Ödön
2 °C
11 °C

Csúnya és veszélyes is a visszérbetegség

shutterstock 451436404
2018.10.30. 10:47
Már számos gyógymód áll a rendelkezésünkre, ha meg szeretnénk szabadulni a kanyargós, kékes lilás visszerektől, a dagadó láb fájdalmától, sőt, mi magunk is sokat tehetünk a megelőzésért. Milyen szövődményekkel járhat a nem túl esztétikus visszérbetegség, és miért fontos már a kezdeti tünetekkel orvoshoz fordulnunk? Szakértőt kérdeztünk a témában.

“Egy kidudorodó ér legyen a legnagyobb bajom”, “Munkahelyi ártalom” – legyintenek sokan a kezdeti tünetekre. Szerintük egy fárasztó nap után érthető, ha megdagad és fáj a láb, vagy ha esetleg éjszakai lábgörcs tör ránk. Ha egyszer- egyszer történik ilyen, még elfogadható a magyarázat, ám, ha a tünetek egyre sűrűbben, erősebben és kisebb megterhelésre is jelentkeznek, keressünk fel egy szakembert. Ilyen jel, ha a bőr vöröses-barnás elszíneződést produkál, hámlik és nedvezik, vagy a vénák a bőrön át kisebb-nagyobb lila dudorok formájában jól látszanak.

A visszérbetegség ugyanis nem csak esztétikai hiba

És úgy tűnik, ezt jól tudjuk. Pár héttel ezelőtti kérdőívünkből - amelyben arra voltunk kíváncsiak, hogy az Index-olvasók mit tudnak a visszérbetegségről – legalábbis kiderült, hogy a válaszadók többsége tisztában van azzal, milyen szövődményei lehetnek a vénás megbetegedésnek, mégis viszonylag kevesen vesznek tudomást a kezdeti tünetekről.

Mindenkinek van visszere

"Tegyünk helyre egy rosszul használt kifejezést, a visszerességet, amelyet sokan a visszérbetegségre alkalmaznak, hibásan. Visszere ugyanis mindenkinek van: ezeknek a vénáknak a feladata a vér visszavitele a szív felé."

Ezt Dr. Járányi Zsuzsanna, egyetemi docens érsebész főorvos is tapasztalja, akihez a
páciensek már rendszerint előrehaladott állapotú visszérbetegséggel érkeznek. Pedig a doktornő szerint sem mindegy, hogy a kezelést mikor kezdik el: „A visszérbetegség egy idő után nem csupán esztétikai problémát jelent, hanem komoly egészségügyi következményei is lehetnek. Ilyen a gyulladás, rögösödés, trombózis kialakulása, mely akár tüdőembóliához is vezethet, és szintén szövődményként jelenhet meg az ekcéma, a kötőszövet fibrotikus átalakulása, és a lábszárfekély" – mondja a doktornő, aki szerint az időben felállított diagnózis és kezelés sokat segíthet a szövődmények megelőzésében.

Miért pont a lábak?

A visszérbetegség elsősorban a lábakon jelentkezik - ezt is jól tudta a kérdőív kitöltők 90%-a - mégpedig azért, mert anno az ember felegyenesedett és két lábra állt. A vénás rendszer viszont eredetileg nem erre volt ‘kitalálva', így a vérnek a nehézségi erővel ellentétesen kell áramlania. A vénás vérnek a lábban történő visszaáramlását az erekben található billentyűk akadályozzák meg. A láb mélyvénáiban a vér felfelé továbbításához ezenkívül az izompumpa ereje is szükséges: minden egyes mozgás során összenyomja őket a környező izmok összehúzódása. Enélkül nem volna lehetséges a szén-dioxidos vér és az anyagcsere salakanyagainak tökéletes elszállítása.

Ez az izompumpa azonban mozgás hiányában „kiesik”, ezen kívül az érfalak elveszíthetik rugalmasságukat vagy a billentyűk károsodhatnak. Ilyenkor a vénák kitágulnak és túlterhelődnek vérrel, a vér feltolul az erekben. Ettől nagyobb lesz a nyomás, amitől a visszér fala egyre jobban elvékonyodik, majd kanyargósabbá válik - ezeket a kitüremkedő ereket láthatjuk a lábakon. A visszér-betegség oka tehát a visszerekben megnövekedett nyomás, ami főként a gravitációból ered, és tartós fennállása a vénabillentyűk elégtelenségéhez, a visszerekben állandó pangáshoz, majd az erek kitágulásához vezet.

Kiket érint?

A válaszadók 25%-a úgy vélte, hogy a betegség főleg a nőket, 26% szerint inkább az időseket, 6% szerint a férfiakat, míg 40% gondolta úgy, hogy nemtől függetlenül az időseket sújtja.

A nőknél valóban gyakoribb ez a betegség, különösen a már szülésen túl lévő, 30-40-évesnél idősebb korosztályban, mert a visszerek falára nagy hatással vannak a női nemi hormonok, így a visszér több, mint kétszer annyi nőt érint, mint férfit. - mondja Dr. Járányi.

A második legveszélyeztetettebb csoport az idősek, az életkorral előre haladva egyre többen jelzik a tüneteket: a 60-69 éves korosztályban az érintettek száma 25% körül mozog. Férfiak esetében leginkább azoknak kell jobban odafigyelni magukra, akik rendszeresen több órán keresztül végeznek álló vagy ülő munkát.

shutterstock 656511280

Az esetükben növeli a kockázatot az elhízás és a mozgásmentes életmód. A szakember szerint a legrosszabbul azok jártak, akik örökölték a visszértágulat kialakulására való hajlamot.

