Domonkos, Dominika
18 °C
29 °C

Hirtelen halál után lassú felépülés a vállalkozásoknál

shutterstock 1741994852
2021.06.28. 00:04
A pandémia ugyan súlyos válsághelyzetet teremtett, ám a vállalkozások többsége a kilábalás után sem marad mankó nélkül: az állam gazdaságélénkítő intézkedésein túl kedvező feltételekkel elérhető, rájuk szabott hitelkonstrukciókat vehetnek igénybe. Sokan ezt meg is teszik, amivel a gazdaság már az idei év végére visszaállhat a válság előtti növekedési pályára.

A koronavírus jelentős válságot idézett elő az elmúlt egy évben, de ma már nem túlzás kijelenteni, hogy a járvány okozta gazdasági sokkot kezdi kiheverni az ország. A lassú javulásnak biztató jelei vannak, amit bizonyít a KSH által közzétett legfrissebb adatsor: eszerint ugyan a tavalyi második negyedévben (a pandémia első időszakában) 2019 azonos időszakához képest 13,3 százalékkal esett vissza a magyar GDP-mutató, az idei első negyedévben azonban már csak 1,6 százalékos csökkenéssel kellett megbirkózni. Ez persze nem jelenti azt, hogy itt a járvány vége, mindenesetre nagyon úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozásoknak, ha nehezen is, de sikerült felülkerekedniük a járvány hatásain.

Koronavírus: áldás és átok egyben

„A vártnál gyorsabban sikerült legyőzni a vírust, hiszen – részben az első negyedév pozitív meglepetést hozó GDP adatai nyomán – a válság előtti gazdasági teljesítményt már az idei második vagy harmadik negyedévben elérhetjük. Korábban ezt inkább csak idei év végére, a jövő év elejére vártuk” – közölte Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője, hozzátéve: a kedvező fő számok mögött azonban nagyon eltérő helyzetek húzódnak meg. Elmondása szerint amíg a tavaly tavaszi nagy összeomlás után az ipar teljesítménye gyorsan magához tért, és a járvány második, harmadik hullámát a szektor alig érezte meg, a szolgáltatói szektor számos ágazata még mindig problémákkal, nehézségekkel küzd. Sokak számára a kilábalás egy hosszan elhúzódó folyamat lehet, miután esetükben a kereslet jóval lassabban áll helyre.

shutterstock 1735619060

Itt Nyeste Orsolya elsősorban a nemzetközi turizmust emelte ki, ahol a korábbi teljesítmény helyreállása akár évekig is eltarthat. Emellett a vendéglátásban vagy a művészeti, illetve a szórakoztató ágazatban is hosszúra nyúlhat a kilábalás ideje.

„Mindenesetre az idei évi GDP-növekedés kiemelkedő lehet, egyelőre azonban még nehéz látni, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedése mennyire sérült a pandémia okozta sokk nyomán, és középtávon milyen növekedési pálya áll előttünk” 

– közölte az elemző.

Nyeste Orsolya szerint a második negyedévben az újranyitásnak köszönhetően a fogyasztói kereslet elkezdhet felzárkózni az eddig is erős ipari exporttevékenység mellé. Negyedéves szinten az első három hónaphoz hasonló mértékben nőhet a gazdaság, és az éves ráta a 17 százalékot is elérheti – részben az alacsony tavalyi bázisadatok nyomán. A kilábalás a harmadik és a negyedik negyedévben tovább folytatódhat, így az éves szintű átlagos GDP-növekedés a 7 százalékot is elérheti idén. Jövőre ugyanez a mutató mérsékeltebb lehet, az Erste várakozásai szerint 4 százalékot tehet ki.

A Covid-járvány okozta válság kapcsán érdekes és fontos kérdést jelent, hogy miként változott a piaci szereplők hozzáállása, esetleg a magyar gazdaság átállt-e egy új működési modellre (például a taxisok az ételkiszállításra), s ha igen, úgy az tartós marad-e? Ezzel kapcsolatban Nyeste Orsolya elmondta:

számos gazdasági ágazatban, illetve cég esetében érdemben felgyorsult a digitalizáció, az automatizáció folyamata. Korábban elérhetetlennek tűnő IT-fejlesztések valósultak meg egyik napról a másikra.

A szélesebb körben, rugalmasabban elérhetővé vált home office működés valószínűleg a válság után is velünk marad. De az egyéb szektorok is vélhetően szélesebb körben tudnak majd élni a digitalizációs fejlesztésekkel, ami növelheti a munkaerőpiac rugalmasságát is.

shutterstock 1859216935

Az Erste elemzője végül kifejtette, hogy a cégek túléljék a válság okozta helyzetet, megfelelő rugalmasságra, fantáziára, a változásra való hajlandóságra volt szükség. „Valószínűsíthetően szerepük volt a túlélésben a fiskális támogató programoknak, bár ezek általában szűkebb körűek voltak, mint más európai országokban. Nagyon fontos volt azonban, hogy – szemben a 2008-as és 2009-es időszakkal – az alacsony kamatok és a likviditásbőség fennmaradt, így a bankrendszer a privát szektor részére továbbra is képes volt fenntartani a megfelelő finanszírozást. Azaz egészségügyi és a növekedési válság mellett „credit crunch” típusú válsággal (amikor a hitelvonalak befagyása, a banki hitelek visszavonása, leépítése miatt még mélyebben sérül a reálgazdaság) most nem kellett szembenézni” – közölte Nyeste Orsolya.

