Friderika
9 °C
18 °C

Vajon tényleg a természetből vesznek el a barnamezős beruházások?

KSZ 196757 AG 20210616 0002-150
2021.06.22. 00:04
Budapest a rendszerváltás óta rengeteget változott, ami egyrészt a kor igényeit, másrészt a lakosság számát és összetételét képezi le. A régi és megszokott városszerkezettel együtt a házak formátuma és a lakóövezetek helye is más lett; a megszokott foghíjtelkek, barnamezősövezetek helyét irodaházak, újépítésű lakónegyedek veszik át. Egyre inkább felértékelődik a zöldövezetek kérdése, hiszen ezekből egyre kevesebb van. Vagy mégsem? Erre a kérdésre keressük a választ a XIII. kerületben.

Elemzésre váró területünk most is a XIII. kerület lesz, mely a városrehabilitáció ékköveként mondhatni a legnépszerűbb az újlakás-vásárlók és az irodaházat keresők között. A Foka-öbölben épülő Duna Terasz Lakónegyed kialakulásának okait és történetét összefoglaltuk előző cikkünkben; most ott folytatjuk, ahol befejeztük: bemutatjuk, hogyan változik a kerület zöldterületeinek aránya a beruházások tükrében.

Az átalakulás húsz éve

A rendszerváltást követő évtized alatt a némileg konzervált és romló állapotú város drasztikus változás előtt állt: ebben a XIII. kerület északi, Duna-parti része, a tulajdonképpeni Vizafogó különösen érintett volt. Az átmeneti állapotok alatt a politikában, gazdaságban és a társadalomban bekövetkező változások már előrevetítették az addig az ipar köré szerveződő külső kerületek funkcióváltását és a lakosságcserét a szolgáltatóipar irányába. A változást sürgette az is, hogy például a kerületben található mintegy 45 ezer, úgynevezett „tanácsi lakás” önkormányzati, majd zömében (az 1994-es lakástörvény értelmében) magántulajdon lett.

A kerület átalakulása tulajdonképpen ezt a dinamikát szolgálja ki a mai napig annyi különbséggel, hogy a Váci út irodafolyósója már az üzleti szektort és irodistákat vonzza a kerületbe, akik igénylik a modern városi funkciókat, de emellett a pihenés, sport és szabadidő eltöltését is a lakóhelyük környezetében szeretnék megoldani.

Újabb szolgáltatásokat és fásítást igényeltek a zöldterületek, több, más jellegű játszótereket, kutyafuttatókat. A településszerkezet is lehetővé teszi a változatosságot, hiszen a csendesebb, klasszikus lakótelepek és belvárosi léptékű területek egyaránt jelen vannak. A lakófunkció sűrűbb a belvárosi Újlipótvárosban, ahol kevés, de nagyobb alapterületű pihenőzónákat, parkokat találunk, mint például a Szent István park. Észak felé haladva jellemzően a lakótelepek házai zöldterületeket, játszótereket fognak közre, mint a most megújuló Vizafogó park, és megmaradt az angyalföldi kertesházas övezet is. Bár közelsége miatt továbbra is a terület vonzereje maradt, a Margit-sziget 2013 óta már nem a kerület, hanem a főváros kezelésébe tartozik.

A XIII. kerület eddig is élen járt zöldfelületek terén; az idei egyik legnagyobb fejlesztés a 9300 négyzetméternyi területű Vízafogó park kialakítása lesz, amit a Párkány utca és Esztergomi út fog közre. A kerületben 30 ezer faegyed ápolásáról gondoskodik az Önkormányzat; az elmúlt öt évben 5700 fát ültettek.

A nagy zöldterületek, mint a Népsziget, a Rákos-patakmente, a Duna-part átalakítása, funkcióbővítése folyamatos téma. Az Újpesti-öböl és különösen a Népsziget rehabilitációját nehezíti a hosszú évtizedeken keresztül fennálló posztindusztriális állapot – hiszen utóbbin megszűnt az ipari tevékenység, míg az öbölben még működik a kikötő. A szárazföld és sziget között újabb kapcsolat jött létre, és számos tervezet készült el a közösségi hasznosításra. A régi Ganz hajógyár megmaradt épületének újjáélesztésére például Jávor Soma Márk készített egy építészeti tervet.

A Rákos-patak mentén egy sport- és rekreációs folyosót álmodtak meg, melynek végállomása a végigsétálható Duna-part. Ez egy óriási, kerületeken átívelő terület, ahol már több eredmény is született, ilyen a számos közpark-rehabilitáció, például a Tahi utcában, a Szent László utcában és a Futár parkban.

