Judit
2 °C
7 °C

Úgy tűnik, van, amiben olvasóink sokkal jobbak a magyar átlagnál

shutterstock 704619925
2018.11.27. 06:59 Módosítva: 2018-11-27 06:59:19
Mindenki tisztában azzal, hogy nem sok jóra számíthat hosszú távon, ha ülőmunkát végez, pedig sokaknak csak a parkolóig vagy a buszmegállóig történő séta jelenti a testmozgást. Felmérésünk alapján úgy tűnik, az Index-olvasók a magyar átlagnál jobban aggódnak emiatt, és többet, gyakrabban sportolnak. Az is kiderült, hogy nem a trendek és a külső elvárások miatt mozgunk, szívesen sportolunk a szabadban, viszont nem kérjük ki szakemberek tanácsát, mielőtt futócipőt húzunk vagy kondibérletet veszünk.

Korábban közzétett kérdőívünk válaszadóinak 74 százaléka férfi, 16 százalékuk a 21-30 éves, 32 százalékuk a 31-40 éves, 34 százalékuk a 41-50 éves korosztály tagja, a többiek 50 évesnél idősebbek. Az eredmények alapján úgy tűnik, az Index-olvasók aktívabbak a magyar átlagnál, utóbbi egyébként európai viszonylatban is elég gyengének mondható.

Egy nemrég megjelent, az európai lakosság sportolásai szokásaival foglalkozó tanulmány szerint a magyarok több mint fele, pontosabban 53 százaléka egyáltalán nem sportol, és ez csak rosszabb lett az elmúlt 5 évben. Egy fokkal jobb a helyzet, ha testmozgásnak vesszük az olyan intenzívebb mozgásformákat, mint a tánc, a kerti munka vagy a nem sportcélú biciklizés, de így is

a magyarok 35 százalékáról mondható el, hogy egyáltalán nem mozog. Nem fest jobb képet a KSH jelentése sem, miszerint a „lakosság kétharmada (67%) nem sportol napi 10 percet sem.”

A legfontosabb szempont az egészségmegőrzés

Megkérdeztük az aktív Index-olvasókat, hogy miért sportolnak egyáltalán. Minden második kitöltő a betegség-megelőzés és egészsége megtartása miatt veszi rá magát a testmozgásra, minden negyedik pedig azért, mert „fontos, hogy teljesítse a kitűzött célokat, és javuljon a teljesítménye”. 17 százalék tartozik a fogyókúrázók/életmódváltók közé, aminek a mozgás is a része, 3 százalék pedig azért, mert

„sportosnak lenni trendi”.

Ha hihetünk a teszt eredményeinek, senki nem sportol külső nyomásra vagy megfelelési kényszerből a partnere, vagy épp kollégái hatására.
Mindössze 5 százalék vallja azt, hogy egyáltalán nem sportol, amihez a magyar átlag nevében is gratulálunk!

Az Index-olvasó főleg kardiózik vagy gyúr

A kérdőívet kitöltők 63 százaléka válaszolta azt a Milyen típusú testmozgást végez Ön? kérdésre, hogy főleg kardio mozgást végez - fut, úszik, bringázik, alakformáló tornára jár, stb.) 14 százalék jár konditerembe, 5 százalék a jóga-pilates-hívek aránya, 3-3 százalék pedig harcművészettel foglalkozik, illetve extrém sportot űz.

shutterstock 1144604843


7 százalék állítja magáról, hogy bár nem végez hagyományos értelemben vett sportot, azért sokat mozog - táncol, hosszabb sétákat tesz, kerti munkát végez, stb. -,
5 százalék vallotta be (minden bizonnyal lesütött szemmel), hogy nem csinál semmit. Az ilyen válaszadónknak annyi a maximum, hogy „lesétál a buszmegállóig és otthon nyomkodja a távirányítót”.

Bármennyire is fáj nekünk ez az 5 százalék, elmondhatjuk, hogy az Index-olvasók között sokkal kevesebben vannak azok, akik nem mozognak, mint az országos átlag alapján várhatnánk.

