Géza
6 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Digitális megoldásokkal a környezet védelméért

telekom-borito-02-66666.png
2020.01.28. 06:43 Módosítva: 2020.01.28. 09:45
Az ICT, azaz infokommunikációs szektornak – akárcsak a többi iparágnak – megvan a maga hatása a környezetre. Nem tagadhatjuk, hogy a karbonlábnyoma jelentős, ám ez a szektor és a digitális megoldások arra is képesek, hogy visszaadjanak a környezetnek, és segítségükkel csökkentsék más szektorok káros kibocsátását.

Elküldünk pár e-mailt, utánanézünk valaminek a neten, feltöltjük a legújabb fotókat felhőalapú tárhelyünkre - nem gond, hogy lett pár giga, hiszen gyors a net, és hely is van bőven - este meg valamelyik streaming szolgáltatón keresztül mozizunk otthon. Szinte mindennapos dolgok ezek ma már, akárcsak az élő bejelentkezések Instagramon, a nagyméretű fájlok küldése vagy az egyre jobb és jobb minőségű videók letöltése. E szolgáltatásokat használva talán kevéssé merül fel bennünk a klímavédelem kérdése, pedig az ICT (azaz infokommunikációs) szektor karbonlábnyoma nem elhanyagolható.

A „karbonlábnyom” kifejezés az üvegházhatású gázok teljes kibocsátott mennyiségét jelenti, amely egy meghatározott tevékenység során keletkezik az egyén, egy vállalat tevékenysége, egy esemény vagy épp egy termék előállítása során. Az ICT szektor karbonlábnyoma az infokommunikációs szektor általi teljes kibocsátást jelenti.

Ugyanakkor meg kell említeni azt is, hogy az egyre szaporodó digitális megoldásokkal sok területen jelentősen lehetne csökkenteni a karbonlábnyomot. Az egyén szintjén gondolhatunk a különböző okosotthon-megoldásokra, de nagyobb léptékben a hatalmas építőmérnöki projektek digitalizálása, a szállítmányozásnál az útvonaloptimalizálás vagy épp a különböző mesterséges intelligencia által vezérelt folyamatok használata igenis mérhető csökkenéssel járhatnak.

Számolni kell ezzel a szektorral is

Az ICT szektornak persze eddig is nagy volt a karbonlábnyoma, csak a közelmúltig nem került reflektorfénybe – kezdi dr. Horváth Levente, a Magyar Telekom fenntarthatósági tanácsadójának, a Planet Fanatics' Network klímastratégiai szakértője. Az utóbbi években a rohamos digitalizációnak köszönhetően egyre több felhasználó és egyre több eszköz használja az internetet. Gyarapszik a folyamatosan kommunikáló okoseszközök száma is, ráadásul szinte már mindent felhőben tárolunk.

Nem is gondolnánk, hogy egy 1 Mb-os e-mail elküldése közel 20 gramm CO2 kibocsátásával jár,

amit ha felszorzunk a világban naponta elküldött e-mailek számával rögtön érthetővé válik, miért felelős az ICT szektor az összes kibocsátás legalább 2 százalékáért – mondja a szakember.

Más becslések szerint egy csatolmánnyal rendelkező e-mail elküldése 50 gramm CO2-kibocsátással jár, a tágabb képet nézve az ICT szektor az európai elektromosáram-fogyasztás 8-10 százalékáért felel, a teljes karbonlábnyomnak pedig inkább 4 százalékát teszi már ki. Az sem a legjobb, hogy a legnagyobb európai országok (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország) IT-döntéshozói 70 százalékának nincs olyan rendszerük, amivel mérni lehetne a szektor környezetre gyakorolt hatását. A szektor növekedési ritmusát figyelembe véve kiemelten fontos csökkenteni annak klímaváltozásra gyakorolt negatív hatását, hiszen a közeljövőben ez a 2-4 százalék akár a 10 százalékot is elérheti – véli a szakember.

native telekom infografika-03.png

Routertől az irodaházig

AZ ICT szektor infrastruktúra- és eszközigényének kielégítése rengeteg erőforrás felhasználásával jár. Kezdjük azzal, hogy sok energiát és nyersanyagot emészt fel például egy új szerverpark létesítése, vagy akár a routerek, kábelek, elosztók, átalakítók gyártása. Az az energia, ami ezen eszközök működtetéséhez szükséges, szintén nem elhanyagolható. Talán könnyedén legyintünk, hiszen a saját okostelefonunk, a távoli vezérlésű garázskapu, a klíma, vagy a legújabb kisállatfigyelő kameránk nem fogyaszt túl sokat, ellenben a világon található hihetetlen mennyiségű adatközpont igen. Ezek a szerverparkok irdatlan mennyiségű energiát emésztenek fel, amelynek nagy része a berendezések hűtését szolgálja. Sajnos a sok gigabájtnyi családi fotónk, és még inkább a hihetetlen mennyiségű céges adat sem a felhőkben tárolódik valójában, hanem nagyon is földi létesítményekben.

