Nem indul fegyelmi Grespik ellen

2004.04.06. 13:41
Nem kezdeményez fegyelmi vizsgálatot az alkotmányra hivatkozva Grespik László ellen a területileg illetékes Budapesti Ügyvédi Kamara, amiért tavaly egy per során a bírónő származására, illetve vallására kérdezett rá. A Kamara ugyanakkor tudatta, elhatárolódik Grespik kijelentésétől, amely megsértette a Kamara etikai minimumát. Grespik szerint más döntés nem is születhetett volna.
Az alkotmányra hivatkozva fegyelmi eljárás megindítása nélkül zárta le Grespik László ügyében indított vizsgálati eljárást a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöke, ugyanakkor etikai alapon elítélte az ügyvédnek tavaly egy szkinhedper során, a bírónak feltett kérdését, amely arra vonatkozott, zsidó származású, illetve vallású-e - derült ki a BÜK elnökének, Bánáti Jánosnak keddi sajtótájékoztatóján. A ítélet nem jogerős.

A sajtótájékoztatón megjelent Grespik László szerint "nem is volt hozható más döntés". Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy a Kamara az etikai minimum megsértése miatt nem vállal tagjával erkölcsi közösséget, úgy válaszolt: "Ilyen, hogy etikai minimum nem is létezik, ez fából vaskarika."

Az Alkotmány döntött

November 25-én a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Grespik László látta el egy 1999-es szkinhedkoncert nyomán közösség elleni izgatással vádolt fiatalember védelmét. A vádirat-ismertetés során Grespik megkérdezte a bírónőt, elfogultnak tartja-e magát, zsidó vallású, illetve származású-e. A bírónő, bár nem volt köteles válaszolni, nemmel felelt.

A Kamarához két hivatalos panasz is érkezett, egyiket Takács Albert, az Általános Emberi Jogok Országgyűlési Biztosának helyettese, másikat Sódor István fővárosi főügyész jegyezte, ezért a Kamara Elnöksége vizsgálati eljárást rendelt el.

Az ügy vizsgálata során két kérdésre keresett választ a Kamara Elnöksége. Az egyik, hogy adatvédelmi szempontból szabálysértést követett-e el Grespik, amikor különösen kezelendő személyes adatra kérdezett rá. Péterfalvy Attila adatvédelmi ombudsman szakvéleménye szerint nem, mivel a bírónő önkéntesen válaszolt.

A vizsgálat második tárgya az volt, Grespik a kérdésében megfogalmazott véleménye miatt - amellyel azt állította, a bíró vallása, illetve származása alapján elfogultságra adhat-e okot - felelősségre vonható-e. Bánáti tájékoztatása szerint az Alkotmány 57. parafagrusa alapján -"a védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt"- jártak el, ezért fegyelmi eljárás nem indult.

A Kamara elhatárolódik

"Noha ezzel a véleménnyel finoman szólva sem személyesen, sem a Kamara Elnöksége nem ért egyet" - mondta el Bánáti. Ezért a közleményben tudatják véleményüket, amiben elhatárolódtak minden faji, vallási és politikai diszkriminációtól.

A sajtótájékoztató közepén megjelent Grespik László is, aki mint később újságíróknak elmondta, nem kapott értesítést arról, hogy ügyében milyen döntést hozott a Kamara elnöke.

Az ügyvéd - miután tudatta, szerinte olyan, hogy etikai minimum nem létezik -felolvasta Király Tibor Büntetőeljárási jog című egyetemi tankönyvének azt a passzusát, ami szerint bírói elfogultságra sok minden adhat okot, ilyen például a vallási hovatartozás is.

Grespik kijelentette: "nemhogy megkérdezhettem, köteles voltam feltenni ezt a kérdést."