Magdolna
19 °C
27 °C

Évi egyhavi fizetést is elköltünk ruhákra

shutterstock 334573874
2018.03.26. 08:33
Nem szórjuk azért ész nélkül ruhákra a pénzt, a minőségnél pedig fontosabbnak tartjuk, hogy passzoljon a stílusunkhoz az adott darab. Szeretjük felpróbálni azt, amit megveszünk, és arra is van példa, hogy értékes, márkás cuccokat találunk a second hand üzletekben. Csaknem hatezren töltötték ki a kérdőívünket, amiben arra voltunk kíváncsiak, mennyi ruhát, mennyiért és hogyan vásárol az Index-olvasó. Azt eláruljuk, hogy a téma a középkorú férfiakat érdekelte a legjobban, a netes ruhavásárlással pedig még mindig vannak fenntartásaink.

A kérdésekre 53 százalékban férfiak válaszoltak – valószínűleg más eredmények születtek volna, ha nagyobb a nők aránya a válaszadók között. A felmérésben résztvevők 54 százaléka Budapesten, 29 százalékuk vidéki városban, 8 százalékuk 10 ezer főnél kisebb településen, 8 százalékuk pedig külföldön él. A kitöltők háromnegyede 30 évnél idősebb, ennek majd a netes, „látatlanban” történő ruhavásárlási hajlandóság miatt van jelentősége.

Nem szórjuk ész nélkül a pénzt

Először is kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen gyakran vásárol magának ruhát az Index-olvasó. Kiderült, hogy 61 százalékuk néhány havonta, 28 százalékuk egy hónapban többször is shoppingol, 8 százalékuk pedig évente egyszer vásárol be, és ezzel le is tudja a dolgot. A válaszadók két százaléka visz haza ruhaneműt hetente, egy százalékuk pedig soha nem vásárol, mert azt más teszi meg helyette. Hasonló válaszokat kaptunk, amikor azt próbáltuk kideríteni, milyen hosszú „ruhaböjtöket” bírnak ki az olvasók. A „Mi volt a leghosszabb időtartam, amikor nem vásárolt magának ruhát/cipőt?” kérdésre 57 százalék válaszolta azt, hogy 3 hónap is eltelik úgy, hogy nem vesz semmilyen ruhadarabot, 31 százalék pedig 1-3 hónapig bírja. 11 százalék maximum egy hónapig bírja vásárlás nélkül, 1 százalék pedig heti szinten beszerez valamit.

shutterstock 453666787

Arra is rákérdeztünk, mennyit költ éves szinten ruhákra egy átlag olvasó. Az eredmények szerint csaknem kétharmaduk 50 és 300 ezer forint közötti összeget, 22 százalékuk ennél kevesebbet fordít öltözködésre. 11 százaléknak fér bele, hogy évi 300-500 ezer forintot szánjon ruhaneműre, 4 százalék pedig ennél is többet áldoz a ruházkodásra.

Emellett az is kiderült az értékelésből, hogy a ruhavásárlás legfontosabb szempontja az, hogy 

„passzoljon a stílusomhoz és az alkatomhoz”

- a kitöltők 46 százaléka válaszolt így. Az ár-érték arány 32 százaléknak meghatározó, a minőség pedig a kitöltők 14 százalékánál vezet. A környezettudatosság, illetve az, hogy a ruhadarab „ne jöjjön szembe az utcán”, csak a válaszadók néhány százalékánál számít.

Sokan nem vásárolnak próba nélkül

Az Eurostat 2017-es statisztikái szerint az európai netezők 70 százaléka rendelt már termékeket vagy szolgáltatásokat magáncélú felhasználásra az interneten, és 64 százalékuk ruhákat és sporteszközöket vett online. Míg az Európai Unióban átlagosan az emberek 85 százaléka vásárolt az interneten a kutatást megelőző egy évben, Magyarországon 39 százalék ez az arány.

shutterstock 94699051

Az Index.hu-n közzétett minikutatásból is kiderül, hogy a felhasználók egy része nálunk még mindig nem barátkozott meg a netes vásárlással, legalábbis, ha ruhaneműről van szó.

A kérdőív kitöltőinek 41 százaléka csak azt a ruhaneműt hajlandó megvenni, amit fel is próbált.

Ugyanennyi azoknak az aránya, akik néha shoppingolnak virtuálisan, és 5 százalék azoknak, akik szinte kizárólag online szerzik be a ruháikat. A cipők terén még óvatosabbak vagyunk: a résztvevők 61 százaléka nem vesz olyat, amit nem próbált fel, és csupán 4 százalékuk az, aki a hagyományos értelemben egyáltalán nem jár cipőt venni, és csak a neten vásárol.

shutterstock 731340991

A cipőkkel kapcsolatban azt is megkérdeztük, hogy hány pár utcai cipője van egy időben az olvasóknak. A válaszadók 60 százaléka 1-5 pár, 35 százaléka 6-15, 7 százaléka 15-30 pár utcai lábbelivel rendelkezik, 2 százaléknak pedig még ennél is több van. A GfK statisztikái is alátámasztják, hogy a Szex és New Yorkból ismert Carrie cipőgardróbja itthon továbbra is a luxus netovábbja: a 2017 októberében publikált, cipővásárlást felmérő országos reprezentatív kutatás szerint a 15-69 éves magyar lakosság az elmúlt félévben átlagosan 2,3 pár cipőt vásárolt. A húszas-harmincas korosztály körében minden kilencedik vásárlás online üzletben történt, és a hazai lakosság számára még mindig „különösen fontos a kívánt árucikk fizikai megtapasztalása”.

