Védjük meg Avarváros lakóit, avagy az égetés mellőzésével mindenki nyerhet

További Brand and Content cikkek

Az avar megannyi csodálatos és hasznos élőlény otthona: a kizárólag mikroszkóppal látható mikroorganizmusoké, különböző rovaroké, vagy sokak kedvencéé, a sündisznóé. Ám élnek még a levelek között giliszták, csigák és különböző rovarok is. Éppen ezért az avarégetés nemcsak hogy ezeknek a kis állatoknak az élőhelyét veszélyezteti, de az ember személyes környezetét is kockára teszi. Következő cikkünkben látványos képek segítségével mutatjuk be „Avarváros” lakóit, valamint felhívjuk a figyelmet az avarégetés adta ártalmak csökkentésének lehetőségeire, az égés és a füst káros hatásaira is.

Noha rengeteg kerttulajdonos dönt úgy az ősz folyamán, hogy a felgyülemlő zöldhulladéktól égetés útján szabadul meg, ez nem feltétlenül a legjobb ötlet. Amit ugyanis mi egy ártatlan lombégetésnek gondolunk, azzal óriási pusztítást végzünk a természetben. Nem csupán a talajszinten élő apróbb vagy kicsit nagyobb élőlényeket űzhetjük el, de az égetés során keletkező hamuval sem tudunk mit kezdeni, az ugyanis nem lesz alkalmas arra, hogy a talaj tápanyagát pótoljuk vele. Emellett – csakúgy, mint a dohányzással – égetéskor saját magunkat is veszélybe sodorhatjuk: veszélyes vegyületeket szabadíthatunk fel, amit elsősorban az alacsony égéshőmérséklet és a magas nedvességtartalom okoz. A növényi részekben lévő szén pedig csak részben oxidálódik és az égés során szén-dioxid helyett szén-monoxid keletkezik, amely kis mennyiségben is erősen mérgező hatású. Továbbá a levegőbe ilyenkor nagyobb mennyiségben kerülnek 10 mikrométernél kisebb lebegő részecskék, melyeket méretüknél fogva a tüdőnk tisztító mechanizmusai sem tudnak kiszűrni, és hordozóként számos mérget, illetve káros anyagot juttathatnak a szervezetünkbe.

Összességében tehát érdemes elkerülni az őszi avarégetést, így ugyanis mi magunk is szerepet játszhatunk az ökoszisztémánk egészségének és stabilitásának fenntartásában, megóvhatjuk az állandó biológiai körforgást, segíthetjük a talajszinten élő állatok tevékenységét. De vajon mely állatok is laknak az „Avarvárosban”, kikre kell kiemelt figyelmet fordítanunk?

Az avarégetés nem csak azért veszélyes, mert elpusztítja az ott élő állatokat, hanem azért is, mert az égés során olyan káros anyagok szabadulnak fel, amelyek szennyezik a levegőt. Ugyanez történik a dohányzás alkalmával is. A cigaretta égése során keletkező füst ugyanis közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezért az a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk. Ne szokjunk rá, vagy ha már élünk vele, akkor mihamarabb szokjunk le róla. Aki valamiért nem hagy fel a dohányzással, az is tájékozódhat az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ma már vannak olyan égés és füst nélkül működő technológiák, amelyek a cigarettánál lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Ilyen a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. A tudomány mai állása szerint ugyanis nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős elsősorban a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. Azonban ezek a füstmentes alternatívák sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely függőséget okoz, valamint egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. A károsanyag kibocsátás csökkenés és az egészségügyi hatás vizsgálatára azonban hosszútávú kutatások szükségesek. Kizárólag a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetőek teljes mértékben a dohányzás ártalmai.

Sün - Magyarországon a keleti sün őshonos, mely legfeljebb 35 centiméter hosszú és nagyjából 400-1500 gramm. A természetben legtöbbször erdőkben, cserjésekben és dús aljnövényzetű területeken él, ám előszeretettel költözik városi parkokba és kertekbe is. Főleg akkor, ha a természetes élettere lecsökken. A sün éjjeli életmódot folytat, a nappalokat viszont a búvóhelyén tölti, télen pedig álomba merül. A sünök márciustól júniusig párzanak, egy alomban 2-7 utód nő fel, vemhességük 40 napig tart. Ahol jól érzik magukat, ott várhatóan szaporodni is fognak, tehát ha a kertünkbe tévednek, akkor akár egy folyamatosan bővülő családra számíthatunk. Ez pedig nem rossz hír abból a szempontból, hogy a sünök főként rovarokkal és egyes károsítókkal táplálkoznak, ezzel segítenek a kertek és mezőgazdasági területek növényeinek védelmében. Emellett a sünök alagutakat ásnak a talajban, ezáltal javítják a talaj szerkezetét, és elősegítik a levegő és víz jobb áramlását. (Fotó: Shutterstock)

