Tesztelje: önt is átverhetik az online csalók?

Tűzfalak, vírusirtók, felugró figyelmeztetések, és még megannyi olyan megoldás született az elmúlt évtizedekben, amelyek az internetről érkező csalási kísérleteket, az online bűnözők tevékenységét hivatottak megakadályozni. Egyvalami azonban nem védhető ki ilyen módszerekkel: maga a felhasználó, pontosabban a hiszékenység és a bizalom, amit bizony újra és újra sikeresen használnak ki a próbálkozók.

Lássuk be, az emberek többsége nem profi internetes szakember. A legtöbben használják ugyan az internetet böngészésre, adatok keresésére, közösségi oldalak látogatására, szórakozásra és munkára, de úgy vannak vele, mint az átlagos autóvezetők, akik képesek ugyan a jármű kezelésére a forgalomban, de nem tudják részletekbe menően, hogyan működik, és váratlan helyzetek, hibák esetén mi a teendő.

Ha valami olyan, mint a kacsa, úgy jár, mint a kacsa, úgy hápog, mint a kacsa, még lehet keselyű

Az online átverések legtöbbjét a támadók arra építik, hogy a felhasználók nem tudják, mi van az egyes internetes szolgáltatások "motorházteteje alatt". Gyakori módszer például, amikor egy bank, pénzügyi szolgáltató, vagy akár távközlési és közműszolgáltatók nevében küldenek e-maileket, SMS-t, ráadásul az eredeti üzenetek formátumához megtévesztően hasonló kinézettel. Az ilyen levelekben állhat például az, hogy egy sürgős befizetésre van szükség, esetleg a számla ellenőrzésére egy bizonyos összeg ideiglenes zárolásával. Amikor a gyanútlan áldozat a levélben vagy üzenetben lévő hivatkozásra kattint, és jóváhagyja a banki tranzakciót, már későn jön rá, hogy a pénze illetéktelenekhez távozott.

Ugyanilyen levelekben érkezhet olyan kérés is, ami szerint az ügyfélnek meg kell erősítenie belépési adatait, különös tekintettel a jelszavára – ha az illető végrehatja a kérést, a bűnözők hozzáférhetnek a bankszámlához vagy egyéb személyes adatokhoz, közvetlen, vagy közvetett károkat okozva.

Hasonlóan veszélyes a zsarolóvírusok területe: ezek sokféle módon fertőzhetnek, például ismeretlen forrásból letöltött fájlokba rejtve, vagy ismerőstől származó, de valójában "eltérített" levelek csatolmányaiban. Ezután a vírus akcióba lép, zárolja a legfontosabb dokumentumainkat, szoftvereinket, és csak akkor "engedi őket szabadon", ha valódi váltságdíjat fizetünk - és még ez sem garancia arra, hogy a csalók valóban elküldik a feloldáshoz szükséges kulcsot.

A trükközéshez ráadásul néha még internetre sincs szükség: az egyik veszélyes formát „unokázós csalás” néven ismerik, mert főként idősebb, a modern eszközökhöz kevéssé értő áldozatokat cserkésznek be vele. Ilyenkor felhívják a kiszemelt célpontot olyan sztorikkal, hogy a gyerekük, unokájuk bajban van, például elvesztette a telefonját, pénztárcáját, iratait, és őket, egy barátjukat kérték meg, hogy telefonáljon, és kérjen pénzügyi gyorssegélyt. Természetesen a megadott adatok alapján az utalás csalókhoz kerül, és utólag már bottal üthetik a nyomát a károsultak.

Jól látható tehát, hogy átverésekből, a különböző csalási formákból még ma is sokféle létezik. De vajon ön már találkozott ilyennel? És ha most próbálkozna valaki hasonlóval, felismerné az árulkodó jeleket? Kérdőívünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy az Index olvasói milyen szinten készültek fel az online világ trükkös próbálkozóira, a hiszékenységre utazó bűnözőkre. A beérkezett válaszokat összesítjük, és hamarosan belül egy kiértékelő cikkben közzétesszük őket.

BRAND & CONTENT