Millennium-negyed – titkos tipp a budapesti lakáspiacon?

A Duna-part mentén, a Boráros tértől a Rákóczi hídig szemmel láthatóan kibontakozott egy új városrész – modern irodaházakkal, a Nemzeti Színházzal és a Művészetek Palotájával, ám a terület másik oldala a lakásvásárlók számára eddig „láthatatlan” maradt.

Ez a terület annyira újonnan felfedezettnek számít, hogy a nevét – Millennium-negyed – is csak a közelmúltban kapta. „A Millennium elnevezés már használatos volt a Duna-parton kiépült irodaházak és kulturális létesítmények kapcsán, így kézenfekvő volt, hogy a Soroksári út túloldalán alakuló lakónegyed is ezt a nevet viselje” – indokolja a névadást Kovács Gábor, a Cordia főépítésze.

Ferencvárosnak is lesz egy „Corvin-negyede”

A budapesti lakáspiac legkedveltebb zónáinak egyike vitathatatlanul a Ferencváros. Nem is csoda, a belső területek rehabilitációja legelőször itt, a IX. kerület Nagykörúthoz közeli részein indult meg és vált rendkívül sikeressé. Mára azonban a tágabb értelemben vett belvárosnak ez a része gyakorlatilag megtelt, a beépíthető telkek hiánya miatt alig épülnek új lakások. Logikusan csak egyetlen irány maradt a Belváros terjeszkedésére, mégpedig a Duna vonalával párhuzamosan, Külső-Ferencváros térsége felé.

„Az egykor volt ipari funkció már rég nem működik, csak elvétve zajlik némi kisipari munka. A telepek bezártak, hatalmas területek állnak üresen, lepusztultan és kihasználatlanul. A Duna melletti részen kiépült irodaházak viszont csak nappali monofunkciót testesítenek meg, így szükség van azokra a barnamezős lakóingatlan-beruházásokra, amelyek segítenek a belső területek funkcióváltásában" – magyarázza a főépítész.

Szakértők szerint ez a terület számos vonásában emlékeztet arra, ahogyan másfél évtizeddel ezelőtt megindult a Corvin-negyed és a Corvin Sétány fejlesztése.

„Emlékszem, nagyon nehéz volt meggyőzni az érdeklődőket arról, hogy a lepusztult épületek, foghíjtelkek helyén egyszer csak kiépül a Corvin Sétány – akkoriban ehhez erős képzelőerő kellett” – fogalmaz Kovács Gábor.

Az idő azok döntését igazolta, akik még a kezdetekkor vásároltak a Corvin Sétányra tervezett lakásokból. A négyzetméterárak ugyanis egy évtized alatt - a budapesti átlagot meghaladóan - több mint a duplájukra nőttek, a bérbe adható lakások bérleti díja pedig jóval magasabb, mint a környék más ingatlanaié. A kerület rehabilitált és nem rehabilitált részei közötti különbséget természetesen a lakásárak * érzékeltetik a legmarkánsabban: Józsefváros átlagos kínálati áraival (508 ezer Ft/m²) szemben a Corvin Sétányon a négyzetméterenkénti eladási ár esetenként 900 ezer Ft/m² fölött van, az új lakásokat pedig egymillió forintnál is magasabb négyzetméteráron kínálják.

„A kedvező megítélést az árak mellett jól jelzi, hogy míg a felméréseink szerint a megkérdezettek csak kevesebb, mint 50 százaléka költözne szívesen a VIII. kerületbe, addig, ha ezen belül a Corvin-negyedről, vagy még inkább a Corvin Sétányról van szó, ez a költözési hajlandóság már 80 százalék fölötti” – magyarázza Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója, aki szerint hasonló sikersztorira van kilátás a Millennium-negyedben is.

„Büszkék vagyunk arra, hogy mi lehettünk a Corvin Sétány létrehozásának és a Corvin-negyed megújításának motorja. Eltérő léptékben, de hasonló feladat vár ránk a IX. kerületi Millennium-negyedben is”.

Új városrész az egyetemek, munkahelyek és a Duna-part közelében

A Corvin-negyed és a IX. kerületi városrehabilitációs területek példája alapján az is megjósolható, hogy a régi lakóházak, középületek, parkok esetében is megújulást, korszerűsítési lehetőséget hoz a területfejlesztés, mégpedig a várható támogatási- és pályázati konstrukciók sorának köszönhetően. Az azt vetíti előre, hogy az újépítésű lakások megjelenésének köszönhetően a terület egészére jellemző lesz az ingatlanárak növekedése már a fejlesztési időszakban is.

Különleges elhelyezkedése is nagyon népszerűvé teheti a Millennium-negyedet, hiszen nem csak a Duna-part, a Nemzeti Színház, a MüPa és a IX. kerület kedvelt részei vannak közel, de számos egyetem – köztük a SOTE – és a klinikák is.

A szakember szerint a belvárosi életet kedvelők, illetve a közelben tanulók vagy dolgozók számára ideális lehet a negyed, másrészt akár befektetési céllal, bérbe adásra is jó döntés lehet itt új lakást vásárolni, hiszen a terület adottságai miatt erős kereslet prognosztizálható a kiadó otthonok iránt.

Már elindultak az építkezések

A Millennium-negyedben az első lakóházak építését már megkezdték a fejlesztők.

„A helyszín egyrészt azért különleges, mert a Belváros lényegében csak ebben az irányban tud terjeszkedni, másrészt a fejlesztések koncentráltan történnek. A Cordia már elindította első fejlesztését a kerületben, de mivel ezen kívül több, egymáshoz közeli telket is megvásárolt, összesen mintegy 1300 lakást építünk fel több ütemben. Kereskedelmi épületekre azonban nagy volumenben itt már nincs szükség, mert a közeli Lurdy Ház ezt a szerepet betölti, irodaházak, lakóházak földszinti részén elérhető szolgáltatásokkal pedig a környék már most is jól el van látva” – magyarázza Földi Tibor.

Kortárs, valódi 21. századi lakóházak épülnek jól bútorozható lakásokkal, elegáns lobbival, nagyméretű közös helyiségekkel. „Minden emeleti otthonhoz erkély, a földszintiekhez kertkapcsolat tartozik majd – mindez gyakorlatilag kötelező eleme a Cordia-otthonoknak” – teszi hozzá a főépítész.

Az elsőként birtokba vehető, a Vaskapu utca és a Pápay utca kereszteződésében található kilencemeletes társasházban 306 otthont alakítanak ki, a garzon méretűektől a négyszobás otthonokig.

A cég egy másik, 260 lakásos fejlesztésének az értékesítése a közelmúltban indult el: az Universo by Cordia a Haller utca másik oldalán, a Lenhossék park mellett, a Balázs Béla utcában épül fel.

A lokáció különlegessége, hogy a kerület belső részének egyik utolsó szabad telkéről van szó, így a leendő lakások kiváló befektetési lehetőséget nyújtanak.

BRAND & CONTENT