Vilma
-4 °C
-1 °C
Index - In English In English Eng

A fenntarthatósági elvek mentén működő vállalat jó befektetés lehet

Interjú ifj. Chikán Attilával, az ALTEO vezérigazgatójával

KSZ 150466 chikanattila-020-150
2019.11.06. 06:23
Ha egy vállalat fenntartható módon működik, az nem csak egy jó marketingfogás, hanem valóban megérheti pénzügyileg is – vallja ifj. Chikán Attila, aki szerint ez az egyetlen lehetséges út, hogy ne legyen élhetetlen a világ. Persze ehhez az is kell, hogy a fejekben megváltozzanak a dolgok, de Magyarország talán még éppen nem késett el a változással, fejlődéssel. Az ALTEO vezérigazgatójával a fenntarthatóság kapcsán a hazai energetikai helyzetről és a lehetőségekről is beszélgettünk.

Egyre többet halljuk a fenntarthatóság fogalmát főleg a klímavédelemmel összefüggésben. Hogyan kerülnek képbe a pénzügyek és a vállalatok?

A fenntarthatóság egyik fontos része, hogy bármit is csinálunk, az pénzügyileg is fenntartható legyen. Sokan azonban azt gondolják, hogy a dekarbonizáció már önmagában egyenlő a fenntarthatósággal, pedig nem. Ez környezetvédelem, ami nagyon fontos, de ha a tevékenységem ezzel együtt finanszírozhatatlanul drága, vagy vállalhatatlan társadalmi hatásokkal jár, akkor nem fenntartható.

Három lába van a fenntarthatóságnak: környezeti, társadalmi, és pénzügyi,

ami azt jelenti, hogy olyasmit csináljunk, amibe nem kell tömni a pénzt folyamatosan, miközben tekintettel vagyunk a tevékenységünk környezeti és társadalmi hatására is.

A fenntarthatóság tehát akkor érhető el, ha ezt a hármat egyszerre valósítjuk meg.

A vállalatok sokáig azt gondolták, hogy a fenntarthatóság a politikusok dolga – találják ki ők a rendszert. Természetesen van benne szerepük, de elég hamar kiderült, hogy a cégeknek is aktív szerepet kell vállalniuk a változás érdekében. Ezzel párhuzamosan szerencsére a vállalatok számára fokozatosan világossá vált, hogy ha stratégiai szintre tudják emelni a fenntarthatóságot, akkor azzal pénzügyileg is jól járhatnak.

ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója
ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója
Fotó: Képszerkesztőség

Hogyan származhat egy vállalatnak versenyelőnye abból, ha a tevékenysége, filozófiája fenntartható? Ez nem olyasmi, amibe csak önteni kell a pénzt?

Egyre több olyan fogyasztó van (B2B és B2C egyaránt), akinek igenis fontos szempont, hogy vannak-e fenntarthatósági törekvései annak, akitől szolgáltatást vagy terméket vásárol.

Tizenöt évvel ezelőtt, amikor az amerikai nagyvállalatok idejöttek és irodát kerestek Budapesten, nagyon komoly százalékkal szerepelt az értékelésben az, hogy van-e valamilyen zöld minősítése az irodaháznak – ma már igazán komoly irodaházat vagy lakóparkot nem is érdemes építeni enélkül.

Tehát fenntarthatónak, zöldnek lenni létező piac, valódi potenciállal, ide belépve pedig nőhet a piaci részesedése egy vállalatnak.

Másodsorban, a fenntarthatósággal márkát is lehet építeni, ráadásul ez olyan költség, ami megtérül. Ezeken kívül pedig van egy harmadik dolog, ami relatíve új: az alkalmazottak lojalitását is növeli egy hiteles fenntarthatósági stratégia. Magyarországon is sokat költ egy vállalat arra, hogy megtartsa az alkalmazottait, építse a hűséget, egyáltalán lojális munkavállalókat találjon, pótolja a kiesőket.

Minden olyan dolog, ami az employer brandinget tudja segíteni, aranyat ér és jó befektetés a vállalat számára.

Egyre több olyan munkavállaló van ugyanis (főleg az Y és a Z generációkban, de az alfák között is lesz) akiknél ez kimondottan szempont.

Azért a magas fizetés még mindig vonzóbb, nem?

Egyes kutatások azt mutatják, hogy vannak, akik a fenntarthatóságot még a pénznél is többre tartják, ami azért nagyon örvendetes, mert a túlfogyasztás csökkentése az egyik kulcsfontosságú feladatunk.

