezetszennyezés miatt kialakuló füstköd, aminek több típusa létezik. Bár magas légszennyezés már az ókorban és a középkorban is előfordult, az első igazi szmogfelhők az iparosodott, szűk völgyek felett jelentek meg a 20. században.

Londonon ül a szmog
Londonon ül a szmog

A szmog típusai

London-típusú, redukáló vagy „téli” szmog: az eddigi legsúlyosabb, 1952-es londoni szmogkatasztrófáról kapta a nevét. Szélcsend, magas légnyomás, magas relatív páratartalom és -3 – +5°C közötti hőmérséklet esetén a szén elégetésekor keletkező nagy mennyiségű korom a szálló porral együtt a kondenzációs magok felszaporodását okozza a levegőben, ugyanakkor jelentős mennyiségű kén-dioxid szennyezést is okoz.

Los Angeles-típusú, „nyári” szmog: először 1943-ban észlelték Los Angelesben. Feltételei: erős napsugárzás, a közlekedés által kibocsátott gázok, 25-35 °C-os hőmérséklet és gyenge légmozgás. A forgalom szennyező anyagai az ultraibolya sugárzás hatására fotokémiai reakciókat indítanak el.

LA - ilyen a nyári szmog
LA - ilyen a nyári szmog

A súlyos téli szmogfelhő Magyarországon sem ritka. Amikor a szélcsendes idő, magas légnyomás, fagypont körüli hőmérséklet triója adott, kialakulhat az ún. hőmérsékleti inverzió nevű meteorológiai jelenség. Ez azt jelenti, hogy a magasabb légrétegek melegebbek, mint a földfelszín közelében elhelyezkedők, a légkör alsó rétegében megáll a függőleges légmozgás. Köd képződik, a füst pedig nem száll fel, hanem ránk telepszik. A Kárpát-medencére különösen jellemző, hogy több száz méter vastag „hideg párna” alakul ki – olyan, mintha „egy hatalmas nejlonzacskót húztak volna” ránk.

A London-típusú szmog a hatvanas években volt a legjellemzőbb itthon, de az 1990 januárjában Budapesten és Miskolcon is észlelt füstköd is bekerült a legsúlyosabbak közé. (A fotokémiai szmog az 1980-as évektől jelent meg).

Nem kell azonban forgalmas nagyvárosban élni ahhoz, hogy a téli füstköd ideiglenesen hazavágja a szabadtéri programjainkat – és rosszabb esetben az egészségünket. Simán előfordulhat, hogy egy völgyben fekvő, képeslapra illő faluban sokkal rosszabb télen a levegő, mint a BAH-csomópontnál. A szmog kialakulásának oka vidéken a földrajzi adottságok mellett a szilárd tüzelés: a háztartások egy része nem megfelelő kályhával, nem megfelelő minőségű fával, rossz minőségű lignittel és hulladékokkal (ruha, gumi, pet-palack, stb.) fűt, ez pedig súlyosan szennyezi a levegőt (Európa egyik legrosszabb levegőjű városában, Krakkóban például tilos szilárd tüzelővel fűteni). Budapesten a szmog 30-50 százalékát okozhatják a szilárd tüzelésű egyedi kémények, amelyek száma egyébként folyamatosan csökken.

A csendes gyilkos

Becslések szerint Magyarországon évente több mint 10 ezer ember halála hozható összefüggésbe a légszennyezettséggel, pedig nem is nálunk a legrosszabb a helyzet Európában. Krakkó, Varsó, Szófia, Stockholm, Stuttgart, Párizs vagy Milánó sokkal szennyezettebb. A fejlődő ázsiai városok hetven százalékában pedig olyan mértékű a levegő szennyezettsége, hogy évente 800 ezer haláleset köthető csak ehhez a jelenséghez. A legrosszabb értékeket Delhi és Peking gyilkos füstfelhője produkálja.

A füstköd összetevői (nitrogén-dioxid, szálló por, szén-monoxid, kén-dioxid, ózon, stb.) sokféle módon csökkentik az élettartamunkat. Károsítják a légutakat és a tüdőt, nehézlégzést váltanak ki, gyengítik a vér oxigénszállító képességét A legnagyobb veszélyben a legkisebbek vannak: míg egy felnőtt percenként 12-16-szor vesz levegőt, a csecsemőknél ez a szám 35. A szennyezett levegő belélegzésének hatása hatványozottabban károsíthatja a légutakat és a tüdőt, és az agy fejlődését is. Minden nyolcadik gyermek él olyan szennyezett levegőjű helyen, amely miatt visszamaradhat a fejlődésben.

Évente 2,7 millió koraszülés írható a légszennyezettség számlájára, és kevésbé ismert következmény az elhízás és az anyagcsere-zavar is - a forgalmas és rossz levegőjű régiókban magasabb az emberek testtömegindexe.

Penészgombák, pollenek, szevasztok! 

Sajnos nagy az esélye, hogy akkor sem jár sokkal jobban, ha otthon marad ahelyett, hogy a szmogos utcán sétálgatna. A beltéri levegő ugyanis szintén nagyon rossz minőségű lehet – a lakásban jelen lévő káros anyagok, a nem megfelelő szellőzés, az emberi tevékenység és a magas páratartalom miatt. 

Mi rontja a lakás levegőjét?

Emberi jelenlét: az emberek légzése emeli a szobák szén-dioxid szintjét, a mindennapos tevékenységek (fürdés, főzés, takarítás, teregetés) a páratartalmat növelik meg. Ha a CO2-koncentráció 1500 ppm felett van, elhasznált a helyiség levegője, a pihenés és a munka sem lesz hatékony, a közérzet rossz. Penészgombák: Ha nincs megfelelő szellőzés, a magas páratartalom hatására nedvesség keletkezik a sarkokban, a bútorok mögött, az ablakok mellett, és elszaporodnak a penészgombák. Spórájuk allergiát okozhat. Illékony szerves vegyületek (VOC): biológiai és mesterséges vegyületek. Az ingatlan építésekor, berendezésekor használt anyagok, pl. festékek, lakkok, ezenkívül cigarettafüst, sütés során felszabadult, tisztítószerekből, gyertyákból, füstölőkből származó anyagok. Ha a lakás megfelelően szellőzik, a koncentrációjuk nem magas, ellenkező esetben egészségkárosító hatásuk lehet. Ez a "Sick Building Syndrome" (beteg épület tünetegyüttes) egyik lehetséges oka. Szmog, por, pollenek: a szennyezett kültéri levegőből érkeznek, amit a szellőztetéssel beengedünk.

A beltéri szennyezettség egyik forrása természetesen a kültéri levegő, amit minden szellőztetéssel beengedünk. Megtanultuk, hogy télen naponta többször, 5-10 percig kell szellőztetni, de a lakásokban ablaknyitás után a szabad levegő minden szennyező anyaga kimutatható, leülepedés előtt a kintivel egyező koncentrációban. 

Vis maior: beázás utáni penész
Vis maior: beázás utáni penész

Minden új ablakkal ellátott épület többé-kevésbé légtömörnek tekinthető, egy felújításon átesett panelház lakásai is. A modern, fokozott légzárású nyílászárók szinte „becsomagolják” az épületeket, az ilyen terekben nincs szellőzés, gyorsan elfogyasztjuk a rendelkezésre álló oxigént. (Egy nyílászárókkal „hermetikusan” lezárt hálószobában például a szén-dioxid mennyisége reggelre a kinti érték 6-8-szorosa is lehet.)

A hagyományos ablaknyitásos szellőzésre a „légtömör” ingatlanokban nem hagyatkozhatunk: akár 45-60 percenként is szellőztetni kellene, ha szeretnénk az egészséges CO2 szintet betartani. Ilyen sűrűn szellőztetni egyrészt lehetetlen, másrészt jelentős energiapazarlással jár, hiszen gyakorlatilag az utcát fűtjük ilyenkor. A szellőzésre vonatkozó jótanácsokat akár el is felejthetjük – de akkor mi a megoldás?

Akkor mit tehetünk azért, hogy jobb legyen bent, mint kint?

Az egyik bevett túlélési stratégia az, hogy ezt tudomásul vesszük, és szellőztetünk, kerül, amibe kerül. A másik az, hogy csak nagyon ritkán nyitunk ablakot, és szívjuk az elhasznált levegőt. A két rossz mellett van egy harmadik opció is: kivezetjük a rossz levegőt, bevezetjük a frisset, és közben az energiával is takarékoskodunk.

Az olcsóbb megoldás a falba építhető légbevezetők és elszívó ventilátor alkalmazása. A légbevezetők a friss levegő bejutását garantálják, a ventilátor pedig a levegő mozgását. A levegő ugyan friss lesz, de a meleg levegővel az utcát fűtjük, a szobákba pedig a kinti levegővel egyező (télen hideg, nyáron meleg) levegő kerül.

Szellőztetés 2.0
Szellőztetés 2.0

A másik, sokkal komplexebb megoldás a hővisszanyerős gépi szellőztetés, ami két problémát is megold egyszerre. A szellőzéssel biztosítja a szűrt, jó minőségű levegőt, ezenkívül az épület belső levegőjének a hőtartalmát is visszanyeri és újrahasznosítja a rendszer.

Télen a friss levegő a hővisszanyerő berendezésbe áramlik, és a hőcserélőn áthaladva felmelegszik. A ventilátor a meleg levegőt a helyiségekbe juttatja, és ezzel párhuzamosan egy másik ventilátor elszívja a párás, használt levegőt, ami távozik az épületből. Nyáron ugyanez történik, de ekkor a kinti friss levegőt lehűti a rendszer.

Nemcsak a levegő minősége marad megfelelő, hanem fűtésre és hűtésre is kevesebbet kell költeni hosszú távon. A hővisszanyerővel a helyiségekbe már eleve meleg levegő érkezik, ezért kisebb fűtési rendszert kell telepíteni. A kisebb fűtési teljesítmény már a beruházáskor megtakarítást jelent, és az üzemeltetésen is spórolhatunk így. A hővisszanyerő tehát egy speciális hőszigetelésnek is tekinthető, amely a lakás hőigényét jelentősen csökkenti.

A friss levegő az oldalfalakon vagy a padlón elhelyezett rácsokon jut be a helyiségekbe, és ha jól telepítik, nem hangos normál működés közben. Amikor keményebben dolgozik a rendszer – fürdőszoba-használat, vagy főzés közben - járhat kisebb zajjal a szellőzés.

Mennyibe kerül a jó megoldás?

Szakmai nap építkezők és felújítók számára

A Zehnder 2018-ban is megrendezi az építkezők napját, aminek fő témája a lakásszellőzés. Az előadásokon szakértőktől hallhat a szoba levegő és allergia, asztma, illetve a szmog egészségre gyakorolt hatásairól is, és a védekezés módjairól is. A rendezvényt kísérő kiállításon megtekinthetők a Zehnder hővisszanyerős szellőztető termékei. A rendezvényt számos más, érdekes téma színesíti (felületfűtés-hűtés, kondenzációs kazánok, nyílászárók, épületautomatika). A részletes program és a regisztráció ide kattintva érhető el.

Zehnder 800x600pxl banner1

És hogy mennyire viseli meg ez a családi költségvetést? A rendszer kiépítése egy családi ház esetén kb. 1,5- millió forintba kerül, de az összeg nagysága rengeteg tényezőtől függ. Azt is érdemes kiszámolni, mennyit nyerünk a fűtésszámla csökkenésével, új építés esetén a kisebb fűtési-hűtési rendszer beépítésével.

Íme a hővisszanyerős rendszer!
Íme a hővisszanyerős rendszer!

A hővisszanyerő villamos energiaigénye évente kb. 10-11 ezer forint, ezenkívül a szűrőt is cserélni kell éves szinten, ez kb. 13 ezer forintos kiadást jelent. Egy magas hatásfokú hővisszanyerő a villamos működési költségeinek több mint tízszeresét képes megtakarítani (hőenergia formájában visszanyerni).

Kaphatók olyan hővisszanyerők is, amik csak egy vagy két szobát szellőztetnek, ezek az egyhelyiséges (vagy decentralizált) hővisszanyerők. Meglévő lakások esetén jól használhatók, hiszen gyorsabban, egyszerűbben telepíthetők, 200-300 ezer forintos költséget jelentenek.

Lehetetlen számszerűsíteni minden körülményt, de a friss levegő miatti életminőség- és egészségjavulást is érdemes figyelembe venni: mennyibe „kerülhet” egy beteg gyerekekkel otthon maradni, vagy mennyit költenénk a légúti betegségek miatt gyógyszerekre? Az otthoni friss levegővel javul közérzetünk, alvási minőségünk, egészségünk is.

Mérlegelésre egyébként nem sokáig lesz lehetőség, mert a jogszabályok szerint 2020-tól csak „közel nulla” energiaigényű házak építhetők, ezeknek pedig szigorú energetikai mutatóknak kell megfelelniük. A hővisszanyerő abban segít, hogy ezek az értékek könnyebben elérhetők legyenek – beépítésük nem kötelező, de szinte megkerülhetetlen. Érdemes tehát megbarátkozni a gondolattal, és szakember segítségével kiszámolni, hogyan járunk a legjobban, és hogyan ártunk kevésbé az egészségünknek.

A Zehnder hővisszanyerős szellőztető termékek a cég kiemelt partnereinek bemutatótermeiben tekinthetőek meg. Az alacsony energiaigényű lakóépületek tervezésére szakosodott Energetika 2020 Kft. mérnökiroda oldalát ezen a linken érheti el, a szellőztető rendszerek szerelésére specializálódott Hőszivattyú-Gépész Kft. weboldalát pedig itt.

Brand & Content Brand & Content
A cikket az Brand & Content készítette az Zehnder megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.