Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Szabaduljon meg a tömött pénztárcától, fizessen az ujjlenyomatával!

shutterstock 115218736
2018.09.26. 06:30
Mi is a PIN-kódom? Bizonyára sokunkkal megesett már, hogy 5 ezer forint feletti bankkártyás fizetéskor vadul kutattunk az emlékeink között, vajon az évek során használt temérdek numerikus jelszó közül melyiket is adtuk meg a bankkártyánkhoz. Szerencsére egyre jobban terjed a biometrikus azonosítás, ami PIN-kód helyett a csak ránk jellemző tulajdonságokkal – az ujjlenyomatunk, arcunk vagy szemünk felismerésével – teszi lehetővé a fizetést. Mik ezek a megoldások és mitől biztonságosak?

Gyorsabb és egyszerűbb, mint a pötyögés

Nemcsak a feledékenyek számára alternatíva, hanem a tranzakciót is megkönnyíti, ha bankkártyás fizetéskor (vagy a banki ügyintézéskor kötelező hitelesítéskor) nem jelszavakkal, kódokkal történik az ügyfél azonosítása, hanem az eleve csak rá jellemző úgynevezett biometrikus adatok valamelyikével. Ez lehet például az ujjlenyomatunk, de az íriszünk vagy az arcunk is. A biometrikus adatokkal történő azonosítás jelentősen felgyorsítja a digitális fizetési folyamatokat, biztonságos, és e mellett zökkenőmentes fizetést tesz lehetővé, lecsökkentve a vásárlások megszakításának arányát.

A Mastercard biometrikus adatokon alapuló hitelesítési megoldása a világ 37 országában elérhető, vagy válik azzá a közeljövőben. Magyarországon például 2019 áprilisától lehet majd arcfelismeréssel vagy ujjlenyomattal jóváhagyni bankkártyás tranzakciót.

DMKB.gif

Az ujjlenyomatos azonosítás idehaza nem ismeretlen. Az okoseszközök legfejlettebb generációinak (pl. iPhone 6-os – vagy ennél újabb - mobil) tulajdonosai számára már létezik a Touch ID nevű opció, és már több hazai hitelintézet mobil- vagy netbankja is lehetővé teszi az ujjlenyomattal történő belépést, kiváltva a PIN-kódot vagy jelszót.

Van igény a biometrikus azonosításra – derül ki az Oxfordi Egyetem és a Mastercard 2017 júniusában elvégzett kutatásából

Eszerint ugyanis a vásárlók túlnyomó többsége (93%) előnyben részesíti a biometrikus azonosítást a hagyományos, PIN-kódos megoldással szemben. Emellett a banki szakemberek is szívesen fogadnák el ezeket a megoldásokat, a megkérdezettek 92%-a volt nyitott az ilyen jellegű szolgáltatásra. Ráadásul a bankok szerint sokkal valószínűbb, hogy egy vásárló befejezi a vásárlást, amikor biometrikus hitelesítést használ. A hagyományos megoldásokkal (például az SMS-ben küldött egyszeri jelszóval) szemben a biometrikus hitelesítés 70 %-kal csökkenti annak valószínűségét, hogy a vásárló megszakítja a fizetési folyamatot.
Egy másik, a Mastercard megbízásából az IPSOS Kutatóintézet által 2016 nyarán végzett reprezentatív felmérés szerint a magyarok is nyitottak a biometrikus fizetésre. A Magyarországon megkérdezettek több mint fele mondta azt, hogy jobban bízik a biometrikus, mint a hagyományos hitelesítési módokban.

A legfontosabb azonban a gyorsaság és a kényelem mellett továbbra is az, hogy az ügyfelek adatai biztonságban legyenek.

A kártyabirtokosok fokozott védelme érdekében született az az európai uniós előírás, miszerint a digitális fizetéseket csak úgynevezett erős ügyfélhitelesítés (angolul: Strong Customer Authentication) után hagyhatja jóvá a pénzforgalmi szolgáltató.

Mindez azt jelenti, hogy a három rendelkezésre álló azonosítás-típusból – az ismereten alapuló (például jelszó), a birtokláson alapuló (például token kártya) és a biometrikus azonosításból (például ujjlenyomat) – legalább kettőt használni kell a fizetés jóváhagyásánál.

shutterstock 304514336

A fokozott biztonság érdekében a Mastercard a digitális fizetéseknél az MDES (Mastercard Digital Enablement Service) technológiát alkalmazza, amely biztosítja, hogy a kereskedő terminálja és a Mastercard között a kártyaadatok biztonságosan mozogjanak. A technológia kezeli a tokenizálást: azt a műveletet, amely során a bankkártyák elsődleges számát lecserélik egy - minden vásárlás során változó - kódra, ún. tokenre. Ennek a folyamatnak a második része a digitalizálás, azaz a tokennel ellátott (tokenizált) kártyaadatok eljuttatása a mobileszközbe. A rendszernek köszönhetően a fizetési műveletben a fizikai kártya helyett egy virtuális kártyaszámot használnak, a mobilon így fizikai kártyaadatok nem tárolódnak.

Egyre többet költünk mobillal

A Mastercard adatai szerint a bolti mobilfizetések száma gyorsan nő idehaza: idén május végéig a magyar kártyabirtokosok jóval több alkalommal használtak mobiltelefont egyérintéses fizetésre, mint egy évvel korábban – az új alkalmazást kínáló bankoknak köszönhetően a növekedés 2018 elején huszonhatszoros volt.

Ez azért figyelemre méltó, mert az adatok még a nyári fesztiválszezon előtt születtek, amikor hagyományosan megugrik a mobilfizetések száma. Például az egyetemisták több mint egyötöde már használ mobiltárcát, méghozzá elsősorban a nyári fesztiválokon.

A mobiltárcás fizetés mögött ugyanaz a technológia áll, mint amivel az érintőkártyák működnek. Ez a megoldás nem csak gyors, de biztonságos és kényelmes is. Jelentős áttörés volt Magyarországon 2016 második negyedévében, amikor az érintéses fizetések száma először haladta meg a hagyományos kártyás tranzakciókét, s azóta ez az arány egyre nő. A Mastercard friss adatai szerint Magyarországon az idei év első 8 hónapjában a bolti kártyás tranzakciók 82 százaléka egyérintéses technológiával ment végbe. Várható, hogy idővel a mobiltárcás fizetés is egyre népszerűbbé válik.

Brand & Content Brand & Content
A cikket a Brand & Content készítette a Mastercard megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.