Ebben pedig a felnövekvő generációk már nagyon sokat változtak. Ők már nem minél többet akarnak keresni, hanem eleget, ez pedig óriási dolog, és mondanom sem kell, hogy fenntarthatósági szempontból messze ez a normális.

A két világháború között alakult ki az a fajta logika, hogy minden évben kicsit többet kell fogyasztani, akkor vagyok sikeres, és akkor haladok valamiféle elképzelt boldogság felé – több hús, nagyobb lakás, nagyobb autó.

Ezzel szakítanak ezek a generációk, azt mondják, hogy ők kellően jól akarják érezni magukat a jelenben és nem arra gyűjteni, hogy majd 60 és 90 éves koruk között legyen nekik jó.

shutterstock 536128927

Ha tehát egy cég ebbe bele tud állni, piaci részesedést tud szerezni, értéket tud teremteni és büszkévé tudja tenni a munkavállalóját, az egészen más, mint a nettó CSR tevékenység. Emellett persze nagyon fontos az is, hogy támogassunk ügyeket pénzzel, mert van, amikor csak azzal lehet segíteni, de ez önmagában még nem az előbb említett fenntarthatóság.

Hogyan jutunk el a fenntarthatóságtól az impact investmentig?

Azt gondolom, hogy azok a cégek, akik a fenntarthatóság mentén tudnak működni – úgy, hogy közben az alaptevékenységüket megtartják – kevésbé kockázatos cégek és ilyen értelemben akár még értékesebbek is lehetnek a befektetők számára.

Az természetesen sarkítás, hogy minél fenntarthatóbb vagy, annál nagyobb a profitod, de azért van valamiféle összefüggés. És ezzel el is érkeztünk az impact investment fogalmához. Az investment szóban benne van, hogy megtérül: nem adomány, hanem befektetés. A befektetők erről nem is mondtak le, hanem egyszerűen olyanba akarnak fektetni, aminek van fenntarthatósági vetülete, és ezzel ők is azt érezhetik, hogy tettek valamit.

Az impact investment azon túl, hogy segít megteremteni jó dolgokat, meg is térül – éppen ez a lényege. Ilyen módon pedig a kapitalizmus és a vállalati felelősségvállalás, fenntarthatóság nem csak összeegyeztethető, hanem utóbbi nélkül nincs értelme az előbbinek. A kapitalizmus modern, 21. századi felfogása tulajdonképpen ez kell legyen, impact módon kell működnie. Különben a világ élhetetlen lesz.

Tehát akkor jó irányba mennek a dolgok?

Még mindig elképesztően lassúnak látom a változásokat, ahhoz képest, amekkorára szükség lenne. Nem elég, ami eddig történt, talán radikálisabb lépések kellenek, de csinálni kell.

Nagyon fontos – és egyre fontosabb – aspektus az is, hogy valami olyat teszünk, amire büszkék lehetünk.

Otthon, a közösségben, a gyerekek előtt. Ez utóbbi nekem is egyre többször eszembe jut két kisgyerek édesapjaként. 10-15 év múlva nekem el kell nekik számolnom. És nem valami nagyon radikális számonkérésre gondolok, de az jogos kérdés, hogy én, akinek lehetősége volt rá, tettem-e valamit?

Akkor már adódik is a kérdés: mit tesz az ALTEO?

A fenntarthatóságnak számos alfejezete van: klímavédelem, egészséges életmód, vízfelhasználással kapcsolatos kérdések, foglalkoztatás.

Az ALTEO elsősorban a klímavédelem kérdéskörével foglalkozik,

és bár nyilván igyekszünk fenntartható foglalkoztatók lenni, a vállalat mérete miatt nem ez a meghatározó.

shutterstock 736731844

Az ALTEO befektetői szerintem maguk is impact investorok, de mi magunk is impact investorként működünk: alaptevékenységünk szorosan kapcsolódik a fenntarthatósághoz, vannak kvázi startupjaink, belekezdünk új dolgokba.

Az ALTEO többek között energetikai szolgáltatások nyújtásával foglalkozik, ezen a területen pedig három dolog igazán lényeges: ellátásbiztonság (akkor és azt adjam, amikor és ami kell), valamint költség- és kibocsátáscsökkentés.

Úgy legyen minél zöldebb és érje el akár a nullát a kibocsátás, hogy a másik kettő se sérüljön közben.

Fantasztikus, hogy az energetika területén a technológia mennyit fejlődött. Húsz évvel ezelőtt még nem volt választási lehetőség, de ma már csak az van, ezért a lehető legpozitívabbak a várakozásaim a technológia kapcsán.

Mondana pár példát?

