A választási rendszer alapjai

2006.04.09. 05:52

A magyar választási rendszer a többségi elv és az arányosság kombinációján alapuló kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer. Német modellen alapul, az 1989. évi XXXIV. törvény szabályozza. Megértése olyasmi örömet okoz, mint egy közepes erősségű matematikafeladat megoldása.

Az országgyűlési képviselők választásán 386 mandátumról dönthet a körülbelül nyolcmillió választó. A parlamentbe az a párt juthat be, amelyik eléri a - területi listákra leadott - szavazatok 5 százalékát.

A választók akarata két szavazattal érvényesül: egyet a választókerületükben induló egyéni képviselőjelöltre, egyet a megyéjükben állított valamelyik pártlistára adhatnak le.

A választókerület (176 mandátum)

Magyarország a lakosság száma szerint, a földrajzi viszonyokat figyelembe véve 176 választókerületre van osztva, mindegyik egy képviselőt küld az Országgyűlésbe, azaz átlagosan 45 ezer ember dönthet egy egyéni képviselői helyről.

Az egyéni jelöltek (176)

Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki összegyűjtött 750 ajánlószelvényt (kopogtatócédulát). A jelöltek tartozhatnak bármelyik bejegyzett párthoz vagy szervezethez, de indulhatnak független jelöltként is. A párthovatartozásnak a listák állításakor van jelentősége (ld. lent).

Az első forduló akkor érvényes, ha azon az adott választkörzetben a választásra jogosultak több mint fele résztvesz (pontosabban: érvényes szavazatot ad le). Érvénytelen választás esetén két héttel a szavazás után második fordulót tartanak, amelyen ismét indulhat az összes jelölt, de persze vissza is léphetnek.

Érvényes szavazással az első fordulóban az a jelölt kaphat mandátumot, aki abszolút többséget szerez, azaz begyűjti a szavazatok több, mint ötven százalékát (ez hívják érvényes és eredményes szavazásnak). Azok szavazata sem vész el, akik vesztesre szavaztak. Ha pártjuk átlépi az 5 százalékos küszöböt, ezek a szavazatok töredékszavazatonként elszámolódnak (lásd később).

Ereménytelen választás után ugyanúgy második fordulót tartanak, mint érvénytelennél, de ezen már csak az első három helyezett jelölt indulhat, akik legalább tizenöt százalékot kaptak.

A második forduló érvényességéhez huszonöt százalékos részvétel kell, a parlamenti mandátum elnyeréséhez pedig már csak egyszerű többség.

A területi lista (legfeljebb 152 mandátum)

A pártok az ország 19 megyéjében és a fővárosban állíthatnak listát, de csak abban az esetben, ha az adott megye egyéni választókerületeinek negyedében, de legalább kettőben tudtak jelöltek állítani.

Mandátumszerzés a területi listán

A mandátumkiosztás módszerének szemléltetéséhez a Pest megyében 2002-ben leadott szavazatokat vesszük.

Pest megyében 11 mandátum osztható ki, de 2002-ben csak 10 talált gazdára.

Hogy hány szavazat ér egy mandátumot, a következőképpen számolják ki: az összes leadott szavazatot (593  530) elosztják a kiosztható mandátumok +1-gyel (15), vagyis 2002-ben 39 568 szavazat kellett egy mandátumhoz Pest megyében.

Van azonban a kétharmados szabály: ha egy pártnak van annyi fel nem használt szavazata, amennyi kiteszi a mandátumhoz szükséges szám kétharmadát, még egy jelöltje bejut. Ekkor viszont az így felhasznált szavazatok és az egy mándátum elnyeréséhez szükséges szavazatok közti különbséget levonják az országos listára átvitt szavazatokból.

Pest megyében az SZDSZ 39 468 szavazattal így jutott 1 képviselői helyhez. A Fidesz és az MSZP 6-6 mandátumot szerzett. Mivel a maradék szavazatokból nem jött ki még egy mandátum, a maradék 1 kiosztható mandátum az országos listán talált gazdát.

A területi listára leadott, de mandátumot nem érő szavazatok sem vesznek el. Az MSZP 239 008 szavazatából 6 mandátumnyi levonása után maradt 1 600 szavazat, ami a párt országos listájára került. Az SZDSZ-nél viszont az országos listáról vonódott le 100 szavazat (a Pest megyei mandátumhoz szükséges 39 568 és az SZDSZ által szerzett 39 468 különbsége).

Bár a megyében a MIÉP is elérte a kétharmadot (33 559), de mivel nem szerezte meg országosan a szavazatok öt százalékát, a területi listákon egyáltalán nem kaphatott mandátumot.

Az országos lista (legalább 38 mandátum)

Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek legalább hét területi listát tudtak állítani. Az országos lista kompenzációs lista, 58 mandátum, valamint a területi listákon el nem kelt mandátumok kiosztására szolgál.

Országos listát 2006-ban a Fidesz-KDNP, az MSZP, az SZDSZ, az MDF, a MIÉP-Jobbik (Harmadik út), Munkáspárt, MCF (Roma Összefogás Párt), KDP, MDPP (Vállalkozók Pártja) és Centrum Párt állított.

Mandátumszerzés az országos listán, a töredékszavazat

Az országos listán tehát az első fordulóban a jelöltekre és a területi listára (pártra) leadott, de mandátumként még nem hasznosított szavazat oszlik meg az 58 képviselői hely plusz a területi listákon (pl. 2002-ben a Pest megyein) el nem kelt mandátumok között. (2002-ben hetven hely volt összesen).

2002-ben az MSZP 1 211 078, a Fidesz-MDF 1 013 491, az SZDSZ 529 486 töredékszavazata volt, amiből a H'ondt-féle számítás alapján osztozkodtak a pártok.

A pártok töredékszavazatainak összegét egy sorban felírják egymás mellé, a következő sorba a felét, a következőbe a harmadát, negyedét stb. Ha elkészült a H'ondt-mátrix, a sorok és az oszlopok között a legnagyobb számtól a kisebb felé haladva, minden kihúzott négyszöghöz tartozó párt kap egy mandátumot.

2002-ben összesen hetven lépésből az MSZP 31, a Fidesz 26, az SZDSZ 13 mandátumot szerzett.