Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Már nemcsak a rántott hús a nyerő

shutterstock 320096501
2018.12.06. 07:17
Széles skálán helyezkednek el az étkezéshez való hozzáállás terén az Index-olvasók. Van, aki már-már megszállottja az egészséges táplálkozásnak, míg mások hisznek a napi egy kanál zsírban. Van, aki a fél életét a konyhában tölti, más készételekkel vészeli át a munkahetet, amíg vasárnap a nagyi elé nem tolja a cérnametéltes húslevest. Korábbi kvízünkből kiderült, hogy mit és hogyan fogyaszt ebédre az Index-olvasó, mennyire hatják meg a felmérés közel 7000 résztvevőjét az aktuális étkezési trendek és mennyire foglalkoznak azzal, hogy mi kerül a tányérjukra.

Szeretünk főzni, és a hipermarketekben vadászunk

Az egyik sarkalatos kérdés, hogy ki főz. A válaszadók 31%-a igazi konyhatündér, gyakran főz együtt a párjával vagy a családjával, a főzés a hobbija. Őket azok követik, akik egyedül élnek, így saját maguk vagy a nagymamájuk főz (21%).

shutterstock 17808874

Sokan gondolják úgy, hogy a konyha valamiféle territórium, amit szükség esetén meg kell védeni, mert ezt a választ jelölték meg:

„Nem engedem a páromat a konyhába, az az én felségterületem”. Mások a genderelmélet örök kritikusaiként vallják, hogy „A nő helye a konyhában van, de a jó pörkölthöz férfi kell!”. Jóval kevesebben vannak azok, akik nem főznek, akiknek a sarki kifőzde, a gyorsételek jelentik a megoldást, illetve az alakformáló vega ételkiszállítás hívei. Ők voltak a legkevesebben.

Nem kevésbé fontos kérdés, hogy miből főz, aki főz, honnan szerzi be az alapanyagokat. Itt többféle választ is meg lehetett jelölni. A legtöbben hipermarketben vásárolnak, de sokan húzzák maguk a cekkert piacokon és rendelik meg vásárlói közösségekben az árut.

Szintén népszerű az „ahol sikerül” opció, és valamivel több mint 800-an választották azt, hogy leginkább a saját kertjükben termelik meg az alapanyagokat, 456-an pedig azt, hogy biopiacon és bioboltban vásárolnak be.

A rántott hús trónfosztása zajlik

A táplálkozási szokások vizsgálatát a vasárnapi ebéd kérdésével kezdjük. A vasárnapi ebéd a kultúránk egyik alapköve. Összegyűlik a család, előkerülnek a Nők Lapjából kivágott Lajos Mari-receptek, és nincs olyan, hogy valamiből túl sok készült. Nem reprezentatív kutatásunk azonban meglepő eredményt hozott: a húsleves és rántott hús kombót letaszították a trónról mindenféle más ételek.

A válaszadók fele „A vasárnapi menü nem fix, de törekszünk mindig változatos ételt tenni az asztalra”, opciót jelölte meg, 31%-nál teljesen random, hogy mit esznek, 11% szívesen kísérletezik: „ázsiai, francia, olaszos, dél-amerikai, bármi jöhet. Persze volt pár melléfogás.” Mindössze 7% ragaszkodik a hagyományokhoz, és eszik szigorúan húslevest cérnametélttel, rántott húst, csalamádét és csokitortát.

A Laktózmentes, gluténmentes, cukormentes vegán vonal is képviselteti magát, igaz, csak 1%-kal: „Eszünk egy tál quinoát avokádóval, és az egészet leöblítjük a chia magos, Pi-vizes zöldturmix-szal.” Egészségükre!

shutterstock 367334945

A pizza és a csoki országa vagyunk

Az kevésbé egészségesnek tartott étkezési szokások területén megindító őszinteséggel találkoztunk. A válaszadók csaknem 70%-a bevallotta, hogy megesik, hogy készterméket fogyaszt (zacskós leves, pizza, tonhalkonzerv, stb.) ha nincs ebédje. A felmérésben résztvevők 24%-a soha nem él ilyen termékekkel, 6% hetente legalább kétszer eszik pizzát, és ezt büszkén vállalja is. És vannak, akik kész megoldásokon élnek hétfőtől szombatig, vasárnap pedig a nagyi főztjét kanalazzák (2%).

Talán a magas cukortartalmú ételek (krémes, csoki, cukorka, péksütemény) nassolásával foglalkozó kérdés volt a teszt legkényesebb pontja. A legtöbben (42%) csak vasárnap és visszafogottan fogyasztanak ilyesmit, de a kitöltők csaknem harmadánál „valami valahonnan mindig előkerül” 11% pedig az állítja, hogy soha nem nassolnak. Bizonyára ez így is van.  

Ha tovább tesztelné tudását különböző táplálkozást érintő kérdésekben, kattintson a Nestlé életmód oldalára és válogasson a tesztek közül! A Nyisd Ki a Nestlét cikksorozatban hasznos információkat tudhat meg a tápanyagokról, a táplálkozásról és a fogyasztói szokásokról, illetve - többek között - a cukorral és a zsírokkal kapcsolatos tényekről és tévhitekről. A sócsökkentés fortélyait is érintő cikksorozat pedig itt található.

Arra is kíváncsiak voltunk, milyen egészségtelennek tartott ételekről mondanának le az Index-olvasók a legnehezebben. A felmérésből kiderült, hogy a csokoládé szinte létszükséglet, 33 százalék nem tudna meglenni nélküle, de a pizza és a sült krumpli is dobogós helyen végzett. A résztvevők csak kis részének fájna, ha közölnék vele, hogy nincs több lángos, meg a kockacukor a kávéba, a chips pedig állítólag csak a válaszadók 5%-ának hiányozna az életéből.