Tényleg csak pár példát mondok, mert mindent felsorolni nagyon sokáig tartana. Beszéljünk az időjárásfüggő megújulókról (nap-, víz- és szélenergia): a vád az volt sokáig, hogy azért nem jók, mert akkor termelnek, amikor ők akarnak, pedig a fogyasztáshoz kellene igazodni. Drága is, és nincs ellátásbiztonság.

shutterstock 1271407342

Fontos az is, hogy nincs lényegében üzemszüneti pontja – bármi történjék, nem érdemes leállítani, ami a legtöbb hagyományos energiatermelésre nem igaz. A szenes-gázos-biogázos erőműveknek folyamatosan van költsége, ezért kell mindig élettartam költséget nézni.

Másik vád az időjárásfüggő megújulókkal kapcsolatban az volt, hogy nem tudjuk pontosan, mikor fognak termelni, mert a meteorológia sem tudja. Nos, ebben is robbanásszerű fejlődés várható, sőt, a mostani szoftverek, modellek fejlődésével ez a változás éppen most történik.

Összefoglalva akkor, hogy állunk most ez ügyben itthon?

Azt gondolom, hogy nem csináltuk rosszul ezt a dolgot. Sok ország sok pénzt fektetett ebbe a területbe, egy korábbi fázisban, ami sokkal többe került nekik, mint nekünk most, és sok helyen nem is volt sikersztori, amivel elvadították a befektetőket és a felhasználókat is. Ha mi most elkezdjük, akkor meg is tudjuk csinálni.

Ha a következő tíz évben a jó döntéseket hozzuk meg, akkor a végén azt mondhatjuk majd, hogy tulajdonképpen jól csináltuk.

A technológia itt van, mi itt vagyunk, akik ebbe szeretnének fektetni és a szabályozás is ebbe az irányba megy. Azt is hozzá kell tennem azért, hogy mindezt nagyon gyorsan meg kell tennünk, és még most meg kell fognunk ezt a lovat. A klímaváltozásról azt mondani, hogy majd valami történik és negatív hatások nélkül megússzuk, bolondság. Ma még talán az élhető kereteken belül tudnak maradni a következmények, és beleférhetnek az egyébként is változó világba, bár sok helyen már így is vannak olyan komoly problémák, amiket nem lehet tagadni, mint például a vízkérdés. De Magyarországnak szerintem remek esélye van arra, hogy megcsinálja.

Kell még a gáz néhány évtizedig, mert egyfajta rendszerrugalmasságot tud adni, de Magyarországon óriási tér van arra, hogy dekarbonizáljuk a villamosenergia-termelést.

Említette a túlfogyasztást korábban. Milyen lehetőségeink, kezdeményezések, modellek vannak, amik ennek a mérséklésére irányulnak és beválhatnak?

Nem csak az energetikában, hanem általában az élet minden területén fejlődnek azok a modellek, amiknek a fenntarthatóbb fogyasztás áll a középpontjában. Ezek közül az egyik a fogyasztó oldali szabályozás – az okosotthon rohamos fejlődésével a jövőben például egy mosógép miért ne kapcsolhatna be akkor, amikor fúj a szél, természetesen egy, a felhasználó által beállított intervallumban? Ez egy olyan kooperáció lenne a fogyasztó részéről, amivel ő is jól jár, hiszen csökken a villanyszámlája.

A következő a sharing economy, ami már csomó területen működik, de rengeteg lehetőség van még benne.

Miért ne járhatnának az egy cégnél dolgozók és az egy környéken lakók egy autóval munkába reggelente?

A harmadik ilyen terület a körforgásos gazdaság: ez arról szól, hogy a terméket az értéke minél magasabb szintjén vegyem vissza a fogyasztásból.

shutterstock 727189888

Szép dolog a szelektív gyűjtés, de az a végső elkeseredés az égetés előtt. Az a legjobb, ha sokáig használok egy terméket, megjavíttatom, nem veszek újat helyette. Ezen a területen még sok tennivalója van a vállalatoknak: ki kell alakulnia az infrastruktúrának, és egyáltalán olyan termékeket kell gyártani, amelyek tovább bírják.

Azt is gondolom, hogy sok mindent csak rutinból teszünk, és ha megmutatják, hogy lehet másképp, akkor képesek vagyunk változni a szokásainkon. Ezért szorgalmazom nagyon a tudás és tapasztalat megosztást. Ez az, ami igazán előre vihet. Ma már mindenki tud valamit tenni a fenntarthatóságért, függetlenül attól, hogy mi a foglalkozása, milyen a háttere.

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette az Alteo megbízásából, nem az Index szerkesztősége. 
Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.