Erdei cserebogár - Az erdei cserebogár körülbelül 2,5-3,5 centiméter hosszú, tehát kisebb, mint közeli rokona, a májusi cserebogár. Ezen bogárfajta ragadozó, táplálékát általában rovarok és kártevők alkotják, ezáltal hozzájárulnak a káros rovarok populációjának szinten tartásához, és segítik a növények védelmét. Fontos tudni velük kapcsolatban, hogy általában nem károsítanak mezőgazdasági növényeket vagy emberi struktúrákat, így nem okoznak gazdasági kárt. (Fotó: Marek R. Swadzba / Shutterstock)

Erdei giliszta - Az erdei giliszták jól láthatóan gyűrűzött, hengeres testű állatok, testüket nyálkás bőr fedi, mellyel egyrészt védekeznek, de lélegezni és fényt is képesek érzékelni vele. A giliszták tápláléka főleg növényi maradványokból áll, zöld részeket csak ritkán fogyasztanak. Erdőben, parkokban gyakran lehet látni, hogy a táplálékul szolgáló levéllemezek tölcsér formában állnak ki a gilisztajáratokból, mielőtt teljesen a föld alá tudnák húzni azokat. A földigiliszták gyakorlati jelentősége a talaj termékenységében részint a táplálék felvételében, emésztésében, részint pedig a járatok készítésében, a talaj alkotórészeinek összekeverésében, a talajszerkezet kialakításában áll. (Fotó: Shutterstock)

Ligeti csiga - A ligeti csiga Magyarországon leginkább a Dunántúlon fordul elő. Háza színe rendkívül változékony: a sárgás vagy fehéres színtől kezdve, a barnásig vagy vörösesig bármilyen lehet. Általában nyílt erdőkben, bokros-bozótos területeken él, de a települések környékén kertekben, útszéleken akár nagy számban is előfordul. Korhadó vagy hervadt növényi részekkel táplálkozik, így segíti a természetes növényi hulladék lebontását. (Fotó: Shutterstock)

Erdei pocok - Az erdei pocok testhossza általában 12-20 centiméter között van, ami mellé még 3-5 centiméter hosszú farok párosul. Testük alaktalanul gömbölyded, fejük és testük szőrtelen, fekete színű. Nagy és erős ásó karmaik vannak, amelyekkel hatékonyan tudnak ásni. A pockok földalatti életet élnek: a talajban alagutakat ásnak, ezekben keresik a táplálékukat. Védett állatok, fontos szerepet játszanak a talaj minőségének javításában, a káros rovarok populációjának szinten tartásában és a biológiai sokféleség fenntartásában. (Fotó: Shutterstock)

Hangya - A hangyák kolóniákban élnek, ahol különböző szerepeket osztanak el a munkások, a királynő és az ivaros egyedek között. A hangyák rendkívül változatosan táplálkoznak: egyes alfajaik között vannak ragadozók, mezőgazdasági paraziták és növényi nedveket fogyasztók is. A hangyák több faja a talajban él, ahol alagutakat építenek és fészkeket alakítanak ki. Ezáltal fontos szerepet játszanak a talajlazításban, a tápanyagkörzésében, valamint az élelmiszerláncban. (Fotó: Shutterstock)

Zöld gyík - A zöld gyík a legnagyobb hazai gyíkfaj, akár a 40 centimétert is elérheti. Nevéhez híven a zöld bármely árnyalatában pompázhat, hátán kisebb fekete pötyökkel. Ragadozó állat, elsősorban ízeltlábúakkal táplálkozik, ha fenyegetve érzi magát, sziszegő hangot ad ki támadás előtt. Ragaszkodik a lakhelyéhez, és bár nem veszélyeztett, de védett faj, az élőhelyének elpusztulása őt is veszélyezteti. (Fotó: Shutterstock)

A mikroszkopikus organizmusok A mikroszkopikus organizmusok olyan apró életformák, melyeket csak mikroszkóp segítségével lehet megfigyelni. Nagyon hasznos és fontos szerepet töltenek be környezetünk formálásában: bontják az elhalt szerves anyagokat, részt vesznek a tápanyagkörzésben, és sokféle gazdasági, egészségügyi és tudományos területen is fontos szerepet játszanak. Az lehullott levelek között élő organizmusok különböző csoportokba tartozhatnak, közéjük soroljuk a baktériumokat, gombákat, egysejtűeket és a vírusokat is. Érdekesség, hogy az ilyen élőlények nagyon változatos életmódot folytathatnak: egyesek közülük a táplálékukat saját maguk állítják elő, míg mások külső táplálékforrásokból táplálkoznak, és vannak olyanok is, amik az elhalt szerves anyagokat bontják le. (Fotó: Shutterstock)

A fentiekből látszik, hogy „Avarváros” lakóinak védelme milyen szorosan összefügg a jóléttel és túléléssel. A biodiverzitás veszélybe kerülése az egyik legnagyobb probléma manapság. A természet védelme, így az avarégetés mellőzése, nem csak az ökoszisztéma egészséges működéséhez és a biodiverzitás megőrzéséhez járul hozzá, de az emberi jólétet, az egészségmegőrzést is támogatja úgy a jelen, mint a jövő generációi számára.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.