Az ideális mozgás mennyisége a tudomány mai állása szerint heti több mint 750 perc mérsékelt intenzitású mozgás vagy fele ennyi magas intenzitású aktivitás - illetve a kettő kombinációja.

A Milyen gyakran sportol (a takarítás és a séta nem számít annak!)? kérdésre a felmérésünkben résztvevők 40 százaléka jelölte be azt, hogy hetente 4 alkalommal vagy többször, 45 százalék azt, hogy hetente 2-3 alkalommal, 11 százalék heti egyszer. Újra találkoztunk azzal az 5 százaléknyi válaszadóval, akik soha, tőlük most el is búcsúzunk egy időre.

Azok közül, akik sportolnak, 46 százalék tölt több mint egy órát testmozgással alkalmanként, 43 százalék pedig 30-60 percet. A többiek ennél kevesebbet (vagy változó időtartamról van szó, attól függően, mennyi idejük van), de a „maximum 10 percet” választ csak 3 százalék jelölte meg. Kevés, de jobb, mint a semmi.

A minikutatásból az is kiderült, hogy az Index-olvasók szívesebben sportolnak a szabadban (63%) mint teremben, 15 százalékuk inkább a négy fal között szeret mozogni, a többieknek mindegy a helyszín. Csaknem minden második kitöltő magányos farkasként végez testmozgást, 13 százalék sportol közösségben, 41 százalék pedig egyedül és csapatban is.

A válaszadók negyede még akkor is tartja a rutint, ha nyaralni megy, ugyanolyan intenzíven sportol, mint otthon – nekik tényleg jár a gratuláció. A kitöltők kicsit több mint a fele pedig ilyenkor is beiktat egy kis testmozgást.

Persze nem mindenki ilyen kitartó. Jól ismerjük azokat a lelkes, új arcokat, akik január első heteiben elszántan kezdik a súlyzózást vagy az alakformáló tornát, hogy aztán márciusra teljesen eltűnjenek a közösségből. Még akkor is, ha egész éves bérletet vettek vagy kaptak karácsonyra.

Az „Előfordult önnel, hogy elkezdett egy mozgásformát, de feladta néhány alkalom után?” kérdésre 38 százalék válaszolt úgy, hogy „néha előfordult, mert kiderült, hogy mégsem nekem való, amit elkezdtem”. 24 százalék bevallotta, hogy azért fordult elő ilyen, mert nem volt elég kitartó, a válaszadók harmada viszont mindig mindent végigcsinált, legalábbis amíg a bérlete tartott. 5 százalék rendszeresen képtelen megszokni a rendszert, ők az „igen, általában így járok” opciót jelölték be.

Nem kérjük ki a szakemberek tanácsát

Dr. Török Krisztina a Lifelike Egészségügyi és Mozgásdiagnosztikai Központ igazgatója szerint a jó hír az, hogy Magyarországon egyre többen mozognak, ugyanakkor jellemző ránk az is, hogy nem helyes a mozgáskultúránk, magyarul nem vesszük igénybe a szakemberek tanácsait.

“Így nem biztos, hogy az alkatunknak, az egészségi állapotunknak, a korunknak a legmegfelelőbb mozgásformát választjuk ki”

- magyarázza a szakember. Meglátásával egybecseng a kérdőív eredménye is: a Konzultált már szakemberrel (orvos, dietetikus, gyógytornász, stb.), mielőtt sportolni kezdett? kérdésre 62 százalék válaszolta azt, hogy „nem, csak elkezdtem és kész”. 20 százalékuk viszont vett részt konzultáción, közülük minden második sportos olvasónk találta hasznosnak ezt. 7 százalék megbánta, hogy nem fordult szakemberhez, 12 százalék pedig úgy véli, „ő nem sportol ilyen szinten”. A szakamberek szerint betegség, sérülés, túlsúly, magas vérnyomás, stb. esetén különösen fontos, hogy tudjuk, mennyi és milyen terhelést bírunk.

