Ki diktálja a tempót pénzügyekben?

Abban semmi új nincs, hogy ma már mindenhol ott van a digitalizáció, az interneten, az okostelefonokon keresztül számtalan szolgáltatás érhető el. Ez igaz a pénzügyekre is. Ma már egyre többen szeretnék a pénzügyeiket elektronikusan intézni, ezen belül is a főként az okostelefonjukon. A pénzügyi szektor szereplői meg versenyt futnak a kereslettel, igényekkel.

Tulajdonképpen arról van szó, hogy az emberek és vállalkozások, azaz a mindennapi bankolók gyorsan, kényelmesen elérhető – de egyben teljesen biztonságos – fizetési megoldásokra, alkalmazásokra, banki megoldásokra tartanak igényt. A pénzügyi szektor szereplőinek pedig ezeket kell biztosítania, és újabb és újabb funkciókat kell az „asztalra” tenniük ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak. Egy-egy jó megoldás nagyon hamar óriási népszerűségre tehet szert, itt elég az érintésmentes bankkártyák látványos hódítását megemlíteni:

Hasonló bővülésre számíthatnak a sorozatban megjelenő újabb és újabb készpénzmentes, a mindennapi bankolást segítő digitális funkciók is. Csak az nem mindegy, hogy az új megoldásokkal melyik bank rukkol elő elsőként vagy az elsők között.

Zsűriasztalhoz ültek az emberek

Tehát a pénzügyi szektor szereplői versenyt futnak az igényekkel. Na és persze egymással. Totális és rendkívül éles verseny ez világszerte és Magyarországon is. A versenyzők a bankok, a döntéshozók pedig az emberek, vagyis a bankoló ügyfelek. Ez miért fontos? Azért, mert ma már egyáltalán nem kell hosszú távra, akár évekre, évtizedekre elköteleződni egy-egy bankhoz.

Simán válthatnak az ügyfelek, és egyre többen meg is fogják tenni, ha a saját bankjuk lemarad, és nem jön elő újabb és újabb, a mindennapi pénzügyek intézését megkönnyítő fejlesztésekkel. A koronavírus-járvány pedig még hangsúlyosabbá tette ezt a kérdést. Érdemes megemlíteni az egyik legnevesebb tanácsadó cég, a Deloitte két friss elemzését is.

„Másfél év két hónap alatt” – ezt a beszédes címet adta a szóban forgó kutatásnak a Deloitte. Mégpedig azért, mert

az idei második negyedévben 1,5 évnyi digitalizációs növekedést ért el a társadalom.

A banki ügyfelek nyitottabbá váltak akár a bonyolultabb termékek online vásárlására is, amennyiben ahhoz megfelelő támogatást kapnak. A személyes banki ügyintézés ma már kevésbé népszerű, amiben a pandémia is szerepet játszik, növekedett viszont a kizárólag online csatornákat használók száma. „19 százalék szemben az 55 százalékkal. Ez az egyik legjellemzőbb szám a digitális bankolás magyarországi térnyeréséről” – derül ki a Deloitte-kutatásból. A 2020 nyarán közzétett reprezentatív felmérés szerint ugyanis 2018-ban még a magyarok 55 százaléka intézte bankfiókban a pénzügyeit, ebben az évben azonban 19 százalékra csökkent az arányuk.

Kártyaparadé

A bankkártyás fizetés is egyre nagyobb sláger. Veres Mihály, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (Efisz) a szervezet reprezentatív felmérését ismertetve azt mondta: a járványhelyzetben egyre nyitottabbak lettek a felhasználók a korszerű digitális szolgáltatásokra és az ezekhez kapcsolódó elektronikus fizetési lehetőségek alkalmazására.

Az Efisz megrendelésére készített kutatásból kiderül, hogy bár a készpénz maradt a legismertebb és a mindennapokban leginkább használt fizetési eszköz, nőtt a különböző készpénzkímélő fizetési megoldásokat ismerők aránya. Használatukat tekintve ezek közül a legnépszerűbb a bankkártyás fizetés.

