Napjaink legsúlyosabb problémái

Ha a Vissza a jövőbe! második részét nézzük, akkor a mai fiataloknak önszárító és önmagát méretre szabó dzsekiben kellene légdeszkázniuk, miközben a repülő autók szerves hulladékkal működnek. A Mátrixban felperzseltük az eget, így átvették az uralmat a gépek, akik tartós elemekként kezdték el hasznosítani az emberi testet. De az 1979-ben játszódó Mad Max se festett túl bíztató jövőképet. Az első, valamivel pozitívabb jövőképet festő filmből sem lett mára valóság, de az utóbbi két filmes jóslat sem jött be. Viszont egyik alkotás sem készítette fel az embererket arra, hogy ha nem teszünk semmit, akkor egy nap majd módszeresen betemet minket a műanyag-hulladék és a fake news.

Klímaváltozás

Donald Trump nem volt hajlandó a G7 találkozón a klímaváltozásról beszélni, mert szerinte ez egy szűk réteget érintő probléma. Miközben az Amerikai Egyesült Államok első számú embere, a 73 éves, milliárdos üzletemberből lett elnök így vélekedik, addig a 16 éves aktivista, Greta Thunberg elég fontos ügynek gondolja ezt, ahogy a németek is az éghajlat és a környezet védelmét tartják a legfontosabb problémának. És az ausztrál kutatók is rájöttek, hogy rózsaszín algával kell etetni a teheneket, hogy ne büfögjenek annyi metánt. Közben az európai síelés napjai is meg vannak számlálva. Miközben üvegházhatású gázokat kibocsátva főzzük a Földet, addig a városainkat légszennyező anyagokkal pumpáljuk tele, pedig ezek elkerülésére is van már megoldásunk. A klímaváltozás nem csak az allergia-szezont hosszabbítja meg, de hatására több halálesettel is számolhatunk az egyre gyakoribbá váló nyári hőhullámok miatt.

Műanyag-hulladék

Az Index sem véletlenül vágott bele a műanyagmentes júliusba. Az egész világra hatással lehet, ha egyénileg változtatunk a hétköznapjainkat meghatározó szokásainkon, különben 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. A nagyobb márkák is elkezdtek környezettudatosabban gondolkodni. Üzleti érdekétől függetlenül még a legnagyobb pornós oldal is felhívta a figyelmet arra, hogy mennyi szemetet hord a víz a Föld legmocskosabb szigetére. De nem kell nagyon messzire menni, ha 3000 kg, azaz 3 tonna szemetet akar látni az ember: ennyit szedtek ki az önkéntesek a Tiszából 3 nap alatt, de még így is maradt 8000 tonna hulladék, ami a Kiskörei vízlépcső felvízi oldalán torlódott össze.

Fast fashion

Már 2017-ben is tényként lehetett tudni, hogy elképesztően sok felesleges ruhát vásárolunk. Ez annak köszönhető, hogy évszakonként akár több kollekció is kijöhet a fast fashion láncoknál. Ezeknek a ruháknak az előállítása is eléggé szennyezi a környezetet, majd amikor elég hamar kimennek a divatból, akkor az újrahasznosításnak lehetőséget sem hagyva, egyből hulladéklerakókban végzik. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy ezeknek a termékeknek a készítői, a kétkezi munkások milyen kevés pénzt kapnak fizetségül, sőt, bántalmazzák is őket.

Fake news, social buborék és dark web

Az egyik legveszélyesebb dolog az internetet behálózó világunkban, hogy minden információt azonnal a kezünkhöz kapunk. Ez azért veszélyes, mert a valóság legapróbb elemét is nélkülöző hírek is eljutnak hozzánk. Sőt! Erre vagyunk a legfogékonyabbak, pedig akár le is ellenőrizhetnénk, hogy amit olvasunk az fake news vagy sem. Ez a fake news elleni háború zajlik a felszínen, amibe a Facebook is beleállt azzal, hogy rengeteg kamu profilt és oldalt törölt. Amíg nem durran ki a social buborék, addig választások dőlhetnek el azon, hogy ki milyen módon használja a közösségi médiát.

Az internet legmélye ennél sokkal sötétebb: a dark web egy mai napig kiismerhetetlen és szinte visszanyomozhatatlan zárt közeg, ahol festményeket, magyar kettős állampolgárságot is árulnak, illetve pedofilhálózatot üzemeltetnek.

Mindezek mellett olyan emberi gyarlóságok is jelen vannak modern korunkban, mint az előítéletesség, vagy a luxusnak és károsnak is minősíthető szokás: a halogatás. Közben túlfogyasztással kompenzálunk és lényegében úgy élünk, mintha nem lenne holnap. Ha így folytatódik, lehet hogy tényleg vége lesz az emberi civilizációnak 2050-re.

BRAND & CONTENT