Tucatnyi helyen folyik el a pénz, ha nem tudatosan használjuk az otthoni eszközeinket

Energiacímke: egyszerű jelzés komoly megtakarításért

Talán már sokan észrevették, hogy a műszaki berendezéseken rövid zöldtől hosszabb piros csíkokig jelzik az energiafogyasztás várható mértékét. Ez egy uniós szabályozás révén kötelező elem, és érdemes rá odafigyelni, mert komoly jelentést hordoz. A régi típusú osztályozás A+++ és D között csoportosít, míg a 2021-ben bevezetett új rendszerben már egyszerűen, A-tól G-ig, mindenféle pluszok és csillagok nélkül megállapítható, mennyit "eszik" a berendezés működés közben. A régi kategóriák még a sütők, szárítógépek és páraelszívók esetében használatosak, az újat viszont már hűtők, fagyasztók, mosogató- és mosógépek, tévék, monitorok, villanykörték és lámpák osztályozására használják. Az új besorolás nem azt jelenti, hogy a + jelzések eltűnésével az eszközök eleve többet fogyasztanak, épp ellenkezőleg, az A-G közötti felosztás egyértelműbb, könnyebben átlátható.

Pénztárcabarát jelölések

Az energiatakarékossági kategóriák között komoly különbségeket találunk, amit érdemes néhány példával is érzékeltetni. Vegyünk például két hűtőszekrényt ugyanattól a gyártótól, ugyanolyan tulajdonságokkal (kombinált, kétajtós, inox, szabadonálló modell, 253 literes hűtőrekesszel és 53 literes fagyasztóval). A C energiaosztályú változattól évente 171 kWh energiafogyasztást várhatunk, míg az E osztályútól 258 kWh-t, a hatékonyabb modellnek több mint másfélszeresét.

Mosogatógépeknél szintén ugyanazon gyártó C és E besorolású modelljét összevetve, éves 100 mosási ciklussal számolva is 20 kWh különbség érhető el a takarékosabb változat használatával. De a konyhából kilépve is sok helyen spórolhatunk: egy F és egy G kategóriás, 55 colos képátlójú televízió esetén évente akár 31-34 kWh lehet a különbség, míg egy 1200 fordulat/perces, elöltöltős, 6 kg kapacitású mosógépnél az A és C kategória között évente 14 kWh spórolható meg.

De mennyit is jelent az energiatakarékosság forintban? Ha veszünk egy A energiaosztályba tartozó alulfagyasztós hűtőszekrényt, amely 260 literes hűtőtérrel és 110 literes fagyasztótérrel rendelkezik, akkor körülbelül évi 110 kilowattóra energiafogyasztással számolhatunk, amelyért 5700 fortintot kell fizetnünk. Egy hasonló tulajdonságokkal rendelkező, ám az F energiaosztályba tartozó hűtőszekrény esetében az energiafogyasztás több mint 300 kilowattórára ugrik évente, ami a pénztárcánkat is jobban terheli, hiszen ebben az esetben 12 600 forint költséggel kell számolnunk. 

Apró trükkök a konyhában

Amellett, hogy eleve alacsonyabb fogyasztású eszközöket vásárolunk, érdemes ezeket úgy is használni, hogy a legtovább megtartsák jó tulajdonságukat. A lakás minden helyiségében bevezethetünk olyan szokásokat, amelyek segíthetnek tökéletes állapotban tartani a berendezéseinket, és ezáltal fenntartani a takarékos működést.

A hűtő rendszeres leolvasztása szintén segít: egyrészt a helykihasználásnak sem jó, ha a jégréteg miatt kevesebbet tudunk a polcokra pakolni, de nem árt tudni, hogy 5 mm jégréteg akár 30%-kal növeli az eszköz energiafelhasználását. A modernebb hűtők rendelkeznek automatikus leolvasztási funkcióval, amely segít abban, hogy kézi rásegítésre minél kevesebbszer legyen szükség.

A mosogatógépet is érdemes okosan használni: gyűjtsük benne az edényeket és evőeszközöket, és akkor indítsuk el, ha valóban megtelt -

Ha pedig nincs makacsabb ételmaradék, elegendő a mindenből spóroló ECO funkció használata.

