Sudoku vs. tévénézés: mivel tartsuk frissen az agyunkat?

A fizikai fittség fontosságáról rengeteg szó esik és nem is alaptalanul. A rendszeres testmozgás segíthet megelőzni a különböző szívbetegségek, vagy épp a cukorbetegség kialakulását, de ezeken kívül is szinte felsorolhatatlanul sok előnyös hatása van szervezetünkre. De mi a helyzet a szellemi fittséggel, agyunk edzésével és rendszeres karbantartásával?

Nem az elme-olimpiára kell készülni

A szellemi fittség megőrzése éppoly fontos, mint a jó állóképesség, az egészséges testsúly vagy éppen a rugalmas izomzat – épp ezért nem is szabadna elhanyagolni. A fejben számolás, a telefonszámok vagy születésnapok megjegyzése ma már nem része a hétköznapjainknak, hiszen mindentudó okoseszközeink ezeket, sőt ennél sokkal többet is elvégeznek helyettünk. Szinte mindenre létezik kalkulátor, instant megoldás, a szórakozás pedig gyakran kimerül a televízió vagy a sorozatok nézésében. Agyunknak éppúgy, mint az izmainknak, edzésre, folyamatos és változatos munkára van szüksége ahhoz, hogy fejlődjön, jó kondiban maradjon. Ez persze nem azt jelenti, hogy álló nap IQ teszteket kellene megoldanunk, de az élesebb elméért, jobb reakcióidőért és memóriáért lehet tenni, ezek pedig a hétköznapokban is igen fontosak.

Bár léteznek kimondottan agytornáztató feladatok, mégis inkább olyan életvitelről, olyan szokásokról beszélünk most, amelyeket hosszútávon, élvezetesen tudunk megvalósítani és használni. A különböző, kimondottan agyat edző feladatok témánk csak kisebb csoportját képezik.

Testmozgással a szellemi frissességért

A sokat emlegetett testmozgás például épp egy ilyen fontos dolog szellemi fittségünk szempontjából is. Egy friss kutatásban arra jutottak, hogy szinte mindegy, milyen típusú mozgást végzünk, az biztosan jó hatással lesz a kognitív képességeinkre. Azt azért megállapították, hogy nem az a lényeg, hogy minél kimerítőbb legyen az edzés, inkább azok a sportok vannak ránk a legjobb hatással, amelyek komplex agyi tevékenységet és másokkal való együttműködést igényelnek.

A fizikai aktivitás növeli a vér oxigén- és endorfinszintjét is, ráadásul a testmozgás segít küzdeni a stressz ellen is, ami mentálisan és fizikailag is rossz hatással lenne ránk. Ezen felül a sport egy sokkal pozitívabb, optimistább látásmódot eredményez, ami az első lépés a mentális egészség felé.

A fenti kutatásban nem állapítottak meg olyasmit, hogy felnőtt életünk valamelyik korszakában a sport szignifikánsan fontosabb vagy hasznosabb lenne. Minden életkorban ugyanolyan nagy a szerepe, de a középkorú, ülőmunkát végző, szellemi tevékenységet folytató embereknek különösen nagy szükségük van áldásos hatásaira.

Ételed az életed

Agyunk mindig be van kapcsolva. Napi huszonnégy órában, heti hét napon át dolgozik, még akkor is, amikor alszunk. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan tápanyagra van szüksége, hogy megfelelően tudja ellátni a feladatait. Akárcsak egy drága autó esetén, az agyunk is akkor működik a legjobban, ha testünk prémium üzemanyagot kap. A szervezetünk esetében pedig ez az üzemanyag nem más, mint a táplálék. Sajnos, ha rossz minőségű táplálékot viszünk be, az agyunk sem fog úgy működni, mint kellene - a sok finomított szénhidrát és cukor, a feldolgozott élelmiszerek éppen ilyen rossz tápláléknak minősülnek.

Az emésztőrendszer és az idegrendszer összekapcsoltsága miatt nem meglepő, hogy előbbi nem csak az ételt segít megemészteni, hanem a hangulatunkra, az agyi tevékenységünkre is befolyással van. Gondoljunk csak arra az általánosan ismert jelenségre, mint a „kajakóma”, amikor egy-egy nehéz étel elfogyasztása után azt érezzük, képtelenek vagyunk gondolkodni.

Amellett, hogy mindenki számára a kiegyensúlyozott, jól felépített étrend lenne a legjobb, azt is célszerű megfigyelni, hogy mi magunk milyen ételek elfogyasztása után hogyan érezzük magunkat. Ami az étrendet illeti, a mediterrán és a japán diétát tartják az agyi tevékenység és mentális egészség szempontjából a legkedvezőbbnek. Ezek követése esetében egy kutatás szerint 25, illetve 35 százalékkal kisebb például a depresszió kialakulásának az esélye. A kedvező hatásokat valószínűleg a sok zöldség és gyümölcs fogyasztása eredményezi, illetve nem kicsi a szerepe a halak és egyéb tengeri herkentyűk gyakori fogyasztásának sem. Ezek az étrendek gazdagok jó zsírokban és olajokban is, szegények viszont finomított szénhidrátokban.

