Kevesebben mennek szavazni, mint két hete

Az országgyűlési képviselő-választás második fordulójában vasárnap 17.30 óráig a választásra jogosultak 57,63 százaléka adta le szavazatát. Az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint a második fordulóban választásra jogosult 5 millió 79 ezer választópolgár közül 2 908 100-an járultak a 6775 szavazókörben elhelyezett urnákhoz. Az országos részvételi arány két héttel ezelőtt, a választások első fordulójában ugyanebben az időpontban 61,72 százalék volt. (Négy éve, a parlamenti választás második fordulójában a jogosultak 67,87 százaléka szavazott 17.30 óráig.)

Az országgyűlési választások vasárnapi, második fordulója mind a 110 egyéni választókerületben érvényes. A választási eljárási törvény szerint a második forduló akkor érvényes, ha a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. Ennek a feltételnek pedig a 17.30 órás részvételi adatok szerint minden választókerület eleget tett.

A részvételi arány 17.30 órakor Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, 59,83 százalék, ebben a megyében 121 100-an járultak az urnákhoz. A legalacsonyabb részvételi arány Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt, 53,50 százalék, ebben a megyében 112 100-an szavaztak. A fővárosban a választók 62,27 százaléka, 527 000 választópolgár adta le szavazatát 17.30 óráig. A városokban a legtöbben Baktalórántházán (73,92 százalék), a legkevesebben Cigándon (38,23 százalék) mentek el szavazni.

A részvételi arány 15 óráig 45,03 százalék (két hete 48,89 százalék), 13 óráig 36,32 százalék (két héttel ezelőtt 38,22 százalék), 11 óráig 26,59 százalék (két héttel korábban 27,23 százalék), 9 óráig 11,66 százalék (két héttel ezelőtt 11,39 százalék), hét óráig 1,76 százalék (két héttel korábban 1,66 százalék) volt.

Csak egyéniben

A választások második fordulójában pártlistára nem, csak egyéni jelöltre lehet szavazni. A szavazás 2. fordulóját a külföldi képviseleteken is 23-án tartják, reggel 6-től este 7-ig (ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz (kei) képest -1 vagy -2 óra, a szavazás helyi idő szerint reggel 6-tól kezdődik, de kei szerint este 7-ig tart).

Visszalépett jelöltre ne szavazzon

Április 9-én a 176 egyéni választókerületből 66 helyen szerzett mandátumot valamelyik jelölt, azaz kapta meg a szavazatok több mint 50 százalékát (lásd a keretest). A többi 110 választókerületben a második fordulóban dől el a verseny, a mandátumhoz elég a legtöbb szavazatot megszerezni.

A jelöltek a 2. fordulóban visszaléphetnek egy másik párt jelöltje javára, ebben az esetben a visszalépett jelöltre adott szavazatok elvesznek. Visszalépni ugyanis a szavazás napján is lehet, vagyis előfordulhat, hogy olyan jelölt van a szavazólapon, aki már nincs versenyben.

Ebben az esetben előírás, hogy a visszalépett jelölt nevét a szavazóhelyiségben ülő választási bizottsági tagok fekete filctollal kihúzzák a szavazólapokról, de előfordulhat, hogy ez nem mindenütt történik meg. Az esetek nagy részében azért a jelöltek már korábban tudatják választóikkal, hogy visszaléptek.

A pártlistán befutó helyen szereplő jelöltre is szavazhat

Hiába szerepel befutó helyen egy egyéni jelölt neve a területi (megyei) vagy országos pártlistán is, a rá adott szavazat nem vész el. Ha egyéniben nyer, akkor az egyéni választókerületből jut be, a listáról kihúzzák a nevét, és a listán utána következő jelölt kapja a képviselői mandátumot. (Megtörtént, hogy egy képviselőjelölt azzal kampányolt listáról már bejutó ellenfelével szemben, hogy nem érdemes rá szavazni, mivel már bejutott az országgyűlésbe.) A választási rendszerről bővebben >>

Mozgóurnát is kérhet

Este hét órától kezdik el számolni a szavazatokat, és bár jóval kevesebbet kell összeszámolni, mint az első fordulóban, a választások hivatalos végeredménye csak körülbelül egy hét múlva lesz meg, a külföldön leadott szavazatokat ekkorra összesítik.

A szavazáshoz személyi igazolvány (vagy útlevelet, kártyaformátumú jogosítványt lakcímkártyával) vigyen magával, de nem árt tollal is felszerelkezni.

Szavazni a lakóhely szerint kijelölt, a választási értesítőn feltüntetett szavazókörben lehet. Ha ön mozgásában akadályozva van, a szavazás előtt a jegyzőtől kell mozgóurnát kérnie, ha az utolsó pillanatban válik szükségessé, a helyi szavazatszámláló bizottságot kell elérni.

Az igazolásokat a lakóhely szerinti jegyzőtől lehet beszerezni. A dokumentumon szerepelni kell az ön nevének, személyi számának, lakcímének, annak a helységnek, ahol szavazni fog, és annak, hogy melyik választási fordulóra szól a papír.

Ha adatai, összevetve a választói névjegyzékkel, rendben találtatnak, akkor egy, az oldalán lepecsételt szavazólapot és egy borítékot kap kézhez, amivel a letakart fülkék valamelyikéhez kell eljutnia.

Iksszel fejezze ki magát

Választói akaratát egy, egymást a karikában metsző vonallal fejezheti ki. A fülkében egy ikszet (x) vagy egy keresztet (+) kell elhelyeznie a szavazólapokon lévő karikák valamelyikébe, feltéve, ha érvényes szavazatot akar leadni.

A második fordulóban az egyéni képviselőjelöltek valamelyikére kell szavazni, akik versenyben maradtak (az első forduló első három helyezettje, illetve az a jelölt, aki 15 százaléknál több szavazatot kapott.)

Ha elrontja a szavazólap kitöltését, és ezt még a szavazat urnába dobása előtt jelzi, a szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólapot egy alkalommal kicseréli. A szavazólapot nem lehet kivinni a szavazókörből.

A szavazás este hét óráig tart, addig csak részvételi adatokat közölhet a média. Hét óra után nem sokkal a közvélemény-kutatók közlik a választások előtt közvetlenül, illetve közben készített felméréseiket, és befutnak az első részeredmények is. Este kilenc és tíz óra között ki is derülhet, ki nyerte a választásokat.