Kialakult a tervezett kerékpárút és a futósáv egy része is. A Duna-partot elérve, a patak melletti kerékpárút egy kerékpáros-gyalogos hídon keresztül fordul el a Cserhalom utcába, a Foka-öböl irányába, ami már egy egészen új városrészbe kanyarodik. Az egykori nehézipari barnamezős területek helyén a 2000 utáni építkezési nívó jelenik meg. Ugyanakkor ez egy speciális terület, hiszen éppen az ipari monstrumok miatt a folyópart közvetlen közelében nem épült autóút. Emiatt bőven van hely gazdálkodni a beépítéssel, a háztömbök között zöld előkertek alakíthatóak ki, és más funkciók kialakítását már a tervezőasztalon meg tudják álmodni a beruházók és az önkormányzat.

Itt épül a Duna Terasz Lakónegyed 10 hektáros területen a Foka-öbölben, ahol egy új zöldfelület-típus is megjelenik: a zöldtető és zöldterasz.

A város új pihenőfunkciói a Duna-parton

A várostervezőkre, beruházókra váró feladat nem kevesebb, minthogy ezt a városképet a folyamatban lévő és jövőbeli építkezések alkalmával úgy kell fejleszteni, hogy az ott élők számára megmaradjon vagy javuljon a komfortérzet. A klímaváltozás elleni védekezés is teljesen átalakítja a lakóházakat és azok környezetét, például a hőszigetek elkerülésével, szellős beépítettséggel, számos zöldfelülettel, zöldtetőkkel és egyéb környezetkímélő megoldásokkal. Fontos körülmény a környezettudatosság, okosmegoldások, az infrastruktúra logikus kialakítása és persze a zöldterületekről alkotott komplex gondolkodás. Ilyen az organikus épület- és tértervezés is, mely a természetességre, költséghatékonyságra és fenntarthatóságra összpontosít.

Ahogy Tóth Csabától, a Duna Terasz Grande ügyvezetőjétől megtudtuk, a jelen és a jövő feladata, hogy megújítsák „a Foka-öböl partját, amely elkészülte után közterületté válik – önkormányzati felügyelettel. Ennek eredményeként az eddig a közönségtől elzárt öbölszakaszok is a vízparti pihenő övezet részévé válnak. Az egykori ipari terület pedig rendezett, zöld előkertekkel szegélyezett utcákkal és új társasházakkal gazdagodik. Tervben van a Rákos-patak közelében egy futókör kialakítása is. Funkciójukat tekintve is nagyobb újratervezés vár a zöldterületekre.”

DUNA TERASZ GRANDE 1-ES ÉS 2-ES ÉPÜLETEK ÉPÍTÉSÉVEL BERUHÁZÓ ÁLTAL TERVEZETT KÖZTERÜLETI ZÖLDFELÜLETI FEJLESZTÉS
   Tervezett teljes közterületi zöldfelület Gyep Növényfelület / m2 Növényfelület/ db 3xi 18/20 Növényfelület cserje / db Növényfelület évelő / db
Úszódaru utca 176 0 176 6 936 240
Sólyatér utca 183 0 183 7 978 240
Dokk utca 809 300 509 32 2574 960
Cserhalom utca 441 200 241 22 1206 480
Kelén utca 69 0 69 9 414 0
Csele utca 408 0 408 14 2208 480
Összesen 2086 500 1586 90 8316 2400

„Az újratevezésre kiváló példa a Dokk utca kialakítása is, mely zsákutcás forgalmával valójában nem útfelület, hanem egy szabadjára engedett, közösségi térélményt nyújtó lakóutca, ami egy nyitott közkertként is felfogható” – tudtuk meg Szepezdi Ildikó tájépítésztől.

Két fronton történik a zöldfelületek tervezése: egyrészt a lakóépületek tágabb környezetében – beleértve a folyópartot is –, valamint a lakóházak és azok közvetlen környezetében. A tágabb környezet esetében a fejlesztés arra törekszik, hogy kevés, természetes és jól használható funkciót alakítson ki. Így a partszakasz természetességét emeli ki, mely a Foka-öbölt a főváros pihenőövezetévé emeli a Római-parthoz hasonlóan, mellőzve a vendéglátóegységek zsúfoltságát.

A zöldterületek gondozása és kialakítása tudatosan a biodiverzitás (őshonos hazai növényzet) megóvásával készül, ami a közterületek, a privát kertek esetében is jellemző. A megfelelő arányú gyepszőnyeg és a „várostűrő” növényzet telepítése mellett megjelenik az árnyékot adó részek kiterjesztése is, ami különösen a nyári hónapokban válik igazán fontossá

Összegezve a kerület zöldterületeinek helyzetét, azt a következtetést lehet levonni, hogy a meglévők esetében folyamatos újragondolás és funkcióváltás történik, az új beruházásokhoz kapcsolódóan a környező zöldterületek rendezése és az ingatlanokon belüli zöldfelületek kialakítása jellemző. A Foka-öbölben található partszakasz esetében pedig egy egybefüggő, új zöldterület jön létre az egykori ipari övezet helyén. Mivel a fővárosban a Dunával való közvetlen kapcsolat a rakpartok miatt elenyésző, ezért ez a partszakasz különösen értékes és üdítő fejlesztés lesz minden fővárosi számára.

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette a Duna Terasz Grande megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.