Angelika
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Megéri a napelem akkor is, ha nem ideálisak a körülmények?

KSZ 151964 TZ 20191015 0342-150
2019.11.11. 06:10
Annak, aki pisztrángot nevel és éttermet üzemeltet, a környezet védelme és a kordában tartott rezsi egyaránt fontos szempont. De akkor is igaz ez, ha nem biztos, hogy anyagilag megéri? Érdemes napelemet telepíteni egy szűk völgyben álló étterem tetejére? Megtérül-e majd a beruházás? És egyáltalán… fontos-e ez? Lillafüreden jártunk.

A Vendéglő a pisztrángoshoz Lillafüred legfelkapottabb étterme lett az elmúlt évben, van, aki egy jó pisztrángért Budapestről is elutazik a Hámori-tótól pár percre található étteremhez. Nem véletlen, turistaként és helyiként is vétek lenne kihagyni a vendéglőt – vagy a nyári idényben a pár kilométerrel feljebb található büfét. Bár a tetőn lévő napelemek újak, ami miatt ide látogattunk, a pisztrángos története évtizedekre nyúlik vissza.

Régen csak pártvezetőknek jutott a különlegességből

Hoitsy György halbiológus 37 éve kezdett a pisztrángtelepen dolgozni, ekkor még - az 1980-as években - lillafüredi pisztráng csak a pártvezetők asztalára jutott. Az 1932-ben, a Magyar Királyi Erdőigazgatóság által létesített telep lerobbant volt, büfé vagy étterem nem tartozott hozzá. A medencék elavultak voltak, a tenyésztett hal mennyisége a mainak talán hatvanadát tette ki.

Hoitsy György 37 éve dolgozik halbiológusként a pisztrángtelepen
Hoitsy György 37 éve dolgozik halbiológusként a pisztrángtelepen
Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség

A Garadna völgyében álló telep sorsa a rendszerváltást követően fordult jobbra, amikor György megvette, majd fejleszteni kezdte. Az első években majdnem belebukott a vállalkozásba, de a szakértelem és a kitartó munka meghozta gyümölcsét, évről évre egyre nagyobb volt a szaporulat, melyet György hajnalonta a Trabantjával szállított ki éttermeknek. Az volt az álma, hogy az átlagember is megismerhesse ezt a Magyarországon természetes közegében mára már alig előforduló halat.

Arany pisztrángok a pisztrángtelepen
Arany pisztrángok a pisztrángtelepen
Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség

A szivárványos és arany pisztráng tenyésztése mellett az őshonos sebes pisztrángot is szaporítja. A 17 medencében és a keltetőkben egész évben folyik a halnevelés. Az asztalra kerülő 20-25 dekás hal másfél év után jut az éttermekbe – illetve mára már a György és felesége, Ágnes által vezetett Vendéglőbe.

A haltenyésztés tette ki György életének nagyobb részét, az éttermet alig két és fél éve nyitották, a Lillafüred és a pisztrángtelep közti úton található épület eredetileg az erdészet bányairodája volt. A házaspár két év alatt újította fel, és indította el a saját, kifejezetten a helyben tenyésztett és általuk feldolgozott – például bükkfaforgácson füstölt – pisztrángot kínáló éttermet.

Az 1941-ben épült házban ma alul a keltetőmedencék, az emeleten György és felesége lakása található
Az 1941-ben épült házban ma alul a keltetőmedencék, az emeleten György és felesége lakása található
Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség

Brutális villanyszámla adta meg a kezdőlökést

Mivel a völgyben nincs földgázvezeték, a fatüzelés és a villamos energia biztosította az épület energiaellátását.

Az első – 480 ezer forintos (!) – villanyszámla adta a kezdőlökést,

ekkor kezdtek alternatív energiaforrásokban gondolkodni.

A völgy azonban szűk, az éttermet fák övezik, nem tudták, hogy éri-e annyi napfény, hogy érdemes legyen beruházni a rendszerbe. Mivel egyikük sem villamosmérnök, egy miskolci napelem-telepítő szakcég segítségét kérték már a beruházás kivitelezhetőségének eldöntésében is. Ideális találkozás volt, hiszen a helyi és országos szinten is tevékenykedő cég fő profilja a cégek, üzemek számára történő ipari napelem-technológia telepítése a döntés előkészítéstől a kivitelezésig.

