Kovács kitart a Schmitt-ügyben

Előjáték

Erről Kovács László az Országgyűlés Külügyi Bizottságának szerdai ülésén beszélt. Az ügy tárgyalását a bizottság ellenzéki képviselői kezdeményezték, miután a budapesti főpolgármesteri tisztségért ringbe szálló berni nagykövetet június 30-ával hazarendelte a külügyminiszter. A kérdést eredetileg hétfőn, rendkívüli ülésen tárgyalta volna meg a külügyi bizottság, ám az időpont-egyeztetés hiányára és elfoglaltságára hivatkozva sem Kovács László, sem politikai államtitkára, Bársony András, sem a tárca más vezetője nem jelent meg az ülésen, amelyen végül nem vitatták meg a Schmitt-ügyet. Kovács László ezzel kapcsolatban megjegyezte: azért nem küldte el közigazgatási államtitkárát a külügyi bizottság hétfői rendkívüli ülésére, mert nem akart egy köztisztviselőt politikai vitának kitenni.

Összeférhetetlenség

Szerinte Schmitt Pál ugyan hivatalosan még nem főpolgármester-jelölt, de a főpolgármesteri posztért való indulásának bejelentésével az 1992. évi törvény alapján politikai összeférhetetlenség jött létre. Hozzáfűzte: a nagykövetnek a törvény értelmében kötelessége lett volna írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok lép fel. Mint mondta, a főpolgármester-jelölt nemcsak 14 magát függetlennek nevező értelmiségi felkérését vállalta el, hanem pártok támogatását is élvezi. - Schmitt Pál szóbeli találkozót valóban kért tőlem, de nem jelezte annak okát - mondta Kovács László. Kitért arra, hogy köztisztviselő közszereplést sem vállalhat, ám Schmitt Pál ezt tette például az elmúlt hét végén is, a polgári körök Margit-szigeti rendezvényen.

Jogszabályok, szempontok

Kovács hangsúlyozta hogy a köztisztviselői törvény magasabb rendű jogszabály, mint a tartós külszolgálatról szóló kormányrendelet, amelyre az ellenzéki képviselők hivatkoznak. - A kormányrendeletben is szerepel azonban, hogy külszolgálat megszüntethető a kihelyezés visszavonásával, és ebben a külügyminiszter állásfoglalása a mérvadó - jelezte Kovács László. A külügyminiszter közérdeknek nevezte, hogy a berni nagyköveti posztot olyan személy töltse be, aki pártatlan és teljes munkaidejében, sőt azon túl is a magyar-svájci kapcsolatok fejlesztésével foglalkozik. Furcsának nevezte, hogy Schmitt Pál berni nagyköveti kinevezésekor szempont lehetett, milyen közel van a svájci főváros a Nemzetközi Olimpiai Bizottság lausanne-i székhelyével.

Megalázás

- Schmitt Pál nem sértett törvényt, mert a jogszabály egyértelműen fogalmaz: összeférhetetlenség csak akkor áll fenn, ha megválasztják főpolgármesternek - vélekedett Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke. Németh Zsolt és több ellenzéki képviselő is úgy fogalmazott, hogy a külügyminiszter célja Schmitt Pál megalázása volt, és a kormányrendeletet - amely a hazarendelést követően két hónapot biztosít a nagykövetnek állomáshelye elhagyására - be kellett volna tartani.