• Az úgynevezett terminálos (lehúzásos) fizetés ismertsége a 2019-ben mért 67 százalékról 78 százalékra nőtt. Vagyis egy évvel korábban 10-ből 7-en ismerték, az idén már 10-ből 8-an.
• Látványosabb emelkedést ért el egy év alatt az érintésmentes bank- és hitelkártyás fizetés: 58 százalékról 80 százalékra nőtt az ismertsége. Azaz tavaly még 10 emberből kevesebb mint 6 tudott róla, 2020-ban már 10-ből 8-an.
• Az online bankkártyás fizetés pedig lényegében duplázott: 2019-ben a válaszadók 34 százaléka ismerte, 2020-ban pedig már a 65 százalékuk.

A digitalizáció egyre rohamosabb terjedése pedig egyáltalán nem véletlen. A Mastercard 2020-as, európai bankolási szokásokat vizsgáló kutatása is rámutatott, hogy a járványhelyzet következtében még nagyobb teret nyert a digitalizáció a pénzügyi világban, a jövőben pedig még markánsabban lesz jelen a mindennapokban:

• Ötből ketten, azaz a megkérdezettek 42 százaléka mondta azt, hogy gyakrabban hajt végre pénzügyi tranzakciókat online vagy alkalmazások segítségével, mint a koronavírus-járvány megjelenése előtt. Ezt azzal indokolták, hogy így egyszerűbbek a műveletek, és időt spórolnak.
• Az Európán belüli különbségekre is rávilágított a Mastercard felmérése: a kelet-európaiak fele számolt be több online vagy alkalmazáson keresztül végrehajtható tranzakcióról. Ez ugyanakkor a nyugat-európai megkérdezetteknek csak kevesebb mint a 40 százalékára volt igaz.

• A magyarországi helyzetet nézve még lényegesebb, hogy a felmérés szerint a magyarok több mint fele használ mobilbanki alkalmazásokat, és a magyarok szintén több mint felét – 55 százalékát – kifejezetten érdeklik is az új digitális banki megoldások.

• Az is kiderül a kutatásból, hogy a nők 63 százaléka nyitott ezekre a funkciókra, miközben a férfiaknak csupán a 47 százaléka. Szerencsére kevesen vannak, akik nem igazán vevők az új dolgokra: a megkérdezettek mindössze 7 százaléka zárkózik el teljesen a digitális bankolástól.

Nem jó lemaradni

Sokakban tehát megvan az igény a digitális megoldásokra, ebből a szempontból figyelemre méltó eredményre jutott egy másik Deloitte-kutatás is: a végeredmény első látásra teljesen kézenfekvő és logikus, miszerint azok a bankok, amelyek elmaradnak a digitális fejlesztésekkel, lemaradnak, rosszabb esetben pedig ki is esnek a versenyből. Részletesebben megnézve a helyzetet látszik, hogy a fejlődés a digitális térben, így a pénzügyi digitális térben is rendkívül gyors ütemben történik. Az emberek pedig hirtelen elpártolhatnak az egyik szolgáltatótól, és kereshetnek másikat, ha utóbbi jobbat kínál.

A felmérés megállapításai szintén mindenkire igazak, a kutatás méreteit mutatja, hogy 39 ország több mint 300 bankját vizsgálták a szakemberek. Többek között azt is megnézték, hogy a pénzintézetek milyen felhasználói élményt biztosítanak az ügyfeleknek.

Azok a bankok, amelyek az elektronikus fejlesztésekben az élbolyba tartoznak – a kutatás szerint a „digitális bajnokok” –, sokkal nagyobb arányban tették lehetővé az ügyfeleiknek például az online számlanyitás, biztosításkötés lehetőségét. A legjobbak pedig sokkal több „bankon kívüli” szolgáltatást biztosítanak. Például közlekedési vagy parkolójegyet a digitális bajnokok táborába tartozó bankok közül 10-ből 4-nél lehet vásárolni, míg a lemaradásban lévő pénzintézetek 7 százalékánál elérhetők ezek.

A sztrádamatrica esetében is nagy a szakadék: a digitalizációban vezető szerepet játszó bankok 16 százalékától lehet vásárolni, míg a sor végén lévőknek mindössze 1 százalékától. A repülőjegy- vagy szállásfoglalás előbbiek 24 százalékánál elérhető, utóbbiaknál pedig nem is opció a kutatási eredmények alapján.

