Hídépítés a kockázati tőke számára: Magyarországra jön a befektetési giga-konferencia

A 0100 Conferences rendezvénysorozat kiemelkedőnek számít Európa-szerte: az egyik legfontosabb platform a magántőke- és kockázatitőke-befektetők számára a kapcsolatépítésre, a tapasztalatok megosztására. A szervezők az elmúlt kilenc évben több mint 50 szakmai konferenciát szerveztek ezzel a céllal, amiken több mint 1500 előadó, 8000 befektető és 14000 látogató vett részt. Amszterdam, Berlin, Róma, Prága és Tallin után most Budapestre érkezik a grandiózus befektetői konferencia.

Hogy miért is fontos a mostani esemény, valamint Magyarország hogyan kapcsolódhat a globális befektetési piachoz, azt két szakértővel járjuk körbe. Kérdéseinkre Pavol Fuchs, az eseménysorozatot szervező 0100 Conferences vezérigazgatója, valamint Hradszki László, a Nemzeti Tőkeholding Csoporthoz tartozó Hiventures vezérigazgatója válaszolt.

Első körben a szervezői oldalról érdekelt, hogy mennyire eltérő az érdeklődők összetétele az egyes régiókban, és számít-e a helyszín a tekintetben, hogy kiket vonz az adott konferencia?

Pavol Fuchs: Minden régiónak megvan a maga egyedi dinamikája, eltérnek az igények, a fókuszágazatok és a befektetői érettségi szintek is. Ezért konferenciáinkat regionálisan úgy alakítjuk ki, hogy tükrözzék ezeket az eltéréseket. Vegyük például a 0100 DACH rendezvényünket, amely Németországra, Ausztriára és Svájcra összpontosít. Bár egyre több, a régión kívüli európai és amerikai befektető van a résztvevők között, ez az esemény továbbra is egyedülálló lehetőséget biztosít a regionális befektetői bázis közvetlen elérésére, legyen szó kockázati- vagy magántőkéről.

Hasonlóképpen az amszterdami páneurópai konferenciánk is nagy érdeklődésre tart számot a Benelux államok, különösen Hollandia részéről. Itt főként olyan témák kerülnek a középpontba, mint az energetikai átállással és éghajlatváltozással kapcsolatos innovációk, valamint a pozitív társadalmi hatás elérését célzó alapok.

Ami a budapesti, Emerging Europe nevet viselő rendezvényt illeti, ismét más a helyzet. A magántőke-ágazat egyre érettebb, különösen Lengyelországban, a kockázatitőke ökoszisztémája szintén a folyamatos fejlődés fázisában van. Ebből adódóan vegyes a közönség, akivel találkozunk: vannak köztük feltörekvő alapkezelők, a kockázatitőke-piacon most megjelenő privát családi vagyonkezelők és olyan helyi finanszírozók is, akik a kezdeti fázisokat meghaladva már a további fejlődést tűzték ki maguk elé.

Ez a résztvevői sokszínűség szándékos a rendezvényeinken. Minden eseményt úgy szervezünk, hogy azok hidat képezzenek az ökoszisztémák között, így biztosítva, hogy kelet és nyugat találkozzon, és mindkét oldal profitáljon a tapasztalatok megosztásából, a tőke és a lehetőségek közvetlen elérhetőségéből.

Hogyan esett most Budapestre a választás?

PF: Magyarországon minden megtalálható, amit keresünk: erős akadémiai intézmények, feltörekvő startup tehetségek és növekvő nemzetközi befektetői érdeklődés. Budapest egy ambiciózus város. Mi magunk is tanúi lehettünk az ide vezető útnak, tapasztaltuk, hogy az elmúlt években következetesen erősítették az ökoszisztémát. Most láttuk elérkezettnek az időt, hogy itt is elindítsunk egy olyan platformot, amely egyrészt lehetővé teszi a tapasztalatcserét, másrészt segíti Budapest régiós szerepének erősítését a kockázati- és magántőkepiacon. Ráadásul Magyarország földrajzi elhelyezkedése révén szó szerint hidat képez az európai országok között.