A pisztrángtelep a kisvasút és az út közti keskeny völgyben
A pisztrángtelep a kisvasút és az út közti keskeny völgyben
Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség

A napenergián kívül másban nem igen gondolkodhattak. Igaz, György a Kovászna megyei Csernáton fölötti pisztrángtelepet tervezve találkozott a vízenergia felhasználásával is, az ottani molnár házi megoldását bár igen ötletesnek találta, az étterem áramellátását nem oldotta volna meg egy barkácsolt szerkezet.

„A molnár a vízi kerékre egy másik ékszíjat tett, majd Dacia generátorokat sorba kötött, azzal termelte otthonra az áramot – meséli mosolyogva. A 12 voltos akkumulátorok álltak a házban sorban, hiszen az erdőn nem volt semmi.”

Az ismerősök eleinte kételkedtek abban, hogy a szűk, 50-70 méteres völgyben, a fák közt álló étterem tetejére érdemes-e napelemet telepíteni. „Nem térül meg”, „minimum 8–10 év, mire visszahozza az árát” – ezek voltak a leggyakoribb reakciók. György azonban úgy gondolta, ha a szakemberek számokkal alátámasztva a felmérést követően nem beszélik le a tervről és minőségi napelem-technológiát ajánlanak, belevág. Nem az áramtermelésen akart meggazdagodni, a villanyszámlát szerette volna csökkenteni.

Még télen is termelnek áramot a korszerű napelemek

Végül, a felmérést követő tervezés során a szoftveres hozamkalkuláció alapján bár „határesetnek” minősítették az étterem napfényellátottságát, de bízva a német technológiában György és felesége belevágtak a projektbe.

Az 5,2 millió forintos önerős beruházást követően a villanyszámla az eredeti, havi 450-470 ezer forintról 380 ezerre esett vissza.Ez éves szinten 720-840 ezer forint, ami lényeges megtakarítás.

Az eredmény legfőképpen az átgondolt tervezésnek és a telepített AEG napelemek magas műszaki színvonalának köszönhető. A kivitelezés mindössze egyetlen nap alatt megvalósult. Egyeztetésre és ügyintézésre persze sokkal többször volt szükség, a völgy mobil-lefedettsége miatt viszont a telekommunikáció nehézkes. Még szerencse, hogy a füstölt pisztráng fölött a megbeszélések is eredményesebbek voltak.

Tetőn az AEG napelemek - télen is megfelelő mennyiségű áramot termelnek.
Tetőn az AEG napelemek - télen is megfelelő mennyiségű áramot termelnek.
Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség

A kiépített rendszer névleges teljesítménye 14 kWp. Ez volt az a teljesítmény, amelyet költséghatékonyan, a tető teljes hasznos felületére lehetett telepíteni az épület és a környezet adottságai mellett. Az áram jelentős részét így maguknak termelik, a környezetet is óvva vele.

A napelemek jól illeszkednek a környezetbe, ahogy a konyhában elhelyezett, az egyenáramot váltóárammá alakító formatervezett inverter is, saját áramról mehet a szuvidáló vagy rotyoghat a halászlé az indukciós tűzhelyen.

A megbízható, prémium AEG napelemek már a szürkületi fényt is jól hasznosítják, ráadásul a völgy adottságai ellenére még téli napokon is van 2-3 óra, amikor áramot termelnek. A beruházás óta eltelt valamivel több mint egy év meggyőzte a barátokat is, érdemes volt belevágni, még ilyen mostoha körülmények között is. A mai napelemek élettartama már elég hosszú ahhoz, hogy a beruházás megtérüljön, de felmerül a kérdés, hogy tényleg a megtérülés az egyetlen szempont?

A pisztrángtelepen álló, 1941-ben épült házban – melyben ma György és felesége él – kezdte el megfogalmazni Vásárhelyi István halbiológus barátja és vendége, Fekete István író Lutra, a vidra történetét. Ma Vásárhelyi utódaként Hoitsy György keresztezi vissza a sebes pisztrángokat, segítve ezzel egy őshonos faj megmentését.

KSZ 151953 TZ 20191015 0197-150
Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség

Ebben a közegben a környezetvédelem legalább akkora hangsúlyt kap, mint az anyagiak. Márpedig a pisztráng igen kényes a környezeti változásokra, az elsavasodó patakokban a halbiológusok munkájának ellenére sem maradna meg.

Így viszont nem csak a sebes pisztráng, hanem a környezet is kapott egy esélyt a fennmaradásra. György és Ágnes lánya, aki jelenleg halbiológiát tanul Gödöllőn, valószínűleg nem csak a pisztrángok szeretetét, hanem a környezetvédelem fontosságát is továbbviszi majd.

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette a PV Napenergia megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.