“Gyakori jelenség, hogy lelkesen belevágunk egy sportba, majd nem sokkal később egy sérülés miatt egy időre abba kell hagynunk, és elveszítjük a lelkesedésünket. Ez könnyen kiküszöbölhető, ha egy szakembertől tanuljuk meg a helyes mozgásformát” - magyarázza Dr. Török Krisztina. A szakember szerint pont ezért fontos az edukáció, a cél, hogy minél többen tisztában legyenek azzal, hogy az egészségük megőrzése érdekében elengedhetetlen a mozgás, a lélek és a test harmóniája, ahogy az is, hogy helyes testtartással, megfelelő módon végezzük az adott sportot. “Nálunk mindez együttesen jelen van a cég portfóliójában” - mondja az igazgató.

shutterstock 272645438

 

A LifeLike Egészségügyi és Mozgásdiagnosztikai Központ Magyarországon egyedülálló, személyre szabott szolgáltatásokat kínál, amelyek segítik az egészséges életmód kialakítását és megtartását. A központban Magyarországon először érhető el a holisztikus szemléletű megelőzés, a sport- és orvosdiagnosztika és a mozgásrehabilitáció egysége.

A gyakorlatok helyes végrehajtására, vagy a mozgás intenzitásának szabályozására (pl. pulzuskontroll) a résztvevők 44 százaléka fordít komolyabban figyelmet. 30 százalék néha, 12 százalék pedig úgy gondolja, „ahhoz komolyabban kéne nyomnom”. A „soha, és nem is érdekel” választ 8 százalék jelölte be, a „soha, pedig kellene” választ pedig 7 százalék.

Tudjuk, hogy ez nem elég

Most visszatérünk egy kicsit azokhoz, akik nem sportolnak.
Amennyiben nem sportol vagy csak nagyon keveset mozog, mi ennek az oka? – tettük fel a kérdést.
62 százalék úgy érzi, a kérdés nem rá vonatkozik, 21 százaléknak nincs rá ideje, 14 százalék pedig őszintén kimondja, hogy lusta és kész. Néhány százalék magyarázza azzal a dolgot, hogy „Nem tudom, melyik mozgástípus lenne nekem megfelelő”,
„Nem tudom, hogy kezdjem el”, vagy hogy „Nincs rá pénzem”.

shutterstock 549537586

A felmérésben résztvevők harmada abszolút elégedett magával – az időt tekintve, amit sportolással tölt, a résztvevők fele viszont úgy érzi, nem sportol eleget, lehetne egy kicsit több a mozgásra szánt idő. 15 százalék vallotta be, hogy lehetne sokkal több is ez az idő.

A mozgásszegény életmód egészségügyi következményeit senkinek nem kell bemutatni, az elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás mellett mozgásszervi problémák is felléphetnek, ha valaki nem változtat sok éves kanapéhuszár hozzáállásán.

A statisztikák szerint a magyarok 45 százaléka érintett valamilyen krónikus betegségben (magas-vérnyomás, szív- és érrendszeri, illetve valamilyen mozgásszervi betegség), a legtöbb embert mégsem késztetik rendszeres testmozgásra ezek az adatok.

A kérdőívünket kitöltő Index-olvasók 38 százaléka aggódik nagyon a mozgásszegény életmód következményei miatt, 45 százalékuk kicsit, 17 százalékukat pedig egyáltalán nem izgatja a dolog.

Nem vonzanak drága és menő sportok

Végül arra is kíváncsiak voltunk, mennyire szab határt a sportolási kedvnek, vagy a választott sportnak az olvasó pénztárcája és szabadideje. Megkérdeztük, hogy melyik az a mozgásforma, amit kipróbálna, ha nem számítana a pénz és az idő?

62 százalék ugyanazt csinálná, amit most, és csak 13 százalék űzne valamilyen drága és menő sportot (vitorlázás, kite surf, stb.) 13 százalék választana valamilyen extrém sportot hobbijának, 10 százalék merülne el a harcművészetek és a küzdősportok világában.

Itt is megjelent 2 százalék erejéig a menthetetlenek csoportja, akik korlátlan idő és pénz rendelkezésre állása esetén is csak ennyit mondanak: „ugyanígy nem csinálnék semmit.”

Brand & Content Brand & Content
A cikket a Brand & Content készítette a LifeLike megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.