Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Némi Fidesz-MDF előny a Gallupnál

2002.05.31. 13:17
Ha "most vasárnap" rendeznék a választásokat, a megkérdezettek 41 százaléka a Fidesz-MDF közös listájára, 38 százalék az MSZP-re, 2 százalék az SZDSZ-re szavazna. Ez a Gallup Intézet legújabb közvélemény-kutatásának eredménye.
A Medián és a Tárki után a Gallup Intézet is nyilvánosságra hozta legújabb politikai közvélemény-kutatásának eredményét.

Nincs tömeges csatlakozás a győzteshez

Sem az MSZP, sem a Fidesz támogatottsága nem nőtt a választások óta. A nemzetközi és az eddigi magyar közvélemény-kutatási tapasztalatok is azt mutatták, hogy közvetlenül a választások után az emberek egy része - azok közül is, akik eredetileg nem a győztesre szavaztak - azt a politikai erőt kezdi el támogatni, amely győztesnek bizonyult a választásokon. Ez a tendencia megfigyelhető volt az 1990-es és az 1994-es választások után is, és igen erőteljesen érvényesült az 1998-ban is. Akkor a Fidesznek nem csak a választásokat sikerült megnyernie, de - legalábbis átmenetileg, mintegy fél éves időtartamra - sikerült meghatározó többséget szereznie a közvéleményben is.

Emlékek és voksok

A május első felében végzett vizsgálatunkban a megkérdezettek 46 százaléka, a május második felében végzett felmérésben 48 százaléka mondotta azt, hogy a Fidesz-MDF listára szavazott az első fordulóban (a Fidesz-MDF az első fordulóban valójában a szavazatok 41 százalékát kapta meg). Mindkét vizsgálatban 42-42 százalék mondta azt, hogy az MSZP-re adta a voksát (az MSZP a választások első fordulójában 42 százalékot kapott). Az SZDSZ-re szavazott saját emlékezete szerint az emberek 5 százaléka, május második felében pedig 4 százaléka (az SZDSZ valójában a voksok öt és fél százalékát kapta). A visszaemlékezések alapján a MIÉP-re 3 százalék, a Centrum Pártra pedig szintén 3 százalék szavazott.

Most vasárnap

Arra kérdésre, hogy ha "most vasárnap" rendeznék meg a választásokat, akkor melyik pártra szavazna, a megkérdezettek 41 százaléka nevezte meg a Fidesz-MDF közös listáját, 38 százalék az MSZP-t, 2 százalék az SZDSZ-t, ugyancsak 2 százalék a Centrumot és a MIÉP-et, és 1 százalék a Munkáspártot. A megkérdezettek 8 százaléka azt mondta, hogy nem tudja, kire adná a voksát, 5 százalék mondotta azt, hogy nem (most sem) menne el választani, 9 százalék pedig nem válaszolt a kérdésre.

Új modell

Az első fordulós téves előrejelzést követően Gallup kidolgozott egy olyan modellt, hogy megtudjuk azoknak a politikai kötődését is, akik nem vállalják nyíltan pártpreferenciájukat. Ennek alapján mostani vizsgálatainkban azt találtuk, hogy az inkább a megalakuló új baloldali kormányhoz húzók aránya 49%, míg az inkább a leköszönő kormányhoz, illetve a jobboldali ellenzékhez húzók aránya 48%. (A fennmaradó 3 százalékot nem tudtuk a modell alapján sem besorolni.) A "döntetlen" közeli helyzet tehát a választások után is fennmaradt a közvéleményben. Ez a fele-fele megoszlás azonban nem egyenletes a társadalomban.

Módszertan
A Gallup személyes megkérdezéssel két felmérést végzett 2002 májusában. Az egyik vizsgálat keretében 2002. május 7. és 16. között összesen 1820 embert kérdeztünk meg az ország 118 településén. A másik vizsgálatban május 16. és 22. között 1011 embert kérdeztünk meg az ország 65 településén. Mindkét vizsgálatban a mintában szereplő települések pontosan tükrözik Magyarország település-szerkezetét (a budapesti kerületeket mindig külön településeknek tekintjük). A Gallup kérdezői minden vizsgálat alkalmával más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeznek meg. A mintavétel a többlépcsős, rétegzett véletlen mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történik. A minták összetétele a nemek aránya, az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket, amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak, úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk. Az ekkora elemszámú mintákhoz tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 2,4%, illetve +/- 3,2%.