Az összetevők nem mindenkit izgatnak

Becsempésztünk néhány, az ételek összetételével kapcsolatos kérdést is. Kíváncsiak voltunk, hogy a teszt kitöltői tisztában vannak-e vele, miből mennyit esznek, és hogy miből mennyit kellene.

Az egész ott kezdődik, hogy megnézzük-e a csomagolást, amikor bevásárolunk. Minket is meglepett, hogy 42 % mindig lecsekkolja, miből áll az étel, még olvasószemüveget is visz, 29 % pedig néha, amikor éppen fogyókúrázik, vagy valamilyen speciális étrendet követő vendégnek főz. A többiek leveszik a polcról, amit megkívánnak, illetve az ár alapján döntenek.

A kitöltők közel kétharmada osztja a hivatalos álláspontot, amely szerint az E-számok „az Európai Unióban engedélyezett egyes élelmiszer-adalékanyagok kódjai, nem kell tőlük félni, csak biztonságos mennyiségben kerülhetnek a feldolgozott élelmiszerekbe”. 6% szerint mindet kerülni kell, és kész. A helyzet az, hogy az élelmiszer-adalékanyagokat bizonyos technológiai célok megvalósítása érdekében adják az élelmiszerekhez, többek között az antioxidánsok, színezékek, tartósítószerek, emulgeátorok, édesítőszerek tartoznak ide. Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság folyamatosan újraértékeli a 2009. előtt engedélyeztetett adalékanyagokat és az új tudományos bizonyítékok alapján szükség esetén új felhasználási kritériumokat határoz meg, esetlegesen egy-egy élelmiszeradalékanyag felhasználását meg is tilthatja.

Toljuk a zsírt, pedig tudjuk, mennyi az annyi

Az „Ön szerint mennyi zsírt (a napi bevitel hány százalékát) ehet az ember naponta (*a WHO ajánlása alapján)? kérdésre a kitöltők 56 %-a válaszolt helyesen, vagyis: „Körülbelül az 30%-ra tippelek, mert a zsír - mint kiderült - mégiscsak kell a szervezetnek.” Vagyis nagyjából tudjuk, mennyi az annyi, csak valahogy a gyakorlatba nem sikerül átültetni, ugyanis a WHO adatai szerint Magyarország a világ 4. legelhízottabb országa.  A felnőtt magyar lakosság körében feltűnően nagy az elhízás mértéke (28-31%).

A válaszadók harmada szerint a WHO által ajánlott érték jóval kevesebb: „20%-ot maximum, és ebben igen szigorú vagyok, nálunk minden zsírcsökkentett.” 7% vallja azt, hogy egy féltábla szalonna a hús alá, vagy töpörtyű lilahagymával mindig bele kell, hogy férjen, és hogy a zsír egészséges, tehát 40% az ideális zsírbevitel aránya. És van, aki szerint

„Télen minden nap meg kell enni egy kanál zsírt - a nagyszüleink is így tettek.”

Persze az sem mindegy, hogy milyen zsírokról van szó. 60% választotta azt, hogy „nem vetem meg a cupákosabb csülköket, de csak módjával szabad”, a maradék 40% viszont eléggé megosztott a kérdésben. Van, aki szerint sok állati eredetű zsírt kell enni, és ők tolják is, mások csak növényi zsírokat és olajokat esznek és nem esnek túlzásba.

Felmerült a sófogyasztás is: a kitöltőknek csak 7%-a nyúl automatikusan a só után, a többiek többé-kevésbé odafigyelnek a sóbevitelükre. 11% soha nem sózza meg a már főzés közben megsózott ételt, 56% pedig csak akkor, ha sótlannak érzi azt. A mumusnak kikiáltott nátrium-glutamáttal kapcsolatban a legtöbben helyesen jelöltek be a chipset és az ételízesítőket, mint olyan élelmiszert, ami tartalmazhatja a vegyületet. Azt már kevesebben tudták, hogy természetes formában a paradicsomban, és még az anyatejben is van.

Csülök és édes-savanyú

Azt is megkérdeztük, mit jelent az Index-olvasó számára az, hogy egészséges táplálkozás. A legtöbben a „Mindent lehet enni, csak mértékkel és változatosan” választ jelölték meg, de felmerült még a „lehető legkevesebb tartósítószert, adalékanyagot tartalmazó élelmiszer” és a „boldog kapirgálós csirkék és atletikus sertések fogyasztása” is. Mások szerint minden egészséges, amitől jól érezzük magunkat, és van, aki a bio alapanyagokból való főzést gondolja egészségesnek.

A „hogyan ítéli meg a saját táplálkozási szokásait?” kérdésre 39% válaszolta azt, hogy „néha egészségesen étkezem, máskor egyáltalán nem érdekel, hogyan”, 28% az alapvetően jó, némi gyorséttermi kilengéssel” csoportba sorolta magát. Őszinte önreflexió a „tök átlagosan étkezem” (23%) és a „katasztrófa, de nem érdekel” válasz is (6%). Ugyanilyen kevesen érzik úgy, hogy ők a dietetikusok álmai.

A cikket a „legfontosabb” kérdéssel zárjuk: „Az vagy, amit megeszel” – tartja a mondás.
Micsoda ön ezek szerint?
A kitöltők negyede csülök, negyede édes-savanyú. A válaszadók 20%-a görög saláta, a többi söröshordó, mentes illetve kóla+hambi+sültkrumpli. A tanulságot vonja le ön, mi még emésztjük az eredményeket.

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette a Nestlé megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.