A szóban forgó felmérés nem véletlenül emelte ki többek között a közlekedéshez való hozzáférést a banki szolgáltatások közül. Hiszen rengeteg embert érint, mert szinte mindenki minden egyes nap közlekedik valamilyen módon. A hivatalos KSH-adatokból kiderül, hogy tavaly helyi közösségi személyszállítást hazánkban 2,1 milliárd alkalommal vettek igénybe, vagyis ennyiszer utaztak az emberek busszal, trolival, villamossal, HÉV-vel, metróval. Tehát óriási piacról, rengeteg emberről, vagyis potenciális lehetőségről van szó a bankok szempontjából.

Az elektronikus megoldások térnyerésére pedig bőven van lehetőség a már idézett Efisz-felmérés alapján: a megkérdezettek alig több mint harmada – 36 százaléka – hagyományos módon, pénztárban veszi meg az utazáshoz szükséges jegyeit. Mindössze 14 százalékuk részesíti előnyben az elektronikus vásárlást. Az is kiderült a felmérésből, hogy autósok 19 százaléka használ mobilfizetési megoldást a sztrádamatrica-vásárlásnál.

Természetesen a digitális banki megoldások térnyerésével és a fejlesztésekre való igényekkel a magyar piacon működő bankok is tisztában vannak, ez kiderül az újdonságokat népszerűsítő, utóbbi egy-két évben megjelent idei tájékoztatóikból, közleményeikből is. Tennivaló ugyanakkor még bőven van a digitális pénzügyek területén. A Magyar Nemzeti Bank idén tavasszal publikált jelentése a hazai bankrendszer digitális fejlettségét összességében közepesre értékelte, egyben rávilágított egy komoly különbségre is.

Mégpedig arra, hogy a bankok belső működésének digitalizáltsága kedvezőnek mondható, ugyanakkor a külső érintettekkel, részben tehát az ügyfelekkel való kapcsolattartás digitalizáltsága több szempontból is fejlesztendő.

„Az ügyfelek számára a digitális megoldások használatát inkább csak az ügyintézés módja tekintetében ösztönzik a bankok. A termékkínálatban egyelőre kevés az online tér lehetőségeit kihasználó és akár pénzügyi tudatosságot is növelő megoldás”

– vélik a magyar jegybank szakértői.

Az is látható, hogy a digitális felületek egyszerűbb kezelhetőségét több eszközzel is támogatják a magyarországi bankok. A meglévő digitális platformok kényelmesebb használata és az ezeken keresztüli ügyintézés ösztönzése, valamint támogatása érdekében az intézmények már számos fejlesztést megvalósítottak. Egyre jellemzőbbek az azonnali, automatizált kommunikációs lehetőséget biztosító chatbotok a digitális felületeken. Azonban a teljes bankrendszert nézve további fejlesztésekre is szükség van, hogy több pénzintézetnél legyen elérhető például a videóhívás vagy éppen az online tájékozódást segítő egységes útmutatók alkalmazása.

Ki fog nyerni?

Összességében tehát a bankok között világszerte, ezen belül Magyarországon is folytatják a rivalizálást és az ügyféligényekhez legjobban passzoló szolgáltatások, elsősorban a digitális és mobilbanki megoldások fejlesztését. Ahogy a cikkben többször is szó volt róla, azok a bankok lehetnek ennek a digitális porondon zajló viadalnak a nyertesei, amelyek a leghamarabb, a legbiztonságosabb módon, a lehető legkényelmesebb, legegyszerűbben elérhető, ár-érték arányt is figyelembe vevő szolgáltatásokkal bővítik a kínálatukat. Legyen szó konkrét banki szolgáltatásról vagy „bankon túliakról”.

Mindenesetre egy biztos: ha megnézzük a kutatásokat, többek között a friss Mastercard-felmérést, valamint a különböző fejlesztéseket és innovációkat, a mindennapokat megkönnyítő funkciókat, nem nehéz megállapítani, hogy a bankok küzdelmének végső soron a felhasználók, a mindennapi bankolók lesznek a valódi nyertesei. Az eredmény pedig egyértelmű. Gyorsabb, kényelmesebb bankolás – bármikor, bárhol.

BRAND & CONTENT