Előre menekültek a magyar cégek

„Nem volt őszinte a mosolyunk a koronavírus kezdetén tavaly márciusban. Szerencsére minden partnerünk erőn felül teljesített, mindenki megtett mindent, amit tudott, és nagyon elegánsan nyújtottak segítséget nekünk” – vallott a Covid-járvány okozta nehézségekről Miklós Csaba, borász a Biznisz Boyz podcast pandémiával foglalkozó sorozatában.

A Miklós Csabi Pincéje nevű borászatot üzemeltető vállalkozó szerint a tavalyi év messze nem hozta azt az eredményt, amit 2019-ben elértek, éves bevételük ugyanis 29 százalékkal esett vissza. Ennek ellenére a pandémia időszakát sikerült átvészelni, melyben komoly segítséget nyújtott számukra a pénzintézeti hátterük, dedikált ügyintézőjükkel szinte hetente kommunikáltak az aktuális helyzetről. „Emellett a bank megemelte a hitelkeretünket is, amire azért volt szükség, mert éppen egy nagy pincefejlesztési projekt közepén voltunk, amikor hirtelen mindent be kellett zárni. Az óriási bizonytalanságban csak egy valamit tudtunk, hogy a pinceprojektet szeretnénk mindenképp befejezni” – közölte a móri borgyártást az elmúlt években sikerrel felvirágoztató borász.

Erre egyébként komoly motivációt jelentett számukra az a 400 négyzetméteres és hat méter mély gödör, ami a tavaly márciusi esőzések miatt inkább hasonlított egy mocsárra, mint pincére. A helyzeten végül a borászat felülkerekedett, a pincével májusra teljes egészében elkészültek, s tavaly ősszel már oda szüreteltek.

„A mi taktikánk a pandémia időszakában az volt, hogy egy picit a homokba dugjuk a fejünket, s a vendéglátásból felszabaduló energiánkat a fejlesztésbe, építkezésbe, a műszaki vezetésbe invesztáljuk”

– összegzett Miklós Csaba.

Szintén sikerrel győzte le a koronavírus okozta nehézségeket a Nem Adom fel Alapítvány, mely szervezet története rávilágít a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak helyzetére. A társaság a hétköznapokban zenekart és kávézót is működtet, márpedig ezt a két területet nagyon súlyosan érintette a járvány. Az alapítvány kávézójának be kellett zárnia a járvány miatt, ezért ahogy más nyereségérdekelt vendéglátós cég tette, ők is az online térbe költöztek.

A Biznisz Boyz podcast erről szóló adásában Józsa Ágnes, a Nem Adom Fel Kávézó vezetője elmondta, létrehoztak egy „webshopot”, ahonnan a vírus ideje alatt rendelni lehetett a különböző termékeikből. Ezt a platformot szeretnék megtartani a későbbiekben, aminek azonban lesznek feltételei: az elegendő energia és kapacitás. A jelentős létszámú, kétszáz főt foglalkoztató alapítvány, Miklós Csaba borászatához hasonlóan, a válság ideje alatt előre menekült, belekezdtek egy komoly szervezetfejlesztésbe, amelynek célja, hogy a szervezet tevékenységét fókuszáltabbá tegyék. Emellett egy olyan lakóotthon létrehozásába is invesztáltak, amely azoknak az embereknek nyújthat menedéket, akik képesek az önálló életre, de segítségre van szükségük. Józsa Ágnes ezt úgy foglalta össze, hogy a pandémia időszakában nemhogy alább adtak volna a terveikből, inkább a tervezettnél is nagyszabásúbb célok felé mozdultak el.

Hirtelen halál: van rá gyógyszer

A fenti példákból is látszik, hogy bizonyos ágazatok képviselőire ugyan óriási terhet rótt a pandémia, ugyanakkor kellő rezilienciával és rugalmassággal elkerülhették a legrosszabbat. Fontos azonban megjegyezni, hogy a sikeres válságkezelés terén a magyar vállalkozások nem csak az államban bízhatnak, hiszen a különböző pénzügyi intézmények termékeivel maguk is könnyedén rendezhetik soraikat. Ráadásul ez körükben nem is újkeletű, a vállalkozók ugyanis a saját növekedésükhöz és stabil működésükhöz szükséges anyagi forrás egy részét a bankoktól szerzik. Így a különböző finanszírozási megoldások különösképp felértékelődnek a járványhatáskor.

A magyar bankrendszer – a hathatós állami közreműködés nyomán is – azonnal reagált a válságra: a moratórium azonnali segítséget jelentett azoknak, akik nem tudták volna fizetni a korábban felvett hiteleket, miközben olyan támogatott konstrukciók is megjelentek, amelyek olcsó és gyorsan elérhető forrást jelentenek a vállalkozások számára, akár átmeneti problémák megoldásáról, akár új tervek megvalósításáról legyen szó. A Széchenyi Programban elérhetőek például a járvány miatt bevezetett új, az állami szerepvállalás – támogatás – miatt kedvező konstrukciók.

 

Az Erste Bank által nyújtott Széchenyi Kártya Újraindítási Folyószámlahitel a cégek átmeneti pénzügyi problémájára választ adó szabadon felhasználható konstrukció, amelyet mikro- és kisvállalkozások mellett a középvállalkozások is igényelhetnek.

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette azErste Bank megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.