Örökletes, de azért tehetünk is ellene

A kérdőívet kitöltők 80%- a helyesen húzta be azt a választ, hogy a betegség kialakulásában nagy szerepet játszhat az álló és ülő foglalkozás. Ugyanakkor érdemes azt is tudni, hogy a vénás rendszer gyengesége nagyrészt genetikai eredetű, a betegségre való hajlam örökölhető. Ezzel nem nagyon lehet mit kezdeni, ahogy az ellen sem lehet mit tenni, hogy az évek múlásával a vénák fala gyengül, vagy hogy a várandósság fokozott megterhelést jelent a vénáknak.

Azonban a mozgáshiány, a túlsúly, a dohányzás, vagy a túl sok üléssel, állással járó munka olyan kockázati tényezők, amelyeken mi magunk is változtathatunk. Megfelelő életmóddal lelassíthatjuk a betegség kialakulását, enyhíthetjük a tüneteket, a rendszeres séta, úszás, kerékpározás vagy könnyű futás sokat segíthet a megelőzésben.

shutterstock 505238782

A kérdőív kitöltőinek 90%-a tehát jól tudta, hogy a gyaloglás az, ami biztos, hogy nem árt a visszereknek, sőt. A sport mellett figyeljünk a súlyunkra is, hiszen nem mindegy, mekkora nyomás helyezkedik az alsó végtagokra. Kerüljük a direkt hőhatást is, mint a szaunát, a meleg vízben való tartós üldögélést vagy a napozást, mert a melegben az erek kitágulnak, lassul a vérkeringés, fokozódik a pangás és emiatt erősödnek a panaszok, valamint a lassabban mozgó, felmelegedett vér alvadékonysága is fokozódik, nő a trombózis veszély, ezért a nyár különösen nehéz lehet a visszérbetegek számára.

Nőket érintő tanács:

Hanyagoljuk a túl magas sarkú cipőket, amelyekben másként feszül a lábszárizomzat és megszűnik az izompumpa. Az ideális sarok 3-5 cm magas, ez jó a lábfej boltozatának, a gerincnek, a térdnek és a vénáknak is.

Természetesen az egészséges táplálkozás - a sok növény, gyümölcs fogyasztása – is fontos, a vitamin- és rostdús táplálkozás az erek épségének megőrzésében is szerepet játszik. Visszérbetegeknek hasznos lehet az őszibarack, a zeller, jót tesz az erek rugalmasságának a megnövelt C -vitamin bevitel pl. citrusfélékkel, ahogy néhány gyógynövényből készült tea, borogatás, krém is jótékony hatású lehet. Dr. Járányi szerint van értelme alkalmazni a jól ismert gyógynövényes praktikákat, de azt tartsuk szem előtt, hogy ezek a komplex orvosi kezelést nem helyettesítik, csupán átmenetileg enyhítik a tüneteket, viszont a még egészséges vénás keringés támogatására javasolhatók.

Hatékony gyógymódok

Szerencsére ma már számos lehetőség áll a rendelkezésünkre, hogy a visszérbetegség folyamatát visszafordítsuk, megakadályozzuk a komolyabb szövődmények kialakulását. A panaszok pontos okát a szakorvosi vizsgálaton derítik ki, meghatározzák a probléma súlyosságát és javaslatot tesznek a megfelelő kezelésre.

shutterstock 551728456

A kezelés viszonylag összetett. Belgyógyász, érsebész és bőrgyógyász közreműködését egyaránt igényelheti, és számos esetben fontos az életmódváltás is. Ezeknek együttes célja a vénás nyomás és a vénás visszafolyás csökkentése, a vénafal átjárhatóságának és a vérplazma érfalon keresztüli kiáramlásának visszaszorítása, az ödémás duzzanat lelohasztása, valamint a gyulladásgátlás. A kezelés eszköze – a betegség súlyosságától függően - lehet a kompressziós pólya, fásli, az orvosi gyógyharisnya, speciális visszértorna, bőrgyógyászati kezelés, a súlyfelesleg ledolgozása, diéta.

A terápia része általában a vénavédő-erősítő gyógyszeres kezelés is, melynek célja az érfalak állapotának javítása, az ödémák megszüntetése. Súlyosabb visszértágulatok gyógyítása történhet injekciós kezeléssel vagy sebészi beavatkozással.

Viszont, ha már a kezdeti tüneteket komolyan vesszük, odafigyelünk az életmódunkra és idejében orvoshoz fordulunk, nagy eséllyel elkerülhetjük a drasztikusabb eljárásokat, ahogy a komolyabb szövődményeket is.

Ezeket a gyakorlatokat érdemes végezni:

Hanyatt fekve felemeljük a lábunkat, és először combból körözzünk kifelé-befelé, majd bokából tegyük ugyanezt.
Hatékony a hanyatt fekve biciklizés, illetve, ha behajlított térdek mellett a lábfejekkel mindkét irányban kör(ö)ző mozgást végzünk.
Hanyatt fekve a jobb lábat nyújtva emeljük fel, a bal karral és a fejünkkel a lábujjak felé nyújtózunk, majd a lábakat rakjuk le és feküdjünk vissza. Mindkét oldalra ismételjük a gyakorlatot négyszer-ötször.
Brand & Content Brand & Content
A cikket a Brand & Content készítette a Servier megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.