Hradszki Lászlóhoz fordulok. Hogyan látja, mit adhat Magyarországnak, hogy most először hozzánk is megérkezik a rendezvény, mit adhat nekünk egy ilyen nagyszabású konferencia?

Hradszki László: Úgy gondolom, hogy régiónk fő kihívásai között ott van egyrészt a tőkehiány, másrészt a nemzetközi üzleti tapasztalat és a külföldi piacra lépéshez szükséges startup-specifikus üzleti know-how korlátozottsága. Természetesen vannak itthon jó kvalitású üzletemberek, de egy innovatív termékre épülő startupot felépíteni és azt a nemzetközi piacon sikerre vinni egészen másfajta gondolkodásmódot és készségeket igényel. E tekintetben Nyugat-Európához, de különösen az Egyesült Államokhoz képest még van mit behoznunk. Éppen ezért kiemelten fontosak azok az események, amelyek hozzájárulnak e tudás bővítéséhez, és nemzetközi szemléletet, tapasztalatot hoznak Magyarországra.

Egy olyan nemzetközi platform, mint a 0100 konferencia, több szinten is értéket teremt az általánosságban vett magyar befektetési piac számára. Egyrészt erősíti Budapest pozícióját a térségben, másrészt közvetlen kapcsolatokat épít ki a hazai és nemzetközi szereplők között, legyen szó alapkezelőkről, kockázati- vagy magántőkebefektetőkről vagy épp angyalbefektetőkről. Ezen a platformon inspiráló és tanulságos befektetési történeteket ismerhetünk meg, praktikákat tanulhatunk egymástól, miközben országimázs szinten is nagyot léphetünk előre Magyarország befektetői pozícionálásában.

Hogyan változott a nemzetközi kockázatitőke-szcéna az elmúlt években, és ennek fényében milyen változásokat tapasztalhatunk a kelet-közép-európai piacon, Magyarországon?

PF: A globális környezet a tőkebőség és a mindenáron növekedni akarás korszakából egy fegyelmezettebb, értékorientált szakaszba lépett át. A befektetők az ellenállóképességre, a megtérülő értékteremtésre és a valódi egyediségre helyezték át a hangsúlyt. Ebben az összefüggésben a Közép- és Kelet-Európa Régió kiemelkedik. Az itteni vállalkozásoknak mindig is többet kellett kihozniuk a kevesebből, és most pontosan ezt a gondolkodásmódot értékeli a piac. Ami a régió tekintetében megváltozott, az az, hogy már nem egy szemlélődő, megfigyelő szereplő a kockatőke területén, hanem az európai kirakós fontos darabjává vált, különösen olyan ágazatokban mint a technológia, a kiberbiztonság vagy az ipari innováció.

HL: Amit még látunk emellett, hogy a közép-kelet-európai régióban és így Magyarországon is egyre erősebb a törekvés a nemzetközi piacok és különösen az európai befektetők irányába. Egyre több startup ismeri fel, hogy ezek a partnerek nem csupán pénzügyi forrást, hanem versenyképes tudást, kapcsolati hálót és piacismeretet is hoznak a vállalkozásukba.

Ami különösen biztató, hogy nem csak a szándék, hanem az eredményesség is javul, ugyanis egyre több alapító tud sikeresen tárgyalni és megállapodást kötni külföldi befektetőkkel, köztük a mi portfóliónkból is.

Ugyanakkor az is igaz, hogy ez még nem vált általánossá. A hazai ökoszisztémában sok startup még mindig kis mértékben fókuszál tudatosan a nemzetközi lehetőségekre, vagy ha mégis, sokszor nincsenek meg a megfelelő stratégiai alapok hozzá. Tehát itt még van tér a fejlődésre, és mi a Hiventuresnél ezt tartjuk szem előtt, hogy a hazai vállalkozások ne csak itthon, hanem a nemzetközi színtéren is versenyképesek legyenek.