A sütőt sem csak esztétikai okokból érdemes gyakran takarítani, a lerakódások miatt ugyanis kevésbé hatékonyan veri vissza a hőt. A sütőt és főzőlapokat szintén praktikus kicsit hamarabb lekapcsolni, hiszen a maradékhővel a sütés-főzés utolsó percei még tökéletesen megoldhatók.

Mosás és szárítás takarékosan

Minél magasabb hőfokon mosunk, annál több a fogyasztás: ha nincs igazán makacs szennyeződés, akár a legalacsonyabb, 30 fokos program is elegendő lehet (nem is beszélve arról, hogy egyes anyagoknak nem is tesz jót a magas hőfok). A centrifugát sem kell mindig maximális fordulatszámra állítani: a fogyasztásnak sem tesz jót és nincs is mindig szükség rá. Ahol pedig van rá lehetőség és idő, a szabad levegős szárítás a legjobb opció.

Persze van, hogy szárítógépet kell igénybe vennünk, de ekkor is spórolhatunk a fogyasztáson. Egyrészt ne töltsük túl, hiszen ilyenkor a gépnek is több energiát kell elhasználnia arra, hogy mindent alaposan kiszárítson. Vásárláskor pedig figyeljünk oda, hogy lehetőség szerint hőszivattyús modellt válasszunk: a kondenzációs elven működő gépekhez képest ezek jóval kevesebbet fogyasztanak.

Takarékos szobák

Otthoni életünk legnagyobb részét a lakószobákban töltjük, ahol szintén sok helyen szökik el az energia - hacsak nem figyelünk oda rá. Eleve a fűtés és a világítás is sok fölösleges energiát fogyaszt, ha akkor használjuk őket, amikor nincs is szükség rájuk. A fűtésnek (valamint nyáron a klímaszabályozásnak) nem kell folyamatosan dolgoznia, például akkor, amikor nem is vagyunk otthon. Manapság már elérhetőek olyan okosotthon-eszközök, mint például

ezzel megoldhatjuk azt, hogy reggel, munkába menet lekapcsoljuk a fűtő-hűtő eszközöket, és mielőtt az irodából hazaindulunk, távolról indítjuk újra őket, hogy mire hazaérünk, kellemes klíma fogadjon.

Nem is kell feltétlenül elektromos megoldásokban gondolkodni ahhoz, hogy spóroljunk: nyáron a beömlő napfény, télen az extra szigetelés miatt érdemes használni a redőnyt vagy egyéb árnyékolókat, hogy a klímának, ventilátoroknak, fűtőtesteknek minél kevesebbet kelljen "rásegíteni" a belső hőmérséklet szinten tartására.

A világítás terén is megfoghatjuk az elguruló forintokat: a hagyományos izzók helyett érdemes LED-es világítótesteket használni, itt láthatjuk is, hogy egy klasszikus, 100 wattos égő teljesítményét mindössze 13 wattos LED-izzóval helyettesíthetjük. Amire pedig talán sokan nem is gondolnak: egyes eszközök még akkor is fogyasztanak áramot, ha nem aktív, csak úgynevezett készenléti állapotban vannak. Bár akadnak már olyan kategóriák (például a televíziók), amelyekben uniós szabályozás kapcsán már elenyésző a készenléti fogyasztás szintje, egy sor egyéb eszköz akkor is használ energiát, ha csak arra vár, hogy újra használatba vegyük őket. Érdemes ezért például olyan elosztókat használni, amelyek egy mozdulattal kikapcsolhatóak, vagy előre gondolkodva olyanokat választani, amelyeken időzítő található.

Számoljunk le a tévhitekkel!

A mindennapi életben jó pár olyan hiedelem gyökerezett meg, amelyek egyáltalán nem igazak, de a megszokás miatt nem figyelünk oda ezekre – és eközben komolyan megnöveljük a rezsiszámláinkat. Olvasóink közül vajon hányan használják forró nyári napokon úgy a klímát, hogy a lehető legalacsonyabb hőfokra állítják, mert így biztosan gyorsabban lehűti a szobát? Vagy hányan mosogatnak azért kézzel, mert így nem fogyasztja az áramot a mosogatógép? A MediaMarkt által összeállított kvízben mindenki találhat néhány olyan meglepő tévhitet, amelyekkel leszámolva még lejjebb spórolhatja a családi energiafogyasztást: próbálja ki ön is, és csodálkozzon rá, hány megszokással érdemes leszámolni a csökkenő közüzemi számlákért!

BRAND & CONTENT