Némi Fidesz-MDF előny a Gallupnál

Nincs tömeges csatlakozás a győzteshez

Sem az MSZP, sem a Fidesz támogatottsága nem nőtt a választások óta. A nemzetközi és az eddigi magyar közvélemény-kutatási tapasztalatok is azt mutatták, hogy közvetlenül a választások után az emberek egy része - azok közül is, akik eredetileg nem a győztesre szavaztak - azt a politikai erőt kezdi el támogatni, amely győztesnek bizonyult a választásokon. Ez a tendencia megfigyelhető volt az 1990-es és az 1994-es választások után is, és igen erőteljesen érvényesült az 1998-ban is. Akkor a Fidesznek nem csak a választásokat sikerült megnyernie, de - legalábbis átmenetileg, mintegy fél éves időtartamra - sikerült meghatározó többséget szereznie a közvéleményben is.

Emlékek és voksok

A május első felében végzett vizsgálatunkban a megkérdezettek 46 százaléka, a május második felében végzett felmérésben 48 százaléka mondotta azt, hogy a Fidesz-MDF listára szavazott az első fordulóban (a Fidesz-MDF az első fordulóban valójában a szavazatok 41 százalékát kapta meg). Mindkét vizsgálatban 42-42 százalék mondta azt, hogy az MSZP-re adta a voksát (az MSZP a választások első fordulójában 42 százalékot kapott). Az SZDSZ-re szavazott saját emlékezete szerint az emberek 5 százaléka, május második felében pedig 4 százaléka (az SZDSZ valójában a voksok öt és fél százalékát kapta). A visszaemlékezések alapján a MIÉP-re 3 százalék, a Centrum Pártra pedig szintén 3 százalék szavazott.

Most vasárnap

Arra kérdésre, hogy ha "most vasárnap" rendeznék meg a választásokat, akkor melyik pártra szavazna, a megkérdezettek 41 százaléka nevezte meg a Fidesz-MDF közös listáját, 38 százalék az MSZP-t, 2 százalék az SZDSZ-t, ugyancsak 2 százalék a Centrumot és a MIÉP-et, és 1 százalék a Munkáspártot. A megkérdezettek 8 százaléka azt mondta, hogy nem tudja, kire adná a voksát, 5 százalék mondotta azt, hogy nem (most sem) menne el választani, 9 százalék pedig nem válaszolt a kérdésre.

Új modell

Az első fordulós téves előrejelzést követően Gallup kidolgozott egy olyan modellt, hogy megtudjuk azoknak a politikai kötődését is, akik nem vállalják nyíltan pártpreferenciájukat. Ennek alapján mostani vizsgálatainkban azt találtuk, hogy az inkább a megalakuló új baloldali kormányhoz húzók aránya 49%, míg az inkább a leköszönő kormányhoz, illetve a jobboldali ellenzékhez húzók aránya 48%. (A fennmaradó 3 százalékot nem tudtuk a modell alapján sem besorolni.) A "döntetlen" közeli helyzet tehát a választások után is fennmaradt a közvéleményben. Ez a fele-fele megoszlás azonban nem egyenletes a társadalomban.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!