Ezen túl is sok mindent kell számba vennünk, ha a szektor karbonlábnyomára vagyunk kíváncsiak: a különböző szolgáltató cégek irodaházainak működtetése, az autóflottájuk, a papírfelhasználásuk mind-mind hatással vannak erre az értékre, ám ezeket teljes körűen felmérni szinte lehetetlenség.

Az ICT szektor, mint jófiú

Ahogy mondani szokták, minden éremnek két oldala van, így természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy a különböző digitális megoldásokkal sok területen jelentősen csökkenteni tudjuk a kibocsátásunkat, akár az egyén szintjén is.

Ilyenek lehet például a különböző távvezérlők és okosmérők használata – kezdi dr. Horváth Levente. Azok a smart eszközök, amelyek megtanulják szokásainkat, amelyeken különböző energiaprofilokat állíthatunk be kedvezőbb energiafelhasználással üzemelnek, és ha okostelefonunkról tudjuk vezérelni például a fűtést vagy a világítást, sokkal gazdaságosabban működtethetjük ezeket a rendszereket. A mesterséges intelligenciával vezérelt folyamatok bevezetése akár háromszor akkora kibocsátáscsökkentéshez vezethet, mint amennyi energiát működésük során felhasználnak – mondja a szakember.

Szintén megfoghatatlan és mérhetetlen a sok digitális megoldás szokásainkra, mindennapjainkra gyakorolt hatása:

például ha az interneten, okoseszközünk segítségével tudjuk pénzügyeink nagy részét bonyolítani, azzal megspóroljuk a havi több alkalmas bankba járás esetleges karbonkibocsátását (ha autóval tennénk ezt) illetve az automatizált folyamatok miatt adott esetben kisebb apparátussal tud működni egy pénzintézet.

Magánszemélyként mást is tehetünk: ha a szolgáltatásokat, eszközöket olyan cégektől vásároljuk, amelyeknek működése fenntartható, máris tettünk egy lépést a szektor karbonlábnyomának csökkentése irányába. Ugyanez igaz a befektetéseinkre is, hiszen ma már akár zöld befektetésekben is gondolkodhatunk.

Magasabb körökben többet lehet tenni

Igaz persze, hogy vállalati szinten sokkal több lehetősége van a döntéshozóknak arra, hogy tegyenek valamit az ügy érdekében. Szerencsére egyre több ICT szolgáltató cég van, amely deklaráltan karbonsemlegesen működik, elég csak az egyik legnagyobbat, a Google-t említeni. A cég 2007-ben kötelezte el magát: szerverparkjaik a lehető legmodernebb, legalacsonyabb fogyasztásúak, amelyek okos fűtési, hűtési és világítási megoldásokat használnak, ezenkívül fenntartható munkahelyeken kínálnak, energiafelhasználásuknak száz százalékát megújuló forrásokból szerzik.

Ha jól megnézzük, a cég energiaigénye ettől még évről évre növekszik, és ez természetesen kivesz az ökoszisztémákból erőforrásokat, különben a vállalat nem tudna működni. Szennyezésüket azonban ellentételezik karbonsemlegesítő kreditek vásárlásával (amik zöld projekteket finanszíroznak) - a Google-nek például a szélenergia az egyik kedvenc célpontja.

Szerencsére nem kell ilyen messzire mennünk ahhoz, hogy jó példát találjunk. A Magyar Telekom Csoport a hazai nagyvállalatok közül elsőként, az európai vezető távközlési szolgáltatók közül az elsők között teljes mértékben karbonsemlegessé vált 2015-ben, így 2019-ben immár az ötödik évben sikerült elérni ezt az eredményt.

A karbonsemlegességet több lépcsőben érte el a cég – meséli dr. Horváth Levente. A legújabb technológiákat használva sikerült növelni az energiahatékonyságot, így minden évben csökkenteni tudta a működés során felhasznált energiát. A vállalat modernizálta a hálózatát és adatközpontjait, valamint növelte a hibrid és az elektromos autók arányát a céges autóflottában. A magyarországi villamosenergia- felhasználását 100 százalékban megújuló energiaforrásból vásárolják - 2019-ben egy norvég vízerőműtől - a fosszilis energiafelhasználásból származó kibocsátását pedig zöld projektek támogatásával semlegesítik. A cég 2030-ra 84 százalékkal szeretné csökkenteni a kibocsátást 2015-höz képest.

A vállalati irodaház, a hétköznapi működés szintén számottevően befolyásolhatja egy ICT-cég karbonlábnyomát. A rugalmas munkaidő, a távmunka lehetősége, a videókonferenciák támogatása az utazással szemben szintén sokat spórolhat egy cégnek, de ide sorolhatjuk akár az e-ügyintézésre való áttérést, a kerékpáros futárok alkalmazását és a papírmentes célkitűzéseket is – az apróságok nagyobb létékben még többet jelentenek.

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette a Telekom megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.