A biztató jelek mellett bizonyára akad kihívás is bőven. Melyek a startupok globális és helyi szintű legégetőbb kérdései - és hogyan lehet ezeket kezelni?

HL: A tőkéhez jutás kihívást jelent, különösen ebben a megváltozott, szűküléssel szembenéző befektetői környezetben. Magyarországon a piacot erősen befolyásolja az uniós strukturális alapok ciklikussága, illetve a privát szereplők által kezelt tőkeállomány is viszonylag korlátozott. Bár pozitív fejlemény, hogy egyre több nemzetközi befektető jelenik meg a régióban – akár önállóan, akár hazai partnerekkel együttműködésben. Mi is ebben a kérdéskörben látjuk katalizátor szerepünket: a nemzetközi tőke aktívabb bevonzása mellett a vegyes struktúrák ösztönzésében – például nemzetközi-hazai vagy állami-magánfinanszírozói társbefektetések megvalósításának fellendítésében.

A másik fő kérdés a már korábban is említett specifikus üzleti tudás, tapasztalat hiánya, különösen a nemzetközi piacra lépés szempontjából. Egy globálisan versenyképes startup felépítése egészen más típusú gondolkodást és működési metódust kíván, mint amit a hazai szereplők többsége megszokott. Ez nem csak a startupokra igaz, hanem egyértelműen a befektetőkre is, a nemzetközi best practice-ek elsajátítása és alkalmazása elengedhetetlen a fejlődéshez. Ebben van hatalmas szerepe az olyan eseménynek, mint a 0100 konferencia, mert átjárást képeznek a helyi és nemzetközi ökoszisztémák között, ezzel pedig hozzájárulnak a piac érettségének növeléséhez.

PF: Én ezek mellett kiemelném még sarkalatos pontként a szabályozást, amely sok esetben markánsan eltérő a régiókban és lassan alkalmazkodik az innovációs vállalkozások speciális igényeihez.

Amikor a kihívásokról beszélünk, nem kerülhetjük meg a tényt, hogy Európa piaca erősen tagolt, sok pici ország alkotja, más-más adottságokkal, víziókkal, pénzpiaci múlttal. Ebből adódóan a növekedési lehetőségek is mások, mint a nagy, egységes piacokon, például az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban.

Úgy gondolom, hogy ezen hiányosságok feloldása a köz- és magánszféra közötti együttműködések erősítésében, a helyi szervezetek, főként nyugdíjalapok és nagyvállalatok erőteljesebb tőkepiaci szerepvállalásában, valamint a határokon átívelő együttműködések bővítésében rejlik.

Melyek ma a legvonzóbb befektetői célszektorok?

HL: E tekintetben nincs túl sok új a nap alatt, szinte ugyanazok a trendek dominálnak, mint az elmúlt években, de ezek súlya és kontextusa változik. Az egyik legkiemelkedőbb trend kétségkívül a mesterséges intelligencia, ami már évek óta a figyelem középpontjában van, és minden szinten óriási fejlődés előtt áll. De természetesen a deeptech iparág továbbra is komoly vonzerőt képvisel, és vannak örökzöld slágerek is, mint a kiberbiztonság vagy a fintech.

Amit viszont jelentős változásként emelnék ki, az a defence tech, a védelmiipari technológiai ipar térnyerése. Korábban ez sokszor szinte tabunak számított, ma viszont egyre komolyabb helyet foglal el a befektetési célpontok tekintetében. Mindezek mellett megkerülhetetlenné vált a klímatechnológia, amely nem csupán technológiai vagy piaci kérdés, hanem társadalmi-gazdasági elvárás is. A saját portfóliónkban is jelen vannak mindezek, a trendek egyértelműen jól láthatók.