A vitaminok szerepe sem elvitatható

Legyen szó fiatalabbakról vagy idősebbekről, mindig az a legjobb, ha a szükséges vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz az elfogyasztott táplálékkal jutunk hozzá. Természetesen felmerülhetnek olyan hiányállapotok, amikor szükséges pótolni valamit, de ezt mindig orvossal egyeztetve kell eldönteni.

Az agyi tevékenységgel, memóriával összefüggésben van néhány vitamin, zsírsav és növényi hatóanyag, amit gyakran emlegetnek:

A fent említett vitaminokról már bizonyították, hogy hatással vannak az agyi tevékenységre, a memóriára és az Alzheimer-kórra.

Az E-vitaminnal kapcsolatban például azt találták, hogy emelt dózisa segített az enyhe Alzheimer-kórral küzdőknek a mindennapi élet kihívásaiban. A B₁₂ vitamin megfelelő szintje segít fejleszteni a memóriát, Omega3-mal együtt alkalmazva pedig segíthet az enyhe Alzheimer-kór rosszabbodásának lassításában. Azt fontos kiemelni, hogy egyik vitamin sem alkalmas arra, hogy megelőzze a betegségeket, és arra vonatkozóan sincsenek bizonyítékok, hogy az ajánlottnál sokkal magasabb dózis bármiféle pozitív hatással bírna.

Kritikusnak kell lenni az igen népszerű ginkgo bilobával is: a Ginkgo Evaluation of Memory nagyszabású kutatásban például hat év alatt, 3000 felnőtt bevonásával nem sikerült bizonyítani a demenciára gyakorolt pozitív hatását.

Mit tehetünk még a mindennapokban?

Hétköznapjainkat éljük tudatosabban és iktassunk be olyan tevékenységeket, amelyekkel agyunkat is karban tudjuk tartani – ezek általában még szórakoztatóak is.Ilyen például a scrabble, puzzle, vagy a különböző kártyajátékok. De jöhetnek természetesen a keresztrejtvények, a sudoku és bármilyen fejtörő.

Bővítsük a szókincsünket – legyen kéznél egy jegyzettömb, és ha idegen szót hallunk valahol, keressük ki a jelentését. Ahogy ez, az új nyelv tanulása is remekül edzi az agyat és a memóriát.

Tanuljunk rendszeresen újdonságot, legyen ez egy új szakma, hobbi, vagy csak ezeknek egy kisebb eleme. Mindig is szerette volna maga szerelni a biciklijét? Itt az ideje megtanulni! A kertészkedést is lehet magasabb szintre emelni – csak járjunk utána a növényeknek, olvassunk, tanuljunk rólunk. Még jobb, ha valamilyen ismereteket mi adunk át másoknak, tanítjuk azt, amit készségszinten űzünk.

Az olvasást talán említeni sem kell – szinte bármilyen formában űzzük, jót teszünk vele agyunknak. Jó, ha törekszünk a műfaji változatosságra és iktassunk be néha egy-egy regényt is. Engedjük szabadjára a képzeletünket, talán nem is gondolnánk, de már önmagában ez az apróság edzi az agyat. A meditáció szintén remek hatással van az agyi frissességre: nem kell hozzá buddhista szerzetesnek lennünk, elég, ha minden nap öt-tíz percig egy csendes helyiségben lefekszünk, becsukjuk a szemünket és magunkra figyelünk.

Hallgassunk zenét, vagy kezdjünk el játszani egy hangszeren. Nem fogunk már felnőtt fejjel versenyzongoristának igazolni, de a zenetanulás nagyon szórakoztató és hasznos is tud lenni. Ezzel összefüggésben szintén hasznos bármi, amit mindkét kezünket használva végzünk: szinte bármi kreatív tevékenység, mint például a varrás, hímzés, fafaragás segíti a koordinációt, munkára ösztönzi az agyat. A táncolásról már több kutatás bebizonyította, hogy remek hatással van ránk, mind fizikálisan, mind szellemileg és lelkileg. Ne sportként, hanem szórakozásként gondoljunk rá, élvezzük, szeressük, táncoljunk szívből.

Keressük a humort az életben, ne féljünk új dolgokat kipróbálni, legyünk készek a kalandra, utazzunk, fedezzük fel a körülöttünk lévő szűkebb és tágabb világot. Akár olyan apróságokon keresztül is megtehetjük ezt, mint a reggeli munkába járás: menjünk néha másik útvonalon, figyeljük meg a környezetünket. Tartsuk nyitva a szemünket, legyünk érdeklődők és befogadók, és az agyunk meghálálja majd.

BRAND & CONTENT