Az eredményes netes vásárláshoz persze az se árt, hogy tudjuk, miből milyen méretre van szükségünk. A válaszadók 38 százaléka tökéletesen tisztában van a ruhaméreteivel, kicsit több, mint a fele nagyjából. 9 százalékuk nem, míg egy százalék pedig egyáltalán nem foglalkozik ezzel, mert nem ő veszi magának a ruháit.

Akár a méret a probléma, akár más, a nekünk válaszolók 41 százaléka „néha” visszaküldi az interneten vásárolt árut, 56 százalékuk pedig eleve nem is vesz olyat, amit nem próbál meg. 4 százalékuk rendszeresen elégedetlen az online rendelt termékekkel, ők gyakran kérik vissza az árukat.

A second hand egyre menőbb

A környezettudatosabb életmód híveinek alap, hogy a ruháiknak legalább egy részét másodkézből szerzik be. Az egyik legfontosabb érvük, hogy a second hand holmik vásárlása csökkenti a pazarlást - ha nem új ruhát veszünk, megspóroljuk az előállításához szükséges energiát, a gyártási folyamattal járó környezetszennyezéshez sem járulunk hozzá, ahogy az emberi kizsákmányoláshoz sem, ami sok fast fashion gyár foglalkoztatáspolitikájára jellemző. Ráadásul, ha valaki újra viseli a másnak feleslegessé vált holmikat, kisebb az esélye annak is, hogy azok szemétként végezzék.

shutterstock 730912606

Mivel a divat sokszor egy-egy korábbi időszakból merít inspirációt, és egy ideje a hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes évek köszönnek vissza a kifutókról is, a turkálók és a használt ruhákat kínáló webshopok most váltak csak igazán trendivé. Valószínűleg önnek is feltűnt már, hogy az üzletekben kapható ruhadarabok és a 20-30 éves modellek között rengeteg a hasonlóság, és hogy a sok-sok éve régen száműzött ruhái újra divatosnak számítanak.

Az eredeti pedig mindig sokkal menőbb, mint a több évtizeddel későbbi utánzat, és egy ilyen használt modellre vadászni pedig sokkal izgalmasabb és olcsóbb is, mint leakasztani egy túlárazott darabot a fast fashion üzletekben.

A kérdőívünk kitöltőinek 61 százaléka vesz használt ruhákat, és az összes válaszadó ötöde kifejezetten „imádja” a second hand holmikat. 39 százalékuk még nem vásárolt ilyen üzletben. Arra a kérdésünkre, hogy mi a használt ruhák legnagyobb előnye: a válaszadók 36 százaléka szerint az, hogy igazi kincseket és egyedi darabokat is lehet találni közöttük, 24 százalékuk szerint pedig az, hogy olcsók. 6 százalék emelte ki azt, hogy a second hand ruhák környezettudatosak és menők, 34 százaléknak pedig nincsenek használt ruhaneműk a szekrényében.

Kevesebb felesleges holmi

A hagyományos és a virtuális second hand üzletekben található „kincseket” a divatbloggerek és a glamour magazinok szerzői is felfedezték. A prémium kategóriás turkálókat istenítő bloggerek arról számolnak be, hogy a használt ruhákra való vadászat „felmenti” őket a trendkövetés alól.

Sokkal kreatívabb, izgalmasabb lesz az öltözködés, és szinte nulla az esélye, hogy egy-egy egyedi vintage holmi visszaköszön egy buliban.

Olyan márkák termékeit is nyugodtabb lelkiismerettel viselik, amelyektől nem vennének új ruhákat, a munkaerő kizsákmányolása vagy a nem megfelelően környezettudatos gyártási folyamatok miatt.

shutterstock 716020477

A kérdőívet kitöltő olvasók 10 százaléka rendszeresen talál valamilyen értékes, márkás darabot a second hand üzletekben, 14 százalékukkal gyakran, 36 százalékukkal pedig néha fordul elő ilyen. Tény, hogy ehhez viszonylag rendszeresen kell „kincsvadászatot” tartani, de amikor töredékáron sikerül beszerezni valami igazán különleges, minőségi darabot, nem fogjuk sajnálni az erre szánt időt.

Mások arról számoltak be, hogy a használt ruha üzletekben kitűnően le lehet tesztelni, tényleg szükség van-egy adott ruhadarabra, vagy csak egy múló szeszélyről van szó. Ha például az egyik nap úgy kelünk fel, hogy rojtos bőrcsizmára, piros nadrágra stb. van szükségünk, ahelyett, hogy impulzusvásárlóként rendelnénk egyet, kezdjük el ezeket second hand üzletekben, vagy aukciós oldalakon keresni. Ha nem találunk, és még napok múlva is úgy érezzük, nagyon kellenek ezek, folytassuk a keresést, de a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a lelkesedés néhány nap alatt alábbhagy, és elengedjük az egészet. Sok felesleges holmitól és kiadástól kíméljük meg magunkat így.

Tekintse át a felmérés eredményeit infografikánkban:

HadaInfo egyben.png

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette a  Hádawebshop.hu megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.