Az állami finanszírozás látható szerepet játszik a magyar startup ökoszisztémában. Ön szerint ez hogyan befolyásolja Magyarország megítélését a nemzetközi kockázati tőkebefektetők körében?

HL: Nagyon erősen kell keresnünk azt az országot Európában, ahol az állam nem foglalkozik kiemelten a startupokkal, és ezt akár különböző ösztönzők bevezetésével, működéskönnyítő szabályozásokkal, vagy éppen vissza nem térítendő támogatásokkal teszi. Ez egy abszolút bevett gyakorlat. A nemzetközi kockázati tőkének pedig általában nem az állami támogatások ténye számít önmagában, hanem az, hogy ezek minként hatnak a piac működésére, versenyképességére.

A jó hír az, hogy a hazai startup ökoszisztéma a nemzetközi gyakorlatokat veszi alapul, és az alapító csapatok minősége, a technológiai szaktudás és a versenyképes működési költségek sok befektető számára vonzó kombinációt jelentenek. Magyarország emellett az EU tagjaként kiszámítható jogi és gazdasági kereteket biztosít, amelyek önmagukban is meghatározó garanciát nyújtanak, különösen olyan befektetők számára, akik már más európai országokban is aktívak.

A rendezvény fő célja Magyarország innovációs központként betöltött szerepének népszerűsítése és erősítése a régióban. Lehetünk innovációs központ?

HL: Számomra mindig érdekes kérdés, hogy mitől is lesz egy ország vagy város innovációs központ. Én úgy gondolom, hogy attól, hogy magához tud vonzani tőkét, illetve tehetségeket. Ebből a szemszögből nézve több város is kiemelkedik Európán belül. Például Berlin, de sokat fejlődött az elmúlt évtizedben Bécs, illetve persze a balti államok városai, élükön Észtországgal. A régiónkat vizsgálva nem feledkezhetünk meg Lengyelországról, amit gazdaságának mérete is jelentőssé tesz.

Magyarország több látható lépést tett annak érdekében, hogy erősítse szerepét, és Budapest már valóban egy jelentős hub a régióban. Az elmúlt években drasztikusan nőtt a minőségi technológiai startupok száma, bővült az inkubátorok és akcelerátorok hálózata, számos K+F központ alakult.

Emellett azt gondolom, hogy ami különösen vonzóvá teheti az országot, az a magasan képzett munkaerő, a versenyképes működési költségek, valamint a helyi és nemzetközi tőkéhez való hozzáférés kombinációja. A deeptech, a mesterséges intelligencia, a fenntarthatósági megoldások és az ipari digitalizáció mind olyan területek, ahol Magyarország nemcsak ötleteket, hanem skálázható, versenyképes vállalkozásokat tud kínálni. Az is fontos, hogy az ország ne csak technológiai szempontból, hanem üzleti kultúra szempontjából is egy befogadó, támogató közeget adjon a startupok számára. Ha az állami innovációs fókusz összhangban van a piaci igényekkel és a nemzetközi együttműködésekkel, akkor az ország ténylegesen regionális innovációs központtá válhat.

PF: Magyarország valóban világszínvonalú műszaki tehetségekkel, emellett erősödő vállalkozói bázissal rendelkezik, különösen Budapesten. Stratégiai elhelyezkedése, EU-tagsága és az egyre növekvő nemzetközi befektetői érdeklődés erős alapot ad ahhoz, hogy meghatározó szerepet töltsön be a régióban. Amiben véleményem szerint Magyarországnak még fel kell zárkóznia, az a láthatóság: túl sok nagyszerű vállalat marad a radar alatt, továbbá érdemes bővíteni a helyi intézményi befektetői kört, valamint a tudományos élet és a startupok közötti hidat is meg kell erősíteni. A pálya azonban ígéretes, Magyarország jó pozícióban van ahhoz, hogy regionális innovációs központtá